Hívők, miért hisztek Istenben?
Mi az oka annak, hogy elhiszed létezik Isten, amikor semmi bizonyíték nincs rá, ellentétben a tudomány mindenre ad magyarázatot. Isten létezése nem indokolt, nem kell semmihez, csak közvetett bizonyítékok vannak, melyek nem hitelesek. Tudom sokan nem állnak a tudományban olyan fokkon, hogy megértsenek benne dolgokat, ezért kényelmesebb hinni, mint tanulni, de valóban ez lenne az ok? Sokan tagadják a tudományt, vagy azt állítják, hogy az sem ad magyarázatot mindenre, csupán azért, mert nem ismerik olyan szinten a fizikát, vagy arra hivatkoznak, hogy egyes tudósok is hívők voltak, de ez önmagában még nem bizonyíték.
Ráadásul számos vallás létezik, midegyik máshogy aposztrofálja Istent és mindegyik azt állítja, az övé az igaz, ami ugyebár képtelenség.
És ugye Isten vagy a világ dolgain is csak olyan helyen képes elgondolkodni egy entitás, ahol a véletlenek összjátéka folytán létrejöhetett az értelmes élet, ahol nem, ott nincs is senki, aki elgondolkodhatna ezen, így ez is csak azt bizonyítja, a világ létrejöttéhez nem volt szükség Istenre. Ráadásul a világ rettentően rossz, az emberek kapzsik, gonoszak, egyáltalán nem olyanok, mint amilyeneknek lennük kellene egy Isten által teremtett ideális világban.
De mi motívál embereket arra, hogy Istenben higgyenek? A kényelem? A természettudományos ismeretek hiánya? A reménytelenség? A tudatlanság? A megvezethetőség? Vagy ezek összessége? Mi?
Van az a mélység, amikor az emberek nem tudnak segíteni, de Jézus igen.
Én ezt az utat megjártam.
Jézus lenyúlt értem, megszabadított a gonosztól, s a bűneimből kimosott és meggyógyított. Vezet olyan úton, ami életre visz.
Megtanított szeretni, megérteni embereket. Minden örömöm forrása Ő, a minden értelmet felülhaladó békességét élvezem.
Kell ennél több : Jézussal az Élet Isteni !
A hit a Te belső emberedben születik meg. A kincs ott van elásva...
Vegyük sorra.
A főkérdésről később, mert nem egyszerű. A tudomány mindenre ad magyarázatot, amit bizonyítani tud. Amit meg nem, arra nem ad. A tudományos állítás onnan ismerszik meg, hogy így kezdődik: a tudomány jelen állása szerint... Démokritosz már gondolkodott az atomokról. Annyit mondhatott, vannak. A többi csak fantázia volt. Aztán sokan mások is jellemezték. Részben rosszul, vagy inkább homályosan. A Bohr féle atommodelt sokáig tanították az iskolában. Ma mást tanítanak. De az összes korábbi tudóst tiszteljük munkásságáért.
Isten sokféle van, mert sokféle ember van. Ahol nincs ember, abból semmi se következik. Se istenre se más gondolatra. De könnyen jutunk felszínesen erre, mert a tudásunk kevesebb mint képzeletünk (csak példaképp, ez is a hit egy formája, hite - kérdés miféle - mindenkinek van!)
#2-t felejtsük el, túl komolytalan.
Érdekes #4 utolsó két bekezdése, rávilágít az agy belső sajátosságaira.
Mert bizony a hit mellett érvelni úgy, hogy bebizonyítjuk, megvezethetők vagyunk, érdekes. A világ teremtéséről a hit állít valamit. nem lehet meggyőződni róla (tehát hülyeség lenne?). A tudomány éppen ezért semmit se állít róla. Az evolúcióról állít, és az megtapasztalható annak, aki elég sok idejét áldozza erre.
#6-ot megértem. Jól fejez ki egy igaz érzést.
#7-et erősen lepontozták, talán nem pontosan fogalmaz, de igaza van.
#8 a vallás jelen állapotáról ír, ez a keletkezést nem magyarázza. Amúgy sok megállapítás helyes.
#9 egyszerűen nem igaz, hiányos megfigyelésen alapul.
Ma a hívők egy része azért hisz istenben, mert számára ez természetes, ebben nőtt fel. Más része azért (újra), mert más fogódzója nem maradt.
Van, aki számára ez biztonságosabb.
Sokan tagadják létét, megalapozatlanul (némi kiterjesztéssel, az ateizmus egyfajta vallás, hit bizonyítás nélkül). Isten a szellem tárgyköre, és e tekintetben a tudomány az emberi agyat vizsgálja mindössze, illetve annak "termékeit".
Az evolúció mint természettörvény az élő számára működik, és ennyiben az ember számára is. Eszerint az élé elsődleges igénye az életben maradás, ha belátja, hogy ez nem megy, akkor bármire képes. Az élők egy része társas lény, az ember is. Ezért ez a másodlagos szempont. E jellemzőkre esetenként nagyon gyorsan lehet szükség, ezért ez nem gondolkodás, hanem reflex alapján működik. Az életben maradáshoz viszont számos tulajdonság kötődik, ilyen a stabilitás (bizonytalanság megszüntetése), az embernél a gondolkodás folytán az alkalmazkodás sokfélesége, az eszközhasználat, és sok más. Az ősember számára az élet nem volt egyszerű, rengeteg ismeretlen hatás érte, és ez félelmet váltott ki. Gondolkodása elvezette a természetfeletti mindenható lényhez (a tapasztalás mutatta, ha van egy sokat tudó, sokféle dologra képes társunk, nagyobb védelmet élvezzük). Ebből következett az erdőisten, esőisten, napisten stb. "megalkotása", akit felruházunk képzeletünkben mint tudással, lehetőséggel. Aztán már csak jóban kell lenni vele (például imádjuk). Az idők (évszázezresek) során a primitív elgondolások egyre finomodtak, elkezdtek emberek csak ezzel foglalkozni (szerepmegosztás)m ezek lettek a sámánok, varázslók, akik elsődleges "kapcsolatot" tartottak a mindenhatóval. A létszám növekedésével ahogy minden másnál, itt is eszközök, szervezetek keletkeztek az egyre bonyolódó részletekhez. Mire az ókorban már lejegyezni is tudtak az emberek, sokféle isten és istencsoport jött létre, függően attól, hol mire volt szükség.
Végül a vallás, annak szervezetei önálló életet kezdtek élni, kisajátították a hatalmat (ez nem volt annyira nehéz egy veszélyes korban). Merthogy az ember alaptulajdonsága az agresszivitás, hatalomvágy is, csak a társas együttélés során ez sokféle szabállyal lett ellátva. Aztán, mire az írás általánossá vált, ez kellően összetett lett, sorra keletkeztek a vallást megalapozó fő művek, mint Biblia, Korán, Thóra stb. A világban a vallás általánossá lett, itt Európában a kereszténység különösen, köszönhetően a több évszázadon át működő, mindenható inkvizíciónak is.
A vallás mint eszmei termék tehát ugyanolyan evolúción esett át, mint az anyagi élő. És ma itt tartunk. Mára az ősi okok elfelejtődtek jobbára, maradt a hagyomány.
Szia
Azért hiszek Istenben, mert meggyőződtem arról, hogy létezik. Erre a meggyőződésre (ismeretre) építettem a hitem.
10
"az istenhit része a vallásnak"
elvileg igen, de nem mindig
az istenhit egy erzes, meggyozodes, es szemelyes
a vallas (pl. keresztenyseg, judaizmus, iszlam) bizonyos tanitasok es ritualek osszessege, amely lehetove teszi, hogy az ember a hitet kozossegben is atelje es vallaskent gyakorolja
a ketto kozott van atfedes, de sokan gyakorolnak vallast hagyomanybol erdekbol, megszokasbol vagy mert a kozosseg ezt elvarja, nem mindig jar egyutt hittel
es messze nem minden istenhivo gyakorol vallast vagy fogad el minden tanitast egy vallasbol / felekezetbol / egyhazbol (ezek is kulonbozo fogalmak)- oket nevezhetjuk teistanak, vagyis istenhivonek
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!