Hívők, miért hisztek Istenben?

Hogy legyen mit kérdezned.

Mi ez a kérdés?

A tudomány sem ad mindenre választ.

Vagy csak én nem vagyok elég magas szinten,hogy megércsem komplex gondolataidat?

"ellentétben a tudomány mindenre ad magyarázatot" – látszik elég felszínes a kapcsolatod a tudománnyal. Millió és egy olyan dolog van, amire még (jelenleg) nincs tudományos magyarázat. Erre nagyon jó példa mondjuk a sötétanyag. A(z asztro)fizikusok a méréseikből, képleteikből tudják, hogy az univerzum nagy része ebből áll, de a mibenlétét jelenleg még nem ismert.

Ismerek több olyan embert is, akik amellett, hogy gyakorló keresztények nem tagadják a tudományt (és sajnos ismerek olyanokat is, akik ateisták és teljesen tudomány-szkeptikusak).

"Mi motívál embereket arra, hogy Istenben higgyenek?" - kérdezed.

A mai világban keresztényi életet élni nem könnyű, ezért a kényelem biztosan nem. Kitartás kell hozzá, amiben a hit segít. Hitet ismeret által lehet építeni, ami a Biblia olvasása és az olvasottakon való elmélkedés útján valósulhat meg.

Biztosan vannak olyan hithű keresztények, akiknek hiányosak a természettudományos ismereteik, de én pl. tudok olyat is, aki korábban az evolúcióban hitt, sőt, még tanította is. Ezért biztosan nincs összefüggés a hit és a természettudományos ismeret között. Az evolúcióban való hitet, hidd el, nagyon gyorsan képes megingatni a Biblia. Sokkal inkább az un. szívállapot a lényeg. Nem mindenki érti meg a Biblia üzenetét. És nem azért, mert nem értelmes, hanem azért, mert nem alázatos szívű. Könnyebb elutasítani valamit, mint venni a fáradtságot esetleg egy másik nézet megismerésére. Sok embernek formálja a véleményét a környezete, a média, és elfogadják, elhiszik amit hallanak, anélkül, hogy megvizsgálnák, hogy tényleg úgy van-e? És így vannak a Bibliával is. Soha nem olvasták, mégis állítják, hogy hiteltelen. Vagy bele-bele olvastak, felszínesen.

Lehet-e a reménytelenség az oka a hitnek? Nem lehet, mert a hit felépítése egy hosszú folyamat. Nem értelmezhető hozzállás az, hogy reménytelenné váltam, csalódtam és elkezdek hinni. Az viszont igaz lehet, hogy egy reményvesztett ember Isten felé fordul, de ettől még nem lesz hite. Azon dolgoznia kell, sokat! És ha megismeri a Bibliát, a Bibliának az emberiség számára hordozott üzenetét, akkor valódi reménysége lesz, ami tény, hogy segít kitartani ebben a nehéz világban.

Lehet-e a hit forrása tudatlanság? Nem gondolnám. A tudatlan ember hiszékeny és félrevezethető. A Biblia is írja, hogy ne legyünk hiszékenyek, hanem mindenről győződjünk meg (meglepő lehet valakinek, hogy ilyet is ír a Biblia :)). Aki úgy fogad el bármit, hogy nem győződött meg róla, az hiszékeny. Ilyenek azok is, akik úgy utasítják el a Bibliát, hogy nem is olvasták el (alaposan).

Ki a megvezethető? Bárki, aki anélkül fogad el valamit, hogy ő maga nem győződött meg annak igaz voltáról. Ha idetartozik a teremtés, akkor idetartozik az evolúció is. Nagyon érdekes könyv "Az élet hogyan jött létre - Evolúció vagy Teremtés útján". Érdemes lehet rászánni néhány napot. Meglepő igazságokat tár fel mindkét álláspontról.

Mi?

Agnosztikus teista vagyok, remélem tőlem is ér a válasz :)

Nem tudom, hogy van-e Isten vagy nincs. Nem tudom, hogy ha van, akkor a keresztény Isten az, vagy valamelyik másik; akár több.

Hívd naivitásnak vagy reménytelen optimizmusnak, de jó érzés hinni abban, hogy van valamiféle Gondviselés. Ha igazam van, akkor jó. Ha nincs, nem vesztettem semmit.

Ne haragudj, de te nem allsz megfeleloen magas fokon a tudomanyban (termeszettudomany), ha azt mondod "a tudomany mindenre magyarazatot ad". Meg az sem igaz, hogy MAJD egyszer fog.

A termeszetudomannyal foglalkozo kutatok tudjak, hogy az o dolguk (megfigyelni es leirni a termeszet jelensegeit) egyaltalan nem konnyu. Bizonyos kiserleteket gyakorlati szempontbol lehetetlen elvegezni, masokat nem etikus, es sok egyeb akadaly merul fel. Raadasul a tudomanyos kutatasok az egyik legelfogultab szakma a vilagon.

De amugy sincs Isten letenek koze a termeszettudomanyhoz. Isten termeszetfeletti, es mint ilyen, a termeszttudomanyok nem foglalkoznak a letevel. Ha a bolcsesztudomanyokat is beleerted a tudomanyok fogalmaba (ahogy azt helyesen kellene), akkor viszont hajra, tanulj! Filozofia, muveszetek, tortenelem, pszichologia. Ott majd megmagyarazzak neked, miert hisznek az emberek.

A vallások összetett hatásmechanizmusra épülnek, egyrészt próbálnak az aktuális ismerethiányra valamilyen válaszokat adni, másrészt a társadalmi elégtelenségekre, hiányokra egyfajta komprnzációt nyújtani,

Ilyen például a villámlás keletkezése, amit Zeusz, vagy Jupiter dobálásával meg lehet olyan szinen magyarázni, ahol a fizika, vagy a meteorológia fejletlensége tudományos magyarázatot nem tesz lehetővé, és ez különösen régen jlentős vonzerőt gyakorolt, manapság csak azoknál, akik túl lusták arra, hogy tudatlanságukat szívós munkával, a szerteágazó és egymásra épülő tudományok tanulásával csökkentsék.

A másikra meg, amit a vallások összetett hatásából kiemeltem, jó példa az Iszlám országok többnejűsége, amely súlyos nőhiányt okozott minden időkben, hiszen ha egy gazdagabb muszlimnak négy, vagy több felesége van, akkor négy vagy több másik muszlimnak nem jutott asszony, így ők csak vágyakoznak, ácsingóznak egész életükben.

Ez eddig csak társadalmi jelenség, de segít a vallás, mert kompenzációként beígér a derék muszlimoknak hetvenkét csodálatos szépségű hurit a Paradicsomban, így mégsem kell reménytelenül tengődniük életük végéig.

Keresztény példa lehet a szeretethiány, amit Lívius is és más történetírók is megemlítenek, a Római Birodalom elidegenedett társadalmában - ó idő, ó erkölcsök - égető problémává vált a szeretetlenség, a szeretet hiánya.

Nosza meg is jelent kompenzációnak Jézus, aki bepótolja ezt, Jézus szeret és megbocsát, hovatovább olyannyira, hogy maguk a kereztények gyűlölhetnek, máglyán égethetnek embereket, keresztesháborúkban irthatják a más vallásúakat és kaszabolhatják vad dühvel egymást is az állandó gyilkos háborúkban,, mert bár jó lenne, ha szeretnék az ellenségeiket, de nem kötelező, arra ott van a Jézus, maguk a keresztények elfogadják, hogy nem tökéletesek és hogy bűnösök, így bátran utálhatják például a melegeket, meg mindenki mást, akik nincsebek velük egy nézeten.

Jézus éppen eléggé kompenzálja az ő hiányosságaikat.

Természetesen egyéb hatásai és előnyei is vannak a vallásoknak, a vallási közösségeknek, amiből megemlítem még a nyájszellemet, a közösségbe tartozás szükségletét, amely a rendezett élet hátteréhez nyújthat komoly támogatást.

Bizisten néha még sajnálom is, hogy magam nem vagyok vallásos, mert mindezek csaK elég szimpla példák egy vallási közösséghez tartozás előnyeiből, ha komoly értekezést írnék erről, tudnék egy csomó más előnyt is felhozni, de itt elég ennyi.

... vedd hozza azt, hogy a vallast gyakorlok szignifikansan boldogabbak, egeszsegesebbek, tovabb elnek, mint a nem vallasosak, es az elet kriziseit konnyebben atveszelik.

Egyebkent nem az volt a kerdes, miert vannak vallasok. Hanem hogy miert hisznek, akik hisznek. Az istenhit es a vallas nem ugyanaz.

"Az istenhit es a vallas nem ugyanaz."

Persze, nem ugyanaz.

Az istenhit része a vallásnak