Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Miért kellett létrejöjjön 3...

Bölcsek köve kérdése:

Miért kellett létrejöjjön 3 ábrahámita vallás? Ezek közül miért csak 2 lett erőszakosan térítő?

Figyelt kérdés

okt. 31. 13:02
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:

A Biblia szerint ezek nem fedik a valóságot, nincsenek összhangban Isten szavának igazságaival.


Nem minden vallást hozott létre az ember.

Isten nem is vallást alapított, hanem az ő teokratikus rendjéhez való alkalmazkodást, egységet szorgalmazza.

Az embernek kell ehhez alkalmazkodni, akár tetszik akár nem.

ellenben Isten rendje ellen rugdalózik.

nov. 1. 19:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 A kérdező kommentje:

"A Biblia szerint ezek nem fedik a valóságot, nincsenek összhangban Isten szavának igazságaival.

Nem minden vallást hozott létre az ember."


Amennyiben úgy vesszük, hogy a Biblia Istentől származik, akkor valóban nem. Szerintem viszont ugyanúgy emberek alkották meg, mint más egyéb vallást. A túlnyomó részük soha be nem váltható túlvilági ígéretekkel igyekszik jutalmazni a bennük hívőket. Ez alól bizonyos szempontból kilógnak az ószövetségi tanítások, ugyanis azok leginkább az evilági boldogulásra és a világi hatalom megszerzésére ösztönöznek. Ebből a szempontból a legreálisabb és legeredményesebb az összes közül.



"Isten nem is vallást alapított, hanem az ő teokratikus rendjéhez való alkalmazkodást, egységet szorgalmazza."


Ha ezt akarnánk mindannyian követni, akkor vissza kellene térnünk az őskorba...



"Az embernek kell ehhez alkalmazkodni, akár tetszik akár nem."


Nem hinném, hogy a valóságos isteni törvényeket, azaz a vadon törvényeit kellene mindenáron kövessük és praktizáljuk. Sokkal inkább célszerű és kívánatos a vallásoknak azon pozitív etikai törvényeit betartani, ápolni, melyek semmi esetre sem utaznak mások kárára.


Az emberiség számára egyetlen helyes megoldás és kiút van, mégpedig egy olyan egységes globális vallás elfogadása, ami mentes a be nem váltható túlvilági ígéretektől, az alaptalan faji, nemzeti és vallási kiválasztottságtudat szorgalmazásától, viszont elvárja a békés egymás mellett éléshez szükséges etikai tövények maradéktalan betartását. Ha ez nem valósul meg, akkor nem sok jót lehet jósolni az emberiség nagy családja számára...

nov. 1. 20:09
 13/16 anonim ***** válasza:

12


Tévedés, nem térünk vissza az "őskorba" azért, mert Isten nem modernizálja az erkölcsi alapelveket.

Ő ezeken nem tesz engedményeket. Nála pedig nincs rasszizmus, Isten népében, egységes Biblia tanítás zajlik több mint 200 országban.

Nincs "túl világ".

Isten pedig megvalósítja az emberekkel, földdel való szándékát, ezért van jövője az emberiségnek azok által, akik már most is Istennel összhangban élnek.

nov. 1. 21:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 A kérdező kommentje:

Válasz a 13. bejegyzésre:


Mindig is értékeltem a mélyen hívő embereket, de nem azért, mert az istenképük reális lenne, hanem azért, mert konzekvensen ragaszkodnak az elveikhez. Ennek ellenére jobban tennék szerintem, ha egy kicsit elgondolkodnának hitük tárgyának igazságtartalmán és nem kellő megméretés nélkül fogadnák azt el.


A hinni, elhinni és elhitetni igék jelentésével érdemes mindenkinek tisztában lennie. Hinni bármiben hihet az ember, hiszen azt a szabad akaratunk biztosítja számunkra. A hit feltétlenül ösztönzőleg hat az egyénre, ennek hiányában viszont képtelenség lenne a hétköznapok nehézségeivel megbirkóznunk. Az emberi hit saját belső indíttatásból ered. A valamibe vetett reményünk valóraválásának vágya például az egyéni hitünk, amire hatással lehet külső sugallat, befolyásolás, szuggeszció is. Ha ennek a vágyunknak nincsen semmilyen jellegű reális alapja, abban az esetben nem vonhatunk másokat azért kérdőre, vagy felelősségre, ha az soha nem teljesedik be, ugyanis saját magunkat áltattuk olyan hiú, alaptalan reménnyel, ami eleve arra volt ítélve, hogy ne válhasson valóra. Tehát a hitünk tárgya tömören kifejezve irreális volt. Érdemes-e vajon példának okáért abban hinnünk, hogy netán megfelelő lélegeztető segédeszközök nélkül kibirnánk a víz alatt mondjuk negyed órát? Ez egy irreális elképzelés és eleve kivitelezhetetlen. Amennyiben tehát bárki a megvalósíthatatlanban bízva hozná magát helyrehozhatatlan, vagy akár tragikus végkimenetelű helyzetbe, következményeiért egyedül és kizárólag őt terheli a felelősség.


A hitnek számtalan tárgya illetve formája lehetséges, ami egy szó mint száz, lehet reális, illetve irreális is. Hihet valaki pl. egy lottó főnyereményben, ami reálisnak mondható ugyan még akkor is, ha egészen minimális rá az esély, de mégis bekövetkezhet. Ezzel szemben lehet a hit tárgya abszolút irreális is, ami helyett célszerűbb reálisabbat választani magunk számára, merthogy lehetetlen, nonszensz dolgokban hinni értelmetlenség, sőt balgaság... Ha pedig rájövünk hitünk tárgyának megvalósulhatatlanságára, akkor a továbbiakban az már eleve nem jelentheti számunkra a belső erő forrását.


A hit egy adottság, ami erőt kölcsönöz a tulajdonosának, függetlenül a hite tárgyától. Ebből adódóan lehet ennek tárgya tulajdonképpen bármi. A találékonyabb vallásalapítók nem véletlenül rejtik a hit köntösébe a politikai és világi céljaikat, mivel ez által lényegesen nagyobb sikerre számíthatnak annak megvalósítása terén, a hívő tömegeik által. Így lehet Istenre apellálva olyan vallásetikai követelményeket is hangoztatni és elfogadtatni, melyeket esetleg egy normális, jóérzésű egyén máskülönben értelemszerűen elutasítana. De ugye ha azt úgymond maga "Isten" (...) várja el és követeli meg tőlünk a tanítások szerint, akkor bizony kétely és habozás nélkül meg kellene cselekedjük, még ha az embertársunk életének kioltására, vagy tönkretételére vonatkozik is...


Elhitetni azt jelenti, hogy valakivel, vagy valakikkel elfogadtatni egy reményt, vagy bármit. A remény alapja, mint már jeleztem, lehet teljesíthetetlen (irreális) és teljesíthető (reális) is. Azért, mert egy valamire irányuló remény reálisnak tűnik, az még nem jelenti azt feltétlenül, hogy meg is valósulhat, hiszen a külső tényezők hatása döntő lehet ezen a téren a végeredményre nézve. Ha egy teljesíthetetlen (irreális) reményt próbál valaki bárkivel teljesíthetőként elfogadtatni valamilyen indíttatásból, úgy tudva, vagy tudtán kívül, akarva, vagy akaratlanul dezinformál, és az esetleges következményekért (legyen az anyagi kár, személyi sérülés, vagy egyéb más) vállalnia kell a felelősséget. Erre szintén említenék egy extrém példát. Némely vallások a soha be nem váltható túlvilági ígéretek reményében olyan tettekre sarkallják vakon hívő lelkes követőiket, melyek helyrehozhatatlan következményekkel járnak magára a hívő személyre nézve is. Az iszlám például a férfiak számára 72 szüzet helyez kilátásba túlvilági jutalom gyanánt arra az esetre, amennyiben haláluk után a mennybe jutnak. Lehet-e vajon ennél nagyobb ösztönző jutalma egy egészséges, vagy esetleg túlfűtött nemi ösztönökkel felvértezett férfiúnak? Ennek legegyszerűbb megvalósulása az iszlám tanítások értelmében a mártírhalál által lehetséges, amit az ellenség ellen elkövetett öngyilkos akciókon keresztül is ki lehet érdemelni úgymond...


Mint láthatjuk, hatalmas eltérés mutatkozik a hinni és elhitetni igék jelentésében. Az elhinni ige az elhitetninek az esetleges következménye, nevezetesen a valaki, vagy valakik által elhitetésre szánt információt igaznak könyveli el az ember, következésképpen megméretés, kétkedés nélkül elhiszi, készpénznek veszi azt. Az elhitetésre szánt információ lehet megalapozott és megalapozatlan, valós és valótlan. Gondoljunk például napjaink politikai pártjainak választási programjaira... Naív választóként hiszünk ezekben a célkitűzésekben, ígéretekben, de amint hatalomra jut bármelyik, általában megfeledkeznek a tömegeknek tett fogadalmukról és szemrebbenés illetve jogi következmények nélkül folytatják tovább "áldásos tevékenységüket" (tisztelet a kivételnek)... A megalapozatlan és valótlan információ elhitetése, azaz dezinformálás történhet tudva, vagy tudatlanul, akarva, vagy akaratlanul.


Az itt felsoroltakkal nem az emberi hitetlenséget szándékozom ösztönözni, hanem sokkal inkább arra igyekszem rávilágítani, hogy az ember jól felfogott érdeke kell legyen, hogy ne higgyen el nyilvánvaló valótlanságokat, mert az által maga is hajlamossá válhat azok elhitetésére, azaz mások dezinformálására.

nov. 1. 22:25
 15/16 anonim ***** válasza:

Kedves Kérdező


Ez nem ennyire "bonyolúlt".


Ha Isten szavát olvassuk, értelmezzük, tanulmányozzuk, ebből lehet meggyőződni, hogy mi az amihez egy embernek ragaszkodnia kell.

Isten szava betekintést nyújt abba, hogy a választottai is ha eltértek, büntetést kaptak. Mit tanít ez nekünk?

Azt, hogy Isten határoz arról, mi az elfogadható, és mi nem, ha elé járulunk.

Az Izraeliták papi vezetői beleestek abba a hibába, hogy Rabbinikus szokásokat vezettek be. Vagy is emberi hagyományokra építkeztek Isten elvárása helyett, így megkerülték a törvényt. Az embereket is erre a rossz irányba terelték.


Ezért kell úgy tanítani másokat, hogy a Bibliából mutassuk meg, Isten hogyan gondolja. Az eslő keresztények is ugyanezt tették, az írásokból érveltek, nem egyéni értelmezésből.

Persze sokan voltak, akiknek nem volt ez sem elfogadható, nem voltak elég alázatosak, hogy szerények maradjanak, és ne a hatalom a gazdagság vezérelje őket.


Ezáltal meggyőződhetünk, hogy Isten hogyan gondolkodik bizonyos dolgokról.

S akkor helyesen adhatjuk át a hitet, mert nem egyéni személyes érdekeket tanítunk, hanem Isten elvárásait.

Jézus így szerette volna, hogy adjuk tovább, nem elég ha egyénileg meg vagyunk győződve, a Tanulónak is megkell győződnie.

Ha nem tud, akkor nem szabad erőltetni, de elítélni sem.


A hitehagyás akkor következett be, amikor a kereszténység, hasonlóan a zsidó Rabbikhoz, vezetőkhöz, a saját érdekeiket nézték, nem Istent és nem embereket, Isten nyáját. Így ha az érdekeik megkívánták, még az ellenséges emberi uralkodókkal is "szövetséget" kötöttek, csak hogy nekik ne essen bántódásuk.

Ezért nevezi a Biblia a "pusztulás fiának" ezeket a vallásokat.

Az emberektől, emberi hatalmaktól való félelem megalkuvásra késztette őket, és ez közel 2000 éve zajlik.

nov. 2. 09:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 A kérdező kommentje:

Válasz a 15. bejegyzésre:


A vallások és azok szent könyvei hús-vér halandó emberek sok esetben szubjektív, de vágyvezérelt gondolatait, véleményeit tükrözik. Az az istenközpontú vallás, amelyik igonorálja a természet (Isten) törvényeit, az valójában megvezeti hívő tömegeit még akkor is, ha a szemlélő számára látszólag pozitívnak tűnik is az. A legreálisabb és a természet törvényeihez legközelebb álló vallás az összes közül az ószövetségi vallás.

nov. 3. 14:32
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!