Zsidók és ábrahámiták! Hitetek tényleg a világ egyik legősibb vallásából, a mezopotámiai vallásból eredeztethető, Ábrám is Urban élhetett?
Olvastam, hogy lehet, hogy van néhány közös tulajdonsága a zsidók istenének és a kánaánita Baálnak, meg Ilnek, ugyanakkor a zsidó Istennél ezek a jellemzők összekeveredtek, a mezopotámiai vallással pedig egyenes párhuzamot mutat szinte.
Héberül az Isten/isten akár köznévként, akár tulajdonnévként El. A sumerek, akkádok és a többi mezopotámiai nép is imádott egy bizonyos Enil nevű istenséget, aki a zsidó Istenhez hasonlóan teremtő atya volt, ezenkívül pedig főisten, illetve úgy hitték, hogy az élet célja, hogy mindennel nekik szolgáljunk: [link]
Ábrám Istent még El Saddaiként ismerte. A szintén mezopotámiai, illetve sivatagi amoritáknak is volt egy hasonló istenük, akit egy mezopotámiai város istenének tartottak, csak ő Bel Sade, akit gyakran Anhoz, Hadadhoz, Amurruhoz hasonlítottak tulajdonságaiban (tudniillik mindkettő büntető, ugyanakkor többször jóságos istenségként is jelenik meg).
A teremtéstörténet, Noé bárkája, Bábel tornya, szintén egyértelműen megjelenik a mezopotámiai vallásban. A héber-zsidó Ádám, az a sumereknél Ad-da, mindkét nyelven embert jelent. A zsidó hagyományban, illetve felületesen a Bibliában is szereplő Lilit a sumer boszorkányok körében egy eléggé tisztelt lény volt. Éva aztán Ad-da/Ádám második felesége lesz.
Lucifer bukása szintén megjelenik egy sumer folklórban.
Ezenkívül maga a Biblia is azt állítja, hogy Ábrám (ekkor még nem Ábrahám), illetve családja mezopotámiai volt, akik először Urban éltek, ami egy rettenetesen régi város, onnan mentek Hárránba, ahol Terah, Ábrám apja letelepedett. Terah még a hagyományos, politeista, mezopotámiai vallást követte, Ábrám vallást alapítva kijelenti, hogy apja bálványaitól ő még semmit nem kapott, egyedül abban az Istenben tud hinni, aki megszólította őt.
Aztán persze a zsidók sokat vándorolnak, találkoznak egy csomó néppel, és egy-egy jellemzőt átvesznek, akár az egyiptomiaktól (ahol akár találkozhattak is rokon, izraelita törzsekkel, vagy pont a visszatértek találkozhattak az Ígéret földjén), akár másoktól, de maga a judaizmus eredetileg a mezopotámiai vallásból alakult ki, illetve annak volt egy monoteista/monolatrikus irányzata, ami külön vallássá fejlődött, hasonlóan, mint a kereszténységnél, ami eredetileg egy főként zsidó irányzat volt, majd teljesen elkülönült.
A zsidó törvénykezés is egybecseng sokszor például Hammurapi törvényeivel. A kulturális rokonságnak a Wikipédia szerint két szakasza volt, egy az ősi, amikor a zsidók Mezopotámiában éltek még (valahány iskolában is egyébként így tanultam), a másik a babiloni fogság, azonban ez nem volt annyira hosszú idő, hogy minden rokonság innen származzon.
Ebben lehet igazság? Tényleg így lehetett?
Hasonlóság lehet egy korábbi vallással, mivel Ádámtól fennmaradtak ismeretek, az igaz Istennel kapcsolatban. Kreálhattak maguknak a mezopotámiaiak vallást.😊
De összefoglalva, kiegészítve, kompletten Mózes kapta meg. Izrael sokszor eltévelyedett Istentől, majd végleg elhagyták! Emberi hagyomány gyűjteményt (talmud)"imádnak" Isten helyett.
Jézus meg is mondta a farizeusoknak: Márk 7:8 Elhagyjátok Isten parancsolatát, és emberek hagyományához ragaszkodtok.
Egyébként ami régebbi, nem biztos hogy az az igazi, elfogadható az igaz Isten részéről.
Szia
Ábrahámnak (Ábrámnak) csak és kizárólag Jehova (JHVH) volt az istene. Ábrám annyira ragaszkodott Istenéhez, hogy maga Jehova nevezte őt barátjának. Isten a nevével már Ábrahámnak is sok mindent elárult.
Ezt a következő szavakból láthatjuk: „Így szólj Izrael fiaihoz: »Jehova, a ti ősatyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött hozzátok.« Ez az én nevem időtlen időkig, és erről fognak emlékezni rám nemzedékről nemzedékre” 2Mózes 3:15. Hasonlóról ír a Zsoltárok 135:13 és Hóseás 12:5. A Jehova név a ’válik, lesz (valamivé)’ jelentésű héber igéből származik, és számos tudós úgy véli, hogy a jelentése: ’előidézi, hogy legyen’. Ez a meghatározás jól illik Jehovára, hiszen ő teremtett meg mindent, és mindig beteljesíti a szándékát. Csakis az igaz Isten viselheti jogosan és hitelt érdemlően ezt a nevet!
Ez segít megértenünk, mit értett Jehova azon, amit később Mózesnek mondott: „Én vagyok Jehova. Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak eddig úgy jelentem meg, mint mindenható Isten, de Jehova nevemen nem ismertettem meg magam velük” 2Mózes 6:2, 3. Mivel Mózesnek ezek a patriarchális korban élt ősei gyakran használták Jehova nevét, Isten nyilván arra célzott, hogy nekik csak korlátozott mértékben nyilatkoztatta ki magát úgy, mint aki Jehova. Szemléltetésül: azokról, akik ismerték Ábrámot, aligha mondható el, hogy úgy ismerték volna őt, mint aki Ábrahám, jelentése.: ’sokaság [tömeg] atyja’, amíg csak egy fia volt, Ismáel. Amikor aztán megszületett Izsák és a többi fiú, és ők is utódokat nemzettek, az Ábrahám név nagyobb jelentőségűvé, fontosabbá vált. Éppígy a Jehova névnek most már többet kellett jelentenie az izraelitáknak.
4
Na de ha Ábrám Isten "ábrája".Az ember akit Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett.Akkor Ábra(hám) már ettől a minőségtől megfosztatott."Lehámlott" róla.
#7.
Judaizmus Mózes előtt is létezett. Ábrám/Ábrahám a vallás atyja, aki sumer-káld Urban született. Nyilván volt valami ihletése, már csak Isten attribútumai miatt is. A mezopotámiaiak felfedeztek bizonyos dolgokat a hittel kapcsolatban, például őrizték a teremtéstörténetet, az özönvíz történetét, Bábel tornyának történetét stb. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy hitük tökéletes volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!