Szükséges volt a Katolikus Egyháznak összehívni a II. vatikáni zsinatot?

#3

Nem valószínű, de ha mondasz egy konkrét kritikát, akkor lehet érdemben is válaszolni erre a kérdésre.

#3

Attól függ, melyik. A többségét túlreagálják. Mert ha nem teszik, elvesztik a létjogosultságukat a mozgalmaik.

Miért, milyen viszony szükséges egyház és állam között? Mint IV. Henrik és VII. Gergely idején? A vallásszabadság egy elidegeníthetetlen emberi jog. A liturgia meg folyamatosan változik, más volt 2000 éve, más volt 1500 éve, 1000 éve és 500 éve is. Miért lenne pont a tradicionalisták által kitüntetett egy a tökéletes?

A modernizmus meg túl általános és semmit mondó. A katolikusok továbbra sincsenek interkommunióban a protestánsokkal. Ellenben a szakadároknál tudtommal bárki úrvacsorázhat, aki az utcáról bemegy. Így az ökumenizmust a katolikusok szemére vetni furán hat.

"Jogosak-e a tradicionalista kritikák a zsinattal szemben?"

Az adott kritikától függ, de van, amelyik jogos.

Itt megjegyzem: a korábbi zsinatoknak is voltak kritikusai, tehát ez nem a II. vatikáni zsinat hibája. Az I. vatikáni zsinat is konkrétan szakadáshoz vezetett, így léptek ki az "ókatolikusok", akik nem fogadják el a pápai tévedhetetlenség dogmáját, amit az I. vatikáni zsinat fogadott el.

"A tradicionalisták bírálják az ökumenizmust"

A ökumenizmussal akkor van baj, ha ez a katolikusság feladásával jár- de megjegyzem, akkor már nem is ökumenizmus.

"az Egyház államhoz való viszonyát"

Valóban, állam és Egyház viszonya nem egyszerű. Nyugat-Európában és a nyugati gondolkodásban Egyház és állam mindig szétválasztva működött. Az Egyház nem lehet az államhatalom egyik "fiókszerve" a sok közül. Ez kicsit a keleti, pravoszláv gondolkodás, sajnos Magyarországon is a jelenlegi kormány ezt a keleties, "oroszos" gondolkodást vette át az egyházpolitikájában, ami teljesen távol áll a latin kereszténységtől.

Szóval itt nem tudom, hogy a tradicionalistábbak pontosan mit gondolnak, de ha azt mondják, hogy az Egyház nem működjön úgy, mint kvázi az állam egyik intézménye, akkor jogos.

"a vallásszabadságot"

Megint csak az a kérdés, hogy mit értünk ez alatt. Ha azt mondjuk, hogy minden vallás ugyanolyan és tök mindegy, hogy ki mit követ, azzal Krisztus missziós parancsát tagadjuk meg. De az embert alapvetően megilleti a lelkiismereti szabadság, erre nem lehet kényszeríteni.

"a 'modernizmus' beszivárgását"

Sok szempontból jogos. Persze ehhez definiálni kéne, hogy mi az a modernizmus. Tény, hogy nem az Egyháznak kéne a világ épp aktuális "igényeihez" már-már kényszeredetten igazodni. Nem ezzel lehet az embereket igazán megszólítani, hanem a krisztusi élettel. A fiatalok válaszokat várnak, és nem azt, hogy olyan szinten kommunikáljanak velük, mint tiktokon bárki...

"a liturgikus reformot"

Nem a liturgikus reformmal van a gond, hanem azzal, hogy nem értettük meg a zsinat Sacrosanctum Concilium kezdetű konstitúcióját. Ezt nem értették meg a tradicionalisták és nem értik sokan ma sem, akik azt hiszik, hogy a liturgia egy színház, ami emberi igényeket kell kiegégítsen. Ha ezt megértettük volna, akkor nem lennének olykor a liturgiában olyan visszásságok, amiktől a katolikusok jó része legszívesebben kimenekülne a templomból.