A Bibliában az Édenkert úgy van, hogy miután a bűneset megtörtént azután megszűnt vagy van még csak tüzes kapu van ott, meg a Kerubok őrzik vagy a mennybe költözött? Vagy tudjuk, hogy ez hogy van?

Miért érdekel?

Csak nem akarsz oda kerülni? Érdeklődési köröd - finoman szólva - kissé klinikai eset...

21

Amikor Ádámék kilette tessékelve onnan, egy idő után a Földnek az a része elhanyagolt lett, és Az Édenkert legkésőbb az özönvízkor elpusztult.

Isten készített egy csodálatosan szép területet mintaként, és oda helyezte őket. Amikor a földre vonatkozó feladatot kiosztotta, akkor Ádáméknak az egész lakott földet az utódaikkal ílyen kert szerű állapotba kellett volna hozniuk.

Ez a feladat az emberekre várt, nem Istenre. Ellenben ha az egész lakott Föld ilyen szép lett volna, akkor nem kellett volna ilyen feladattal megbízni őket.

Napjainkban a tökéletlenségünk ellenére is vannak csodálatosan szép, Édenkerthez hasonló területek, amiket az ember még nem tett tönkre.

Azt nem értem, hogy miért katyvasz Istennek a Földre vonatkozó elhatározása?

Istennek két "származású" családja van.

Először azokat hozta létre, akik szellemi életformával rendelkeznek.

Őket nevezzük angyaloknak.

Azután úgy döntött, hogy fizikai világot is létrehoz.

Ezért megalapozta az élethez szükséges feltételeket.

Eszébe sem volt sem az angyalai, sem az emberi családjával kapcsoltban, hogy végetérjen egyszer az életük.

S mai napig sem szándékozik egyik létformát sem megszüntetni.

Ő az élők Istene, nem a halottaké.

A túlélőknek pedig az lesz a feladatuk, hogy helyrehozzák a Földet, olyan állapotba, amilyenbe Isten eredetileg szerette volna. A Feltámadottakat pedig ebbe a csodálatosan szépkörnyezetbe fogják fogadni.

#22.

Vitathatatlan, hogy te még a mesékben élsz. Bármilyen szépek, nem pótolják az általános műveltséget, de még a helyesírást sem!

#22

Amit a második felében írsz most, az helyes. De az édenkertet (ami ugyanolyan jelkép, mint a jó és rossz tudás fája és a hat nap a másik teremtéstörténetben) minek keverni az özönvízzel, mindenféle történetet kitalálva — zárójelben megjegyezném, hogy a nagy szó szerint értelmezéssel ezt pont szemben áll, mert szó nincs erről a Szentírásban.

24

Sajnálom, hogy szerinted az édenkert jelkép, pedig pontos földrajzi helyhez köti a Szenírás. Tehát nem lehet jelkép. Ahogy a jó és rossz tudás fája sem, mivel szószerinti fáról beszél, amihez tilos volt még csak hozzányúlni is, és amiről fogyasztottak is.

A hatnapos teremtés, valóban nem szószerinti 6x24 nap.

"pontos földrajzi helyhez köti a Szenírás. Tehát nem lehet jelkép. Ahogy a jó és rossz tudás fája sem, mivel szószerinti fáról beszél"

Akkor szerinted mi az, hogy "jelkép"?

#25

Babilon is földrajzi hely. Akkor szerinted a Jelenések könyvében megírtak ott fognak megtörténni?

Látod, pontosan ugyanilyen módon lehet jelképként értelmezni a Teremtés könyvében lévő történetek egy részét.

27

Viszont a jelenések könyve azt írja, hogy Nagy Babilon a föld utálatosságának anyja. Vagy is itt nem földrajzi helyre utal vele, hanem az ebből a városból származó vallási hagyományokra, mivel a hamis vallások innen terjeszkedtek el a Földön a nyelvek összezavarása után.

Tehát a Biblia megmagyarázza, mikor mit értünk egy kifejezés alatt.

De úgy értelmezed ahogy akarod. Én továbbra is figyelembe veszam a teljes írást.

#28

Az, hogy “nagy” nagyon nem egyenlő a jelképpel. De abban igazad van, hogy egyszerűen be lehet látni, hogy jelképről van szó.

Így van ez a teremtéstörténetekkel. Mostmár tudjuk, hogy a teremtés nem úgy történt. És ezért nevezem igen gazdag és fontos jelképnek. Figyelembe véve a teljes Írást.

29.

Tedd azt.