Sokan mért viccelődnek a Mennyországgal, és a pokollal?

9

Kedves Kérdező

A "pokol" az emberek sírhelye, ahova eltemetik a halottat. Isten az embereket nem úgy hozta létre, hogy a halála után más formában fog élni, mivel minden élőlénynek meg van a rendeltetési helye. Isten családjához tartozunk, akár szellemi testtel akár fizikai testtel élők vagyunk.

A halál mindenkire érvényes aki fellázad, engedetlen lesz, még az angyalokra is.

Sátánt Isten az ezer év végén teljesen elfogja pusztítani, hogy soha többé nem létezzen. Az angyalok nem halhatatlanok.

Eredetileg kizárólag Isten rendelkezik halhatatlansággal.

Ha mások is rendelkeznének ilyesmivel akkor az azt jelentené, hogy a gonoszt nem tudná véglegesen az élet ajándékától megfosztani.

Az ember nem halt volna meg, ha nem vétkezik. Ádámnak pedig semmilyen más életformát sem jelölt meg Isten, ahogy másoknak sem.

Az újszövetségben olvasottakat értelmezik félre sokan.

Jézus nem mindenkivel kötött szövetséget a királyságára, hogy együtt ítéljék majd a földön élőket, illetve az életben maradottakat elvezessék, meggyógyítsák az öröklött bűntől és annak minden következményétől, és a haláltól.

Akik pedig engedetlenek, azokat Isten nem fogja életben tartani, más életformában is, egy percet sem fog időt pazarolni rájuk.

Ő a tervének megvalósítására fogja az időt eltölteni a hűséges angyalival, és a hűséges emberekkel.

A gonoszok pedig nem lehetnek a részei semminek, mivel elpusztítja őket:

(Jelenések 11:18) . . .és elpusztítsd azokat, akik pusztítják a földet.”

A tűz azt a halált jelenti, amiből nincs tovább semmilyen formában. Ez vonatkozik nem csak emberekre, de Sátánra és a démonaira.

Némelyek meg azt találták ki megfélelmlítésként, hogy élve lesznek tűzbe kínozva.

Isten ki sem gondolt ilyesmit.

12

Saját magadat csapod be.

13

Te csapsz be másokat, amikor egy minden hitelességet nelkülöző könyvre hivatkozva állítasz kitalált ökörségeket!

A Biblia nem hiteltelen.

Szép estét neked is.

16

Pedig olyan tartalma van, hogy azt ember nem befolyásolhatja, mivel halandó.

A Biblia igaz volta többször is a támadás kereszttüzébe került, de a legkevésbé sem sikerült aláásni vagy meggyengíteni ennek a műnek a tekintélyét.

Bármilyen próbának vetik is alá a Szentírást, a kijelentései mindig megbízhatónak bizonyulnak. Történelmi beszámolója pontos és hitelt érdemlő. Például megcáfolhatatlan tényeket közöl arról, hogy hogyan vették be a médek és a perzsák Babilont.

Illetve az olyan személyekről, mint a babilóniai Nabukodonozor, ; az egyiptomi király, Sisák, az asszír III. Tiglát-Pilészer és Szanhérib,

a római Augusztusz, Tibériusz és Klaudiusz császár; a római Pilátus, Félix és Fesztusz

Azt sem lehet megcáfolni, amit az efézusi Artemisz-templomról és az Athénban található Areopáguszról mond

Amit a Biblia a különböző népekről és nyelvekről mond, szintén megfelel a valóságnak. A népcsoportok tagjai, függetlenül a fizikai jellegzetességeiktől, kultúrájuktól vagy nyelvüktől, egyetlen emberi családhoz tartoznak.

A bibliai tanításoknak, példáknak és tantételeknek nagy gyakorlati értékük van a modern kori emberek számára is. A benne található igazságos alapelveknek és a magas erkölcsi irányadó mértékeknek köszönhetően ez a könyv messze felülmúl bármely más művet. A Biblia nemcsak fontos kérdésekre ad választ, hanem sok gyakorlatias javaslatot is tesz.

A bibliai alapelvek meghatározzák, hogy mi jó és mi rossz, és mércéül szolgálnak arra vonatkozóan, hogy mi számít becsületes üzleti tevékenységnek, igazi szorgalomnak, tiszta erkölcsi viselkedésnek, építő társaságnak és jó családi életnek.

A Biblia tudományos szempontból is pontos, legyen szó akár arról a folyamatról, mely során Isten lakhatóvá tette a földet az emberek számára; akár arról, hogy a föld gömbölyű, és a „semmire” van függesztve; vagy éppen arról, hogy a mezei nyúl kérődző állat; illetve arról, hogy „a test lelke, vagy is élete a vérben van”

A Biblia egyszer sem téved, amikor az egyes kultúrákról vagy szokásokról ír. Ha politikai témát érint, az uralkodókat vagy az elöljárókat mindig az adott beszámoló megírásakor használatos címmel illeti. Például Heródes Antipaszt és Lizániászt területi uralkodónak (tetrarchának) nevezi, (II.) Heródes Agrippát királynak, míg Galliót prokonzulnak

A bibliaírókra jellemző őszinteségnek nyomát sem találjuk más ókori írók műveiben. Mózes már a kezdetektől fogva őszintén beszámolt az írásaiban a saját, illetve a népe bűneiről és hibáiról, és a többi héber író is követte ebben a példáját

Még a kiemelkedő emberek – például Dávid és Salamon – sem takargatták a bűneiket, hanem beszámoltak róluk

A tények alátámasztják a Biblia megbízhatóságát. A bibliai beszámolók elválaszthatatlanul egybefonódnak az adott kor történelmével. A bibliai útmutatások könnyen érthetők, egyértelműek és megbízhatók. Az írók őszinte buzgalma és hűsége, az igazság iránti izzó lelkesedésük, valamint a pontosságra való lelkiismeretes törekvésük, mind-mind olyasmi, amit elvárhatunk Isten igaz Szavától

Miért nem tudják a "nagy emberek" ezt észre venni?

Jézus és a Biblia írók nem bonyolítják, nem titkolják ennek az egyszerű magyarázatát.

(1Korintusz 1:26, 27) . . .amikor Isten elhívott titeket, nem sokan voltak olyanok közületek, akik emberi mércével bölcsek, akik hatalmasok vagy előkelő származásúak, 27 hanem a világ bolondjait választotta ki Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ gyengéit, hogy megszégyenítse az erőseket.

Sajnos emberi mércével mérnek....