Hol találhatnék olyan Ószövetségre vonatkozó zsidó magyarázatokat, amik még a kereszténység előtti időkből való?

flavius tortenetiro volt

holtengeri tekercsek meg egy muveket is tartalmaznak de nem az oszevetseg magyarazata

leirva az elso magyarazat a Talmud ami joval kesobbi mint Jezus

igazsagszerint maga az oszevetseg is mar magyaraz is sok mindent "elozmenyt" Tora t

es "kovetkezmenyt" vagyis joslatok vannak benne amit nem fogadtak el hogy az ujszovetseg lenne vagyis amit Atya Jezussal kotott voln ujra

6

Sajnálom.

A kereszténység előtti időkből származó zsidó bibliai magyarázatok (exegézis) megtalálása valóban kihívás, mivel az írott hagyományok nagy része a rabbinikus korszakból származik, amely már a kereszténység kialakulása utánra tehető. Azonban néhány forrás, amely régebbi zsidó magyarázatokat tartalmazhat, elérhető:

### 1. **A Septuaginta (LXX)**

A Septuaginta a héber Biblia görög fordítása, amelyet i.e. 3. és 2. században készítettek az egyiptomi Alexandriában élő zsidó közösségek számára. Ez a fordítás nem csupán egy egyszerű nyelvi átdolgozás, hanem gyakran a szöveg értelmezését is tükrözi, így fontos forrás lehet a korai zsidó exegézis tanulmányozásához.

### 2. **Az apokrif és deuterokanonikus könyvek**

Ezek a könyvek nem szerepelnek a héber Bibliában, de több zsidó közösség által ismertek és használtak voltak a kereszténység előtti időszakban. Néhány közülük tartalmaz teológiai és etikai magyarázatokat, amelyek tükrözik a korai zsidó gondolkodást.

### 3. **Philo Judaeus (Philo Alexandrinus)**

Philo Alexandrinus (kb. i.e. 20 – i.sz. 50) zsidó filozófus volt, aki Alexandriában élt, és a Bibliát allegorikus módszerekkel magyarázta, összeolvasztva a görög filozófiát a zsidó vallási tanokkal. Írásai betekintést nyújtanak abba, hogyan értelmezték a zsidók a szent szövegeket a kereszténység előtti időszakban.

### 4. **Targumok**

A targumok arámi nyelvű fordítások és parafrázisok a héber Bibliából, amelyek valószínűleg a kereszténység előtti időszakban keletkeztek, bár végleges formájukat később nyerték el. Ezek a szövegek nemcsak fordítások, hanem gyakran magyarázatokat is tartalmaznak, így értékes források lehetnek.

### 5. **A Midrás korai formái**

A midrások hivatalosan rabbinikus szövegek, de a kereszténység előtti zsidó hagyományokat is tükrözhetnek. Egyes midrási gyűjteményekben találhatók olyan kommentárok, amelyek régebbi, szóbeli hagyományokra épülnek.

### 6. **Hellenisztikus zsidó irodalom**

Ide tartoznak olyan művek, mint a „Mózes harmadik könyve” című Pszeudo-Filon által írt mű, vagy az „Égi Hárfa” című könyv, amelyek a második templom időszakában keletkeztek. Ezek a szövegek a zsidó vallási és etikai tanításokat magyarázzák, és bepillantást engednek a kereszténység előtti zsidó teológiai gondolkodásba.

Ezek a források segíthetnek abban, hogy megismerd, hogyan magyarázták a zsidó bölcsek a Bibliát a kereszténység előtti időkben.