Miért nem helyezzük át nagyboldogasszonyt is az ünnepet követő vasárnapra?
Egyáltalán nem tartom logikusnak, hogy a vízkeresztkor való misén történő részvétel nem kötelező, mivel át van helyezve a január 2-8. közé eső vasárnapra. Egyrészt a vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, amit csak a vasárnap, a húsvéti ünnepkör és a pünkösd előznek meg, emellett az egyik legnagyobb keresztény ünnep. Ez a 4. legnagyobb keresztény ünnep. Ez egy összetett ünnep, amikor ünnepeljük napkeleti bölcsek hódolatát, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban, valamint Jézus kánai mennyegzőn tett első csodáját. A legősibb ókeresztény hagyományok ekkor ünnepelték Jézus betlehemi születését is, később jelentkezett az igény egy külön ünnepre a születés kapcsán. Másrészt vízkeresztkor a legtöbb ember kiválóan meg tudja még oldani, hogy aznap munkaszünetet tartson és szentmisére menjen, hisz még nem kezdődött el kb. semmi, még mindenki a karácsonyi-újévi lázban ég, így a hívők akár össze tudják kötni a saját, számukra fontos ünnepen tartott szabadságukat az előző kettővel. De még enélkül sem lepődik meg ezen senki, sokan mennek még ilyenkor is rokont látogatni. Emellett az új szünetek rendjei szerint már a vízkereszt is a szünidőhöz tartozik a diákoknál/tanulóknál. Áldozócsütörtök, vagy protestáns szóhasználattal a mennybemenetel szintén át van téve az azt követő vasárnapra. Bár tény, hogy nem a legnagyobb ünnepek egyike, de ettől még fontos ünnep, hisz Jézus mennybemenetelét ünnepeljük ekkor, ami már nagyon régi időkre visszanyúlik, mint a két kiemelkedően ősi keresztény ünnep, a húsvét és a pünkösd közötti időszak ünnepnapja.
Ellenben mi ezekhez képest a nagyboldogasszony? Egy sokkal kisebb ünnep. Lehet, hogy általánosságban a legnagyobb Mária-ünnep (bár szerintem a gyertyaszentelő vagy a gyümölcsoltó fontosabb, hisz ezek Jézus életéhez is kapcsolódnak, valamint utóbbi Mária lelki és szellemi nagyságát tényleg kihangsúlyozza), de nem az egyik legnagyobb keresztény ünnep. Nem is kimondottan ősi. Ráadásul szentírási talapzata sincs, hisz az, hogy Szűz Mária testtel a mennyekbe vétetett még azelőtt, hogy a teste romlást vagy halált látott volna csak a szenthagyomány része, s nem ír róla a Szentírás. Nem vagyok valami teljesen szélsőséges protestáns, aki szerint ki kell gyomlálni a hagyományokat. Elfogadom, hogy így történt, de ettől függetlenül nem gondolom, hogy a Biblia szavaival egyenértékű lenne ez az egy hagyomány, ami ráadásul csak egy a sok közül. A protestánsok többsége például nem is hisz ebben. Magának az ünnepnek a bevezetése is meglehetősen késői, ellenben például az ókeresztény közösségekben kb. a vízkereszttel együtt ünnepelt gyertyaszentelővel. Civil szempontból pedig sokaknak igencsak nehéz ekkor misére menni, hiszen sokan ilyenkor mennek nyaralni, ahol sok esetben nincs templom. Ez lehet amiatt, hogy egy pici település a hegyek, dombok között, lehet amiatt, mert nem katolikus vagy akár nem is keresztény ország, lehet amiatt, mert szálloda egy üdülőövezetben stb., ezek miatt pedig körülményes lenne megoldani a templomig való eljutást.
Szerintem jobb lenne, ha a vízkereszt lenne ilyen helyzetben, a nagyboldogasszony pedig áthelyezésre kerülne. Még a gyertyaszentelőnek vagy a gyümölcsoltónak is sokkal több értelmét látnám, hogy nem-áthelyezett parancsolt ünnepé.
Mégis miért van az, hogy Magyarországon még a vízkeresztet és az áldozócsütörtököt is áthelyezték, míg a három főünnep, amikor kötelező továbbra is templomba menni a karácsony és az újév/Szűz Mária Isten anyja/Jézus körülmetélése mellett a nagyboldogasszony?
#9.
Bocsi, de sehol nem írtam, hogy ezek a zsidó vallásban szereplő ünnepek. Szövegértés 0.
"A legnagyobb keresztény ünnepek többsége zsidó eredetű, attól még, hogy te erről nem akarsz tudomást venni. Húsvét, pünkösd, nagyböjt, nagypéntek stb."
Értelmezd egy kicsit jobban! Zsidó eredetű ünnepek. Mind a nagypéntek, mind a húsvét az ősi zsidó pészahból származik, mivel a Biblia szerint ezen a zsidó ünnepen halt meg és támadt fel Jézus. Most ne menjünk bele részletesen a bibliai szövegkritikába, de a szinoptikusok szerint pészah napján halt meg, János szerint pedig pészah előestéjén, de ez lényegtelen is. Az első keresztények együtt ünnepelték a zsidó pészahhal a nagypénteket, majd harmadnapon a húsvétot. Később felvetődött egy ellentmondás, miszerint egész évben vasárnap ünnepeljük a feltámadást, valamint a Biblia szerint is akkor volt, ezért érdekes, hogy a halál és a feltámadás ünnepe éves ciklusban sokszor nem péntekre és vasárnapra esik, ezért beiktatták, hogy a zsidó luniszoláris naptár szerinti pészahot (tavaszi nap-éjegyenlőséget követő első holdtöltét) követő vasárnap legyen húsvét minden évben, nagypéntek meg az azt megelőző péntek. Így bár a dátum nem éppen pontos, az időszak mindenképp stimmel, legalábbis a zsidó naptár szerint biztosan. A nagyböjt gyökerei feltehetően a szintén meglehetősen régi, zsidó ómerszámlálásban vagy héberül ספירת העומר számlálásában vannak. Bár nem volt egyértelműen böjt, de mindig egy kalászt félretettek. Másrészt hatottak rá minden bizonnyal a zsidó böjti szokások is, ahogy a pészah nagyon ősi, nomád sémita gyakorlata is, miszerint az újonnan született bárányok közül az elsőt pészahkor kell áldozatként bemutatva felajánlani és levágni, majd a vérével védelmező rítust csinálni. Ezt csinálták a héberek Egyiptomban is, de ez a szokás nem akkor alakult ki, hanem ez abszolút jellemző a nomád életmódot folytató sémi népekre, így a héberekre is jellemző volt, ami nem tetszett az egyiptomiaknak, hisz náluk a bárány szentállat volt. Meg persze belsőleg, keresztény szokásként alakult ki a ma ismert formájában, hisz először csak nagypénteken böjtöltek, majd jött a szent három nap, majd a nagyhét, végül a negyven napos nagyböjt, ami Jézus böjtjére emlékezik, ugyanakkor Jézus negyven napos böjtje nem csak úgy a semmiből jött, hanem Mózes is ennyi ideig böjtölt a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot, ami kimondhatjuk, hogy a kivonulással együtt az Ótestamentum, avagy Héber Biblia vagy Tanakh egyik legfontosabb eseménye, ahogy az Újszövetség legfontosabb eseménye Jézus kereszthalála és feltámadása. Érdekes, hogy mindkét sztorinál van egy világi rész, aminek az elfogadásához nem kell hit, teljesen profán és valósszerű (pl.: a Názáreti Jézust keresztre feszítették vagy a Nílus-deltába települt, főleg nomád és félnomád életmódot folytató sémiták egy csoportja megszökött), valamint van egyértelműen egy szakrális oldal, ami abszolút a hithez kötődik (pl.: a Názáreti Jézus meghalt és feltámadt vagy Isten adta a Tízparancsolatot Mózesnek).
A nagypéntek, így a nagyböjt is igenis zsidó EREDETŰ ünnep. Nem fogsz találni olyan zsidó ünnepet, hogy húsvét, avagy Jézus feltámadása. Ettől függetlenül a dátum, valamint a történet a zsidó pészahhoz kapcsolódik.
A vízkereszt igenis a világ egyik legősibb keresztény ünnepe, sokkal ősibb, mint a karácsony, meg a nagyboldogasszony, meg a többi! Gnosztikus misztériumvallásokat követő keresztények (Bazilidész követői) körében jegyezték először fel, s eredetileg ekkor ünnepelték Jézus születését is, a keresztsége, az első csodája és a napkeleti bölcsek mellett. Erről Fábry Kornél atya is beszélt. Történelmi tény. Cáfolj rá! A legegyértelműbb bizonyíték az állításomra az örmény kereszténység, akik a mai napig ekkor ünneplik a karácsonyt is, a vízkereszt ünnepének részeként.
Cáfold meg az írásom! Objektív történelmi tényeket írtam.
#10.
Ha a vallástörténet véleményed szerint néprajz, akkor nem tudok mit hozzáfűzni. A néprajz az egyes szokások, hagyományok kialakulását vizsgálja, nem az ókori és középkori kereszténység formálódását, kialakulását.
válasza:#11
A nagyböjtnek meg köze nincs a judaizmushoz. Tehát mégsem helyes minden.
A pászka ünnepe pedig a kereszténységben a húsvét, nem pedig a nagypéntek. Nagypénteken a zsidó szokásoktól függetlenül Urunk kínszenvedését ünnepeljük.
A vízkereszt szempontjából azt írtad, hogy elég az elkövetkezendő vasárnap is menni szentmisére. Ez MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZI HATÁRAIN BELÜL nem így van.
Ezeket tagadd le, kérlek, defenzívbe váltás nélkül, ha kérhetem.
#12.
Eredetét tekintve ugyanúgy a zsidó pészah ünnepére esik, mint ahogy a húsvét. Nem értem, hogy ezen mit olyan nehéz elfogadni. A húsvéti prédikációk is rendszeresen tartalmazzák, a gonosz fáraó birodalmát, mint metaforáját a bűnnek, a rossznak. Jézus éppúgy halt meg és szállt alá a poklokra, mint ahogy a héberek fogságba estek Egyiptomban, s Jézus a Krisztus éppúgy támadt fel a poklokról, mint ahogy a héberek kivonultak Egyiptomból.
A nagyböjt, ahogy említettem: a zsidó böjtölési szokásokhoz nyúlik vissza. De magának, Jézusnak a böjtje is valójában Mózes böjtjéből ered. A korai keresztények alapvetően zsidók voltak, meg volt közöttük néhány görög is. Később terjedt el máshova, valahova hamarabb, valahova később. Miért ennyire meglepő számodra, hogy a korai keresztények szokásaira a zsidó szokások, maga a szimbolika, a pontos elvégzési mód stb. erős hatást gyakorolt? A zsidók ugyanígy böjtöt folytatnak bizonyos időszakokban. Jom kippur volt az egyik legfontosabb böjti időszak ősszel, amikor is az egész nép az elkövetett bűneik miatt böjtölt. A nagyböjtnek szintén ez volt eredetileg a jelentése, s emellé még az ómerszámlálás jellegét is felvették. A nagyböjt azt a célt szolgálta, hogy "az új választott nép", a keresztények lelkileg megtisztulva léphessenek a végső engesztelő áldozat ünnepébe.
NEM, ünnepeljük Jézus kínszenvedését. Azt max. a sátánisták teszik. A nagypéntek nem ünnep, hanem egy szigorú böjti nap. Egészen pontosan a legszigorúbb böjti nap az egész évben. Tilos ezen a napon bármilyen ünnepséget tartani, nem véletlenül nincs mise, pontosabban "csonka mise" van a katolikusoknál.
" A MKPK 1994: úgy rendelkezett, hogy Mo-on Vízkeresztet a jan. 2-8. közé eső vasárnapra, Urunk mennybemenetelét húsvét 7. vasárnapjára, Úrnapját a pünkösd utáni 2. vasárnapra helyezi át, Karácsony, Újév és Nagyboldogasszony saját napján marad mint ~. - A szentmisén való részvétel kötelezettségének eleget tesz, aki bárhol, kat. rítus szerint végzett misén jelen van, akár magán az ünnep napján, akár az előző nap estéjén. Ha szt szolgálatot teljesítő személy hiányában v. más súlyos okból lehetetlenné válik az euch. ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy a hívők részt vegyenek a plébtp-ban v. más szt helyen a mpp. előírásai szerint tartott igeliturgián, ha van ilyen, v. töltsenek kellő időt imádsággal egyénileg, a családban, v. alkalmasint több családból álló csoportban (1248.k.)." Magyar Katolikus Lexikon
De valaki már fentebb írta, hogy pár éve (Istennek legyen hála) megváltoztatták.
válasza:#13
A nagyböjtnek NINCS zsidó megfelelője. Krisztus pusztában való böjtölésére emlékezünk.
Nagypéntek GYÁSZÜNNEP. S a “bizonyítékok,” amiket felhoztál, a HÚSVÉTRA vonatkoznak. Megjegyzem, a Nagypéntek is a húsvéti ünnepkörhöz tartozik, de attól még nincs külön zsidó megfelelője.
Viszont a történelmi Magyarország egyes részein van áthelyezve Vízkereszt ünnepe az azutáni vasárnapra (pl.: Felvidéken). Országunkban jan. 6-án ünnepeljük, az összes liturgikus naptár, pap és hittantanár szerint, amelyet ismerek.
Laudetur Iesus Christus!
#15.
Jézus miért is böjtölt negyven napig a pusztában? Mert ő kitalálta? Zsidó emberként nyilván 0 köze volt Mózes böjtjéhez, ami szintén negyven napos volt a Sínai-hegyen. Mit olyan nagyon nehéz ezen elfogadni? Miért olyan nehéz elfogadni, hogy az első keresztények zsidók voltak és bizony befolyásolták a zsidó szokásaik a keresztény szokásokat? Ómerszámlálás, jom kippur. Egyébként a nagyböjtnek van szinte közvetlen zsidó megfelelője: a jom kippuri böjt, ami ugye az engesztelés napja a nép bűneiért. A keresztények szerint Krisztus áldozata a bűnök bocsánatát és az üdvözséget is elhozta, így mi már nem áldozunk és böjtölünk jom kippurkor, ősszel, hanem Jézus áldozatát ünnepeljük húsvétkor és böjtölünk előtte Mózeshez és Jézushoz hasonlóan.
De-de. A nagypéntek és a húsvét egyszerre jött létre (sőt, egyes kutatók szerint a nagypéntek még korrábban) és mindkettőt a zsidó pészahhal egyidőben tartották, ugyanis a pészah nem egy, hanem nyolc napos ünnep. Ezt persze nyilván nehéz felfogni egy urbanizált, kultúrkeresztény világban, ahol mondjuk karácsony dec. 24-től, dec. 26-ig tart, úgy, hogy eredetileg dec. 24. napja még adventi nap, csak a vigíliától kezdődik karácsony, majd tart január 1-ig, nyolc napon keresztül. Mit olyan nyomorultan nehéz ezen elfogadni? Miért olyan r*hadt nehéz elfogadni, hogy a nagypéntek és a húsvét egyidős és mindkettő a pészahhoz kötődött eredetileg, mindkettőt pészah nyolc napja, plusz előestéje alatt ünnepelték, később lett még ez a hozzátoldás? Én NEM, NEM ünnep. Ünnep olyan értelemben, hogy jeles nap, ez igaz. Viszont teológiailag böjti nap, vagyis tiltott minden ünnepség a keresztények számára ezen a napon. A böjt és az ünnep két ellentétes fogalom. Nem véletlen, hogy a nagyböjti és adventi időszak vasárnapjai nem böjti napok, hisz a vasárnap amblock ünnep, hisz az a nyugalomnap a kereszténységben.
Akkor szerinted hazudik a Magyar Katolikus Lexikon? Hangsúlyozom, ez nem egy női magazin... XD Fentebb valaki írta, hogy ez egy korábbi forrás, aminek nagyon örülök, ha így van. Mondjuk elég baj ez is. Miért is, ha a nagyboldogasszony ennyire fontos?
válasza:#9
Azt állítja magáról, hogy történész, de még az alapvető dolgoknak sem néz utána, hogy január 6. kötelező ünnep-e az Egyházban. Két google kattintással megtalálhatta volna, mert fent van ez az információ a Magyar Katolikus Egyház oldalán. Forráshasználat nulla.
Ha történész is, maximum valami foxi-maxi szintű képzést végezhetett el, ez látszik a hiányosságain és az alapvető szakirodalom nem ismeretén is.
Szerintem ne üljetek fel az aktuális napi provokátornak.
#17.
Miért kellene jártasnak lennem történészként a Magyar Katolikus Egyház 2024. évi szabályaiban? Héber bibliai és újszövetségi teológiával, valamint vallástörténettel foglalkozó személyként miért kellene ismernem a jelenlegi szabályozást? Az Egyház pedig miért nem távolítja el a hivatalos lexikonjából a valótlan információkat?????
Amúgy a hivatalos Magyar Katolikus Lexikont használtam forrásként, ami a Magyar Katolikus Egyház által van jóváhagyva. Szerintem ez alapvetően az egyik elsődleges forrás. És jogos az egyházat hibáztatni, amiért nem módosítja ezeket az információkat.
Milyen hiányosságaimon???? Pontosan reagálnál az összes hiányosságomra, ha már ennyire nagy a képed?
válasza:#11
"Ha a vallástörténet véleményed szerint néprajz, akkor nem tudok mit hozzáfűzni."
Hát jobb is lett volna ha nem fűzöl hozzá. A vallás a hagyomány része. Abban a korban (sőt M.o. nagyrészén még 100 évvel ezelőtt is) meg végkép szétválaszthatatlan volt. Nem volt vallástól független hagyomány. Az élet minden része szorosan összefüggött a vallással. A társadalmi rend, a gazdálkodási, közösségi, ünneplési szokások, a népművészet minden ága és formája (zene, dal (költészet), tánc, iparművészet, mese).
A nép nem az egyházi teológus tudósok értekezései szerint élte a vallást. Hanem a világ tapasztalt rendje szerint, amibe hétköznapi tevékenységeikkel mind beilleszkedtek. Ez a rend pedig az élet éves körforgására alaupl. Így az ünnepek is.
És mivel az éves körforgás földérsztől, határoktól független, minden kultúrában jelen van. Fügettlenül az intézményesült vallási rétegektől.
Sőt fordítva: Inkább azok "alkalmazkodtak" a meglevő szokásokhoz, de ha úgy jobban elfogadható számodra, az Isten rendjéhez.
"A néprajz az egyes szokások, hagyományok kialakulását vizsgálja, nem az ókori és középkori kereszténység formálódását, kialakulását."
Az előbbiek fényébe remélem látod ez miért csúsztatás a téma szempontjából.
Csak ráadás, hogy én pont arról beszélek, hogy nem csak a kereszténységről van szó. A kereszténység nem az első vallás volt. És nem is az első Isteni kinyilatkoztatásra alapul. Klutúrák és szokások már jóval előtte voltak. Múködő társadalmak, és azoknak rendje, mely szoros összefüggésben volt a élet rendjével. És az ünnepek ezen rend kitüntettet megtartó elemei.
Egyébként akkor te vallástörténésznek vagy történésznek tartod magad? A kettő szerintem nem ugyan az, bár nyilván vannak átfedések.
#19.
Bocs, az igaz, hogy anno a hagyomány nem volt független a vallástól. Ettől függetlenül a vallások története, történelme még nem a néprajz, hanem a történettudomány, valamint a vallási tudományok tárgykörébe tartozik, némiképp a filológiával, az irodalomtudománnyal, a filozófiával és a nyelvészettel kapcsolatos területeket érintve, hisz a történész nem foglalkozik kimondottan szövegeredettannal, szövegkritikával stb., hanem ezeket kézhez kapja a filológusoktól, irodalomtudósoktól, nyelvészektől stb., majd az ő munkáik alapján mérlegel egy adott szöveget, mint történelmi forrást.
De igenis VOLT vallástól független hagyomány. Egy halomnyi világi szokás van, amelyek a mezőgazdasághoz, az évhez, természethez stb. kapcsolódtak. Péter-Pál napja például abszolút világi, aratás kezdetét jelző ünnep. Azért Péter-Pál a neve, mert a keresztény naptár szerint ezen nevek napjára, illetve ezen szentek napjára esett kb. az aratás kezdete. Lehetett volna bármely más nap is, de ezen nevek napján az aratás kezdete itt, Európában. Az újévi szokások is abszolút világiak. A szüret szintén. Mivel régebben vallásos volt az emberek többségi, így kötődött hozzájuk vallási szokás (pl.: áldás kérése az új évre stb.), ettől függetlenül nem vallási köntösből indult eredetileg az ünnep, ellenben mondjuk a húsvéttal, pünkösddel, vízkereszttel stb., amit az egyház rendelt el, így nyilván a nép is megtartotta ki-ki a maga módján.
Amiről írsz, azt hívják népi vallásnak: nem egyezik a hivatalos vallással, akár még ellentétes is vele. Valahol népi szentek, sőt, a monoteizmust felrúgva népi istenségek is léteznek. Mexikóban például sokan Santa Muartét, az azték-keresztény keverékistent részesítik imádatban. Az ókori Izráelben különösen erős volt a népi vallásosság Ezékiás és Jósiás királyok reformjaiig.
Az állításod pedig továbbra is hamis, attól függetlenül, hogy elismételted még egyszer. Teljesen eltérő ünnepek voltak a rómaiaknál, a germánoknál, a keltáknál, a hinduknál, a zsidóknál, az egyiptomiaknál és sok más népnél is. Ahogy említettem: a görögöknél EGYETLEN EGY ünnep nem volt, ami bármiféle természeti ciklushoz kapcsolódott volna. Az újpogányok őrülete ennyire a természet majmolása. Valójában ezek is ugyanolyan szervezett vallások voltak többségében, mint bármely mai világvallás. Az ünnepeik a legtöbb esetben istenekhez, példás emberekhez stb. kapcsolódtak. A legtöbb esetben mindezeknek semmi köze nem volt a természethez. A rómaiaknál egy vagy két természeti jelenséghez kapcsolódó ünnep volt (pl. brumália), de egyáltalán nem voltak fontos ünnepek mondjuk a szaturnáliához képest. Indiában úgyszintén nem voltak ilyen szokások. Másrészt eleve logikátlan logikusan nézve is az elméleted: hogy lenne már független a földrajzi elhelyezkedéstől? Az ókori Közel-Keleten, Izráelben például a sávuót volt az aratási hálaadó ünnep, ami a keresztény pünkösddel van hasonló időszakban. Nálunk augusztus 20. az új kenyér időszaka. Hogy? Úgy, hogy éghajlatilag teljesen eltérő vidék. Az egyiptomiaknál megint egy másik időpont (Sham Ennessim), mivel náluk meg nem is függött a termény a csapadéktól, hisz öntözéses földművelést gyakoroltak.
A kereszténység és az iszlám is alapvetően a zsidó vallásból származik (bár a kereszténység hellenisztikus és római filozófiai hatások gyűrűjében, míg az iszlám zoroasztriánus hatások közepette jött létre), a zsidó és a szamaritánus vallás pedig az I. templomi izraelita vallásból származik. Az a protoizraelita vallásból, valamint az ókori sémita/szemita vallásokból. Például a saszu nomádok vallásából, az amoriták és akkádok vallásából, a szírek vallásából, meg a kánaániak vallásából, de Jan Assmann meggyőzően érvel amellett, hogy az egyiptomi vallás is erős hatást gyakorolhatott rá. Attól még, hogy a kereszténység nem az első vallás, nem jelenti azt, hogy úgy amblock a kereszténységet megelőző vallásokból alakult ki. A buddhizmus sem úgy amblock mindenből is alakult ki, hanem az is a hinduizmusból és később taoista/konfuciánus/kínai hatások is érték nagyrészt. A legtöbb vallásnak van egy gyökere, amiből származik.
Az pedig, hogy te mit tartasz isteni kinyilatkoztatásnak, az teljesen irreleváns történelmi szempontból.
A vallástörténet a történettudomány egyik ága. Olyan, mint mondjuk a hadtörténet. A történettudomány ágait lehet témák és korszakok szerint csoportosítani: téma szerint vallástörténet, irodalomtörténet stb., korszak szerint meg ókori történelem, középkori történelem stb. Nekem a vallástörténet az egyik érdeklődési, kutatási köröm, de más történelmi résztudományokkal is foglalkoztam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!