Miért nem helyezzük át nagyboldogasszonyt is az ünnepet követő vasárnapra?
Egyáltalán nem tartom logikusnak, hogy a vízkeresztkor való misén történő részvétel nem kötelező, mivel át van helyezve a január 2-8. közé eső vasárnapra. Egyrészt a vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, amit csak a vasárnap, a húsvéti ünnepkör és a pünkösd előznek meg, emellett az egyik legnagyobb keresztény ünnep. Ez a 4. legnagyobb keresztény ünnep. Ez egy összetett ünnep, amikor ünnepeljük napkeleti bölcsek hódolatát, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban, valamint Jézus kánai mennyegzőn tett első csodáját. A legősibb ókeresztény hagyományok ekkor ünnepelték Jézus betlehemi születését is, később jelentkezett az igény egy külön ünnepre a születés kapcsán. Másrészt vízkeresztkor a legtöbb ember kiválóan meg tudja még oldani, hogy aznap munkaszünetet tartson és szentmisére menjen, hisz még nem kezdődött el kb. semmi, még mindenki a karácsonyi-újévi lázban ég, így a hívők akár össze tudják kötni a saját, számukra fontos ünnepen tartott szabadságukat az előző kettővel. De még enélkül sem lepődik meg ezen senki, sokan mennek még ilyenkor is rokont látogatni. Emellett az új szünetek rendjei szerint már a vízkereszt is a szünidőhöz tartozik a diákoknál/tanulóknál. Áldozócsütörtök, vagy protestáns szóhasználattal a mennybemenetel szintén át van téve az azt követő vasárnapra. Bár tény, hogy nem a legnagyobb ünnepek egyike, de ettől még fontos ünnep, hisz Jézus mennybemenetelét ünnepeljük ekkor, ami már nagyon régi időkre visszanyúlik, mint a két kiemelkedően ősi keresztény ünnep, a húsvét és a pünkösd közötti időszak ünnepnapja.
Ellenben mi ezekhez képest a nagyboldogasszony? Egy sokkal kisebb ünnep. Lehet, hogy általánosságban a legnagyobb Mária-ünnep (bár szerintem a gyertyaszentelő vagy a gyümölcsoltó fontosabb, hisz ezek Jézus életéhez is kapcsolódnak, valamint utóbbi Mária lelki és szellemi nagyságát tényleg kihangsúlyozza), de nem az egyik legnagyobb keresztény ünnep. Nem is kimondottan ősi. Ráadásul szentírási talapzata sincs, hisz az, hogy Szűz Mária testtel a mennyekbe vétetett még azelőtt, hogy a teste romlást vagy halált látott volna csak a szenthagyomány része, s nem ír róla a Szentírás. Nem vagyok valami teljesen szélsőséges protestáns, aki szerint ki kell gyomlálni a hagyományokat. Elfogadom, hogy így történt, de ettől függetlenül nem gondolom, hogy a Biblia szavaival egyenértékű lenne ez az egy hagyomány, ami ráadásul csak egy a sok közül. A protestánsok többsége például nem is hisz ebben. Magának az ünnepnek a bevezetése is meglehetősen késői, ellenben például az ókeresztény közösségekben kb. a vízkereszttel együtt ünnepelt gyertyaszentelővel. Civil szempontból pedig sokaknak igencsak nehéz ekkor misére menni, hiszen sokan ilyenkor mennek nyaralni, ahol sok esetben nincs templom. Ez lehet amiatt, hogy egy pici település a hegyek, dombok között, lehet amiatt, mert nem katolikus vagy akár nem is keresztény ország, lehet amiatt, mert szálloda egy üdülőövezetben stb., ezek miatt pedig körülményes lenne megoldani a templomig való eljutást.
Szerintem jobb lenne, ha a vízkereszt lenne ilyen helyzetben, a nagyboldogasszony pedig áthelyezésre kerülne. Még a gyertyaszentelőnek vagy a gyümölcsoltónak is sokkal több értelmét látnám, hogy nem-áthelyezett parancsolt ünnepé.
Mégis miért van az, hogy Magyarországon még a vízkeresztet és az áldozócsütörtököt is áthelyezték, míg a három főünnep, amikor kötelező továbbra is templomba menni a karácsony és az újév/Szűz Mária Isten anyja/Jézus körülmetélése mellett a nagyboldogasszony?
válasza: válasza:Nem ősi?
Csak kereszténység előtti hagyományra alapozódik. De nem csak ez.
Az egyház tudatosan alakította át és olvasztotta be saját hagyományába a helyi szakrális szokásokat. Tudatosan fedte le ezzel a korábbi szokásokat, hogy a fejekben is felülírja azokat.
Nem arról van szó, hogy idegen istenek vagy bálványokhoz kapcsolódó alkalmak keveredtek az kereszténységbe.
Arról van szó, hogy az ősi hagyományos évkörös ünnepek mind a teremtés rendjének éves körforgás során megmutatkozó jellegzetességeit hangsúlyozzák és emelik ki lényegüket. Isten élő rendjének archetipikus fordulópontjait, változásait.
És ezek értelemszerűen azonos időszakra esnek minden hagyományban. Mert isten rendje egy, és minden természetközeli nép ebben élt, ezt élte, felismerte és szentségként tisztelte. Isten nem csak Jézus Krisztuson keresztül nyilatkoztatta ki rendjét.
Ezt alátámasztja az újszövetség is, mikor arról szól, hogy a "pogányok" akik nem ismerhetik az evangéliumot, szintén megváltatnak, mert az Isteni igazság a szívükbe van írva.
#2.
Nem, egyáltalán nem ősi. Másrészt nem tudok róla, hogy bárminemű kereszténység előtti gyökere lenne a nagyboldogasszonynak. A neve lehet, hogy át lett véve a magyar mitológiából, de összességében kitörő röhögéssel fogadom, ha ezzel magyarázod, hogy kereszténység előtti eredete van. XD Nem magyar ünnepről van szó, nem csak a magyar egyház ünnepli. Azért ne legyünk már ennyire soviniszta barmok, hogy azt hisszük, hogy az egyik egész világra kiterjedő keresztény ünnep is tőlünk jön. :-D A Mária-tisztelet sem tőlünk származik. :-D Már jóval a magyarság európai megjelenése előtt létezett nagyboldogasszony, semelyik más nyelvben nem nevezik boldogasszonynak. Németül például Mariä Aufnahme in den Himmel, angolul Assumption of Mary vagy csak röviden Assumption, kínaiul 圣母蒙召升天, oroszul Вознесение Девы Марии, olaszul Assunzione di Maria, latinul Assumptio Beatae Mariae Virginis, héberül חג עליית מרים stb. Magyarul mindenhol mennybevétetés vagy valami hasonló. Még magyarul is gyakran nevezik Mária mennybevételének. Általában ugyanaz a neve, mint a hagyomány alapján dogmaként elfogadott tanításnak (mondjuk azzal kapcsolatban lehetnek aggályaim, hogy aki ezt nem fogadja el, az rögtön eretnek, hiszen szerintem a hagyomány nem teljesen egyenértékű az írással, bár elfogadom azt is szentnek).
Szóval elég vicces, hogy szerinted egy helyi, természeti nép szakrális szokása lett átalakítva, s meglehetősen sovinisztának is hangzik. Egészen pontosan úgy hangzik, mint azon nagymagyar hívők elméletei, akik valamiféle kotyvalék ősmagyar-keresztény vallásban hisznek. Másrészt ez milyen szakrális hagyományhoz kötődne? Hol szerepel augusztus 15. az évkörben? Ez milyen napforduló, nap-éjegyenlőség vagy bármi más?
Egyáltalán nem ősi ünnep. Mi ősi ünnep? Vasárnap, húsvét, pünkösd, vízkereszt, meg esetleg a gyertyaszentelő. Minden más későbbi. Még a karácsony is. Nos, ez még jóval utána lett bevezetve. Magának a hagyománynak a dogmaként történő elfogadása pedig még annál is később történt.
Most lehet, hogy ki fognak átkozni, hogy takarodjak reformátusnak, de nem bánom. :-D Sok esetben tényleg vadhajtásokba esik az egyház. Bűnös, aki ezen ünnep alkalmából nem megy misére. Ettől függetlenül keresztény vagyok és a kereszténységet a katolicizmus szerint gyakorlom is, amikor csak tehetem.
#1.
De: a vízkereszt is eredetileg az öt főünnep egyike, ahogy a tizenkilenc főünnepnek is a része.
Viszont a magyar egyház sikeresen elintézte, hogy itthon elegendő legyen csak az azt követő vasárnap szentmisén részt venni és ünnepelni.
A legtöbb nem vérsztálinista múlttal rendelkező országban munkaszüneti nap. Bár ha jól tudom, még Oroszországban is gondolkodtak rajta, hogy azzá tegyék. Nálunk nem sikerült azzá tenni... Legalább a pünkösd az lett. Bár a nagypénteknél is fontosabb lett volna a vízkereszt, hisz előbbinél nincs előírva munkától való távolmaradás eredetileg sem.
NEM TÖRTÉNT OLYAN JELENTŐS DOLOG?? Csupán csak Jézus messiási megnyilvánulásait ünnepeljük. Eredetileg ez a második legősibb ünnepkör a keresztény naptárban. Legelőször csak a vasárnapot ünnepelték az őskeresztények, mint nyugalomnapokat. Ezután jelent meg az igény éves ciklusokban is tartott ünnepekre, ekkor jelent meg a húsvét, valamint a nagypéntek, amelyeket a zsidó naptári pészah dátumával analóg módon rögzítettek, hisz a Biblia szerint ekkor halt meg és támadt fel Jézus, illetve ezek éves ciklusban is megemlékeztek Jézus haláláról és feltámadásáról, nem csak heti, kisebb ciklusban. Egyébként zsidó keresztények köréből származik az ünnep. Aztán ezek szépen bővültek. Először háromnapos húsvét és szent három nap, majd az egész negyven napos böjt és húsvét nyolcada. Nagyon rövidesen ezután jött a pünkösd ugyanúgy zsidó keresztény körökből, ami a Szentlélek kiáradását és a Jeruzsálemi Ősegyház születését ünnepelte. Ez a zsidó sávuóttal analóg módon mozog, hisz a Biblia szerint ezen a zsidó ünnepen történt a Szentlélek csodája is. E kettő közé ékelődött be az áldozócsütörtök, ami a húsvét utáni 40. napon ünnepli Jézus mennybemenetelét. Ezután jelent meg egy másik ünnepkör a húsvét-pünkösdi ünnepkör mellett. Ez volt az epifánia, avagy a vízkereszt. Jézus megjelenésének ünnepe. Ekkor ünnepelték eredetileg az őskeresztények Jézus betlehemi születését, a pásztorok és a napkeleti bölcsek hódolatát, Jézus Jordánban való megkeresztelkedését és a kánai mennyegzőn tett első csodáját, amivel lényegében el kezdte betölteni a prófétai és messiási szerepét is. Magyarul egy hatalmas összetett ünnep volt, ami Jézus életének minden fontosabb pillanatát ünnepelte a húsvéti eseményeken kívül. Ez nem zsidó keresztény, hanem gnosztikus és misztikus keresztény körökből származó ünnep. Ők úgy gondolták, hogy Jézus a keresztségtől kezdve volt valójában Isten. Aztán később tisztázódott az ünnep hittani tartalma. Érdekes egyébként, hogy a dátuma egy korai hagyományból származik Jézus születését illetően, mivel úgy vélték a zsidók, hogy a próféták halálának és fogantatásának napja azonos, így a zsidó naptár szerint niszán hónap 14-re rászámolva kilenc hónapot a tevet hónap 14-re jutunk, ami a kopt egyiptomi naptár szerint tübi hónap, ami átváltva a Julianus-naptárral és a Gergely-naptárra nagyságrendileg január 6. Az örmény keresztények a mai napig ekkor ünneplik Jézus születését is. Később jelent csak meg az igény arra, hogy legyen egy különálló ünnepe a születésnek, ami után sok közösség teljesen önálló dátumokon ünnepelte a karácsonyt (kb. nem volt olyan hónap az évben talán a július és a szeptember kivételével, amikor nem volt valahol karácsony), majd végül ebben tett rendet Konstantin, hogy a sok dátum közül a dec. 25-ét fogadta el egyetemesnek, mivel a kereszténység rivális vallásának, a mithraizmusnak/Sol Invictus vallásának is ekkor volt egy ünnepe (a valóságban köze nem volt a dec. 16-23. között tartott kezdetben egy-, majd három-, majd nyolcnapos szaturnáliához, ami időben alapvetően nem stimmel). Összességében ez egy hatalmas összetett ünnep a mai napig. Részben ekkor ünnepeljük Jézus keresztségét a Jordánban Keresztelő Szent János által, ami életének és szolgálatának egyik fő sarokköve. Másrészt ekkor ünnepeljük a napkeleti bölcsek látogatását, ami Jézus gojok előtti megnyilvánulása. A pásztorok, ahogy majd a későbbiekben Simeon és Anna is zsidók voltak, bár a zsidó társadalom különböző rétegeiből származtak. Ellenben a bölcsek nem zsidó nemzetiségűek, sőt, még csak nem is zsidó vallásúak voltak, hanem valószínűleg zoroasztriánusok, míg mások felvetik, hogy hindu vagy valamilyen misztériumvallás követője is letett közöttük. Nemzetiség szerint pedig a korai hagyományok szerint perzsák, esetleg indiaiak, szerecsenek (tehát arab, fekete bőrű afrikai vagy esetleg egyiptomi) voltak. Ez egy szimbolikus kép, miszerint Jézus tanítása nem csak a zsidó népnek szól, ahogy nem is csak a korábban zsidó vallásúaknak, hanem az egész Földnek. Harmadrészt ekkor ünnepeljük Jézus kánai mennyegzőn tett csodáját. Ez Jézus első Földön tett csodája, amivel lényegében megkezdte a szolgálatát. Ettől kezdve nyilatkoztatja ki, hogy Ő a Messiás, Isten küldötte, sőt, maga a Fiú. Ezzel együtt ekkor ünnepeljük minden Földön tett csodáját is. Negyedrészt a mai napig a karácsonyi ünnepkör zárónapja (bár gyertyaszentelőig az ünnepi időszak sok közösségben elhúzódik, hisz akkor jelenik meg Jézus utoljára gyermekként az ünnepkörben) és igazából még ekkor is ünnepeljük Jézus születését, hisz az egész karácsonyi ünnepkörben azt ünnepeljük. Keresztényi szempontból igenis jelentős dolgok történtek, amelyeket ünneplünk. De Jézus keresztségét még a minimalista bibliakritikusok is elfogadják például, mint egy elfogadható, igazolt részét az életének. Nem hívő szempontból ez nyilván lényegtelen, de keresztényi szempontból igazán jelentős, hitünk alapjait ünnepeljük ekkor is, mint a többi nagy keresztény ünnepen.
válasza:"vízkeresztkor való misén történő részvétel nem kötelező, mivel át van helyezve a január 2-8. közé eső vasárnapra."
Nincs áthelyezve és kötelező a szentmisén való részvétel katolikusoknak. Pár éve megváltoztatták, hogy jan. 6-án van és kötelező főünnep.
válasza:Jól van kérdező! Megnyugodhatsz!
Egy szóval sem említettem a magyarokar és a zsidókat sem.
Ellenben "minden hagyományt" és "népeket" írtam.
Az, hogy te miről tudsz, vagy mekkora szeletét értelmezed a világnak a te problémád. Nem alapoznám rá ismeretlenek lehülyézését.
A sovinizmus az lenne ha bármelyiket kitüntetnénk a teremtés isteni rendjéből.
#6.
Történészként had tudjak már egyet, s mást!
A nagyboldogasszony eredetéről küldj már bármilyen forrást! Mivel az egyetlen dolog, amire egy ilyen állítást alapozhattál, az nem más, mint a neve.
A legnagyobb keresztény ünnepek többsége zsidó eredetű, attól még, hogy te erről nem akarsz tudomást venni. Húsvét, pünkösd, nagyböjt, nagypéntek stb. Más részük belső keletkezésű. Vízkereszt, gyertyaszentelő, mindenszentek. Megint egy részük a vele egy korban létező misztériumvallásokkal való rivalizálás miatt lett olyan, mint, ahogy ma ismerjük. Karácsony. Van olyan ünnep is, amire érkezett zoroasztriánus hatás is, ami egy másik monoteista vallás. Ilyen a húsvét például, amit a norúz befolyásolt. De továbbra is állítom, hogy nem volt semmiféle átvétel csak úgy random természeti népektől.
Az pedig főleg baromság, hogy minden kultúrában ugyanazok lennének a nagy ünnepek. :-D A germánok legnagyobb ünnepe a yule volt, ami valamikor január-február táján volt, nem a napfordulón tartották, mint a wiccák. A rómaiaké a szaturnália, ami dec. 16. volt eredetileg, majd végül elnyúlt egészen dec. 23-ig, mivel egy hetes lett. A görögöké a nagy dionüszia, ami valamikor márciusban volt. Meg az olümpia, de az csak négyévente volt. A kínaiaknál a holdújév a legnagyobb ünnep a mai napig. A hinduknál a holi, ami márciusban van. A zsidóknál a pészáh, ami általában április. A perzsáknál a norúz, ami március. Sorolhatnám még napestig. Hogy lennének azonosak, ha a naptárak is eltértek? Valaki szoláris, valaki meg luniszoláris, valaki meg lunáris naptárt használt. Teljesen mást figyeltek, más volt fontos nekik. A wiccák agymenése egy badarság, miszerint minden nép a napfordulókat, meg a nap-éjegyenlőségeket ünnepelte. A rómaiaknál egészen pontosan egy ilyen ünnep volt: a brumália, ami novemberben volt, annak ellenére, hogy a tél kezdetét ünnepelte. A görögöknél nem is volt ilyen. Az egyiptomiaknál szintúgy nem. A germánoknál szintúgy nem volt, a yule eredetileg Odin vagy Wotan főisten ünnepe.
Mit olyan k. nehéz azon belátni, hogy a kedvenc nagyboldogasszonyod egy egyáltalán nem ősi keresztény ünnep, hanem egy később bevezetett ünnep? :-D Eltörpül a húsvét, vízkereszt, pünkösd, karácsony, áldozócsütörtök mellett.
Lehet, hogy lassan már tényleg protestánssá válik a hitem. XD Bár szerintem csak racionálisabb lettem és nem tartom a szentírási részekkel egyenértékűnek a hagyományt.
válasza:#7
Azt állítod történész vagy. De ezzel szemben valótlanságokat állítasz. Sem a nagyböjt, sem a nagypéntek nem a judaizmus ünnepe.
A Vízkereszt ünnepéről sem igazság, amit írsz.
S, hogy miért nem vasárnap van, kérdezd meg az Országos Liturgikus Tanácsot.
válasza:#7
Tőlem tudhatsz akármi mást is..
Inkább az a kérdés, hogy erről miért nem tudsz.
Lehet azért, mert ez néprajzi kérdés, nem történelmi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!