A Szentháromságban van annak ellenére rangsor, hogy egylényegüek?

Nincs Szentháromság!

Téves értelmezés pogány elképzelésen alapul.

Bár vannak írásszövegek melyekből ez érződik, de az összes hozzá kapcsolódó gondolat mind a Jézus és Atya közti különbségről beszél.

Ha valóban komoly a kérdésed, szívesen átküldeném neked emailben a bizonyítékokat.

Nincs rangsor, a Biblia alapján egylényegűek. Egy családban (normális családban) sincs rangsor a szülő és gyermeke között, egyik sem gyakorol hatalmat a másik felett, hanem szeretetközösségben élnek. Egy szülő, ha valamit kér gyermekétől, nem hatalomból teszi, hanem szeretetből.

Azoktól pedig óvakodj, akik az e-mail címedet kérik.

Az Ószövetségben még csak annyit tudunk, hogy Isten teremt mindent. Az Újszövetség azt is kifejti, hogy a teremtés Krisztus által történt, mindent ami létezik Ő teremtett. Jézus maga a teremtő Ige, amit a logosz himnuszban olvashatunk.

Az először szó csak a fizikai világban értelmezhető, annak szerves része az idő. A Biblia egyértelműsíti, hogy Krisztus is kezdettől fogva létezik. Ezt mi nyilván nem tudjuk felfogni, mert nem tudunk az időtől elvonatkoztatni, hiszen abban élünk.

A Szentlélek az Újszövetség alapján nem az Atya lelke, hiszen az Atyától megkülönbözetett személy. Vannak saját gondolatai, az Atyánál jár közben értünk (már önmagában ez kizárja, hogy az Atya lelke lenne), illetve még számtalan olyan tulajdonsága van, ami kizárólag csak személyre jellemző.

Nincs rangsor, hiszen egy a lényegük.

Ha arra gondolsz, Jézus szeretetből alávetette magát az Atya akaratának.

#8

Mivel egy az Isten, teljesen mindegy, melyik személyt szólítod meg. Az Egyház hagyományosan legtöbbször az Atyától kér dolgokat, de amelyik másik személyhez áll közelebb, attól kéri.

“"Senki nem mondhatja: »Úr Jézus«, csak a Szentlélekben"(1Kor 12,3). Valahányszor Jézushoz kezdünk imádkozni, a Szentlélek vonz minket az imádság útjára a maga megelõzõ kegyelmével. Mivel Krisztust emlékezetünkbe idézve Õ tanít minket imádkozni, hogyan ne imádkoznánk Õhozzá is? Ezért buzdít az Egyház arra, hogy mindennap kérjük a Szentlelket, különösen fontos cselekedeteink kezdetén és végén.

"Ha a Szentlelket nem kell imádni, hogyan isteníthet meg engem a keresztség által? Ha pedig imádni kell Õt, nem kell-e különlegesen tisztelni?" [16]

A Szentlélek kérésének hagyományos formája az, hogy a mi Urunk Krisztus által segítségül hívjuk az Atyát, hogy adja nekünk a Vigasztaló lelket. [17] Jézus épp akkor sürgeti ezt az Õ nevében történõ kérést, amikor megígéri az igazság Lelkének ajándékát. [18] De hagyományos a legegyszerûbb és legközvetlenebb imádság is: "Jöjj, Szentlélek!" Minden liturgikus hagyomány ezt bontja ki a maga antifónáiban és himnuszaiban:

"Jöjj, Szentlélek Úristen, töltsd be híveid szívét, és szeretetednek tüzét gyullaszd föl bennük." [19]

"Mennyei Király, Vigasztaló, Igazság Lelke, mindenütt jelenlévõ és mindeneket betöltõ, javak kincstárnoka és élet kiszolgáltatója, jöjj és lakozzál mibennünk, tisztíts meg minket minden szennytõl és üdvözítsd lelkünket, Te, aki jó vagy!" [20]

A Szentlélek, akinek kenete egész lényünket betölti, a keresztény imádság belsõ tanítómestere. Õ az imádság élõ hagyományának Szerzõje. Az imádságnak annyi útja van, ahány az imádkozó ember, de mindenkiben és mindenkivel ugyanaz a Lélek imádkozik. A keresztény imádság a Szentlélekkel közösségben az Egyház imádsága.” (KEK 2370-2372)

A fenti imádságok (első: pünkösdi allelujás vers, második: Bizánci liturgia: pünkösd vecsernyéjének tropárja) mellett még van egy pár szép Szentlélekhez szóló imánk: az általam nagyon kedvelt Veni, Sancte Spiritus (Jöjj, Szentlélek Isten, jöjj = pünkösdi szekvencia, [link] ), Veni Creator Spiritus (Jöjj, Teremtő Lélek, a legrégebbi ismert Szentlélek-himnusz, [link] ), de az Egyház életét áthatják az ilyen imádságok. Én karizmatikus katolikusként szoktam is imádkozni őket.