Miért nem tudják vagy akarják sokan felfogni, hogy az, hogy megtalálod Istent az nem azt jelenti, hogy megtalálsz egy felhőkön élő szakállas bácsit, hanem megtalálod a magadban rejlő jót, szeretőt, jótevőt, és ha mindenki ezt teszi akkor jobbá …?

"Ha van egy jó példakép és azt követed az miért baj? Gyerekkorodban is ezt teszed, feltéve, hogy a szüleidben volt egy követendő példakép."

Van egy hatalmas nagy különbség: a szüleim léteztek. Meg tudtam őket kérdezni arról, hogy ha valamit nem szabad, akkor miért nem, és elmagyarázták úgy, hogy megértsem. A szüleim végig velem voltak, bátorítottak, vigasztaltak, tanítottak. Hol összemérhető ez egy istennel, akinek nyoma sincs sehol?

"Mert a rossz részeket ragadod ki."

Ó, tehát vannak rossz és jó részek. Meg tudod mondani, hogy mi alapján tudom eldönteni egy részről, hogy az rossz vagy jó? Gondolom ilyesmi lesz a válasz, hogy:

"Tiszta lelkiismeretről hallottál? Illetve érezted már? Képes vagy rá? Nem baj ha nem, nem biztos mindenkiben megvan ez a képesség."

Most a passzív-agresszív felhangtól tekintsünk el, csak annyit tennék hozzá, hogy az ilyen hangnem nem sokat segít, amikor pont azzal próbálsz érvelni, hogy mekkora jóságot és megértést nyertél attól, hogy hiszel egy istent.

A nagyobb probléma ezzel a kérdéseddel, hogy ha a lelkiismeretem alapján el tudom dönteni, hogy valami jó vagy rossz, akkor ugye ehhez nem kell isten.

Tehát ezek szerint isten léte abszolút szükségtelen ahhoz, hogy eldöntsem, mi a jó és mi a rossz, a Biblia konkrétan semmilyen támpontot nem ad, hiszen vannak benne marhaságok és értelmes dolgok is (mint bármilyen könyvben), és nagyjából semmi nem támasztja alá isten létezését. A kérdés nem az, hogy én miért nem hiszek benne, hanem te te miért igen.

6

"Az itteni tudományos klikkel csak azt akartam megértetni, hogy nem kell idiótának tartani valakit aki hisz"

Haha, szerintem ez meddő próbálkozás lesz.

Látod, máris felugrották, és kezdik a "vitát".

"Ha valakinek ártasz, valakit károsítasz a cselekvéseddel akkor egyértelmű, hogy rossz.

Ha meg nem ártasz másoknak azzal amit teszel akkor jónak nevezhető a cselekedet."

De szívesen élnék én olyan egybites világban, ahol a dolgok mindig tisztán vagy csak jók, vagy csak rosszak. Olyan egyszerű lenne a világ

"Pedig tényleg nem bonyolult a dolog, mint az kifejtettem. Eldönteni mi a jó vagy mi a rossz azt egy átlag intelligenciával is lehetséges."

És ugye semmilyen isten jelenléte nem kellett hozzá? A jó és a rossz közti különbségtétel a te módszered szerint (ami egyébként szerintem nagyjából korrekt) semmilyen módon nem függ attól, hogy van-e bármilyen isten, vagy nincs.

Emiatt nem jelentheted ki, hogy az tesz jót, aki "megtalálta Istent", hiszen saját bevallásod szerint sem szükséges isten ahhoz, hogy eldöntsd, mi a jó és mi a rossz. Innentől kezdve ha azt nézzük, hogy egy adott ember miért tesz (vagy nem tesz) jót, bármilyen vallás, vagy isten jelenléte redundáns, így szükségtelen.

Darwint pedig nem "követik" az emberek, ő nem egy próféta. Ennyi erővel sok ember "követi" Newtont is, vagy Pascalt. Darwin lefektette az evolúciós elmélet alapjait, ami egy tudományos elmélet (és ami, megjegyzem, elég sokat változott Darwin óta). Lehet ellene érvelni, de akkor tudományos érvekkel kell azt megtenni.

15

én nem mondtam azt, hogy (mindenben) egyetértek a kérdezővel

pl. az ember nem feltétlenül azért hisz Istenben, hogy megtudja, mi a jó és a rossz, vagy hogy majd azt a Bibliából kiolvassa meg jutalmat kap

de mondjuk ha már azt mondtad, hogy tudod, mi a jó és a rossz - akkor az, amit most csinálsz, az jó vagy rossz?