Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » A zsidó vallás miért nem...

A zsidó vallás miért nem terjedt el úgy világszinten, mint a kereszténység és az iszlám?

Figyelt kérdés

jún. 15. 18:45
 1/10 anonim ***** válasza:
100%
Nagy kötöttségekkel jár.
jún. 15. 18:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
100%

A zsidó vallásban nincs térítés. A "betérés" elvileg nem létezik, pontosabban nagyon macerás. Én összesen két estről hallottam.

Aztán a zsidó üldözések és pogromok se motíváltak másokat a betérésre.

jún. 15. 19:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
85%

Mert a zsidó vallás egy etnikai vallás, amit szinte mindig a zsidó nemzetiségű emberek vallanak. Ez olyan, mint a görögöknek az ókori hellén vallás, az egyiptomiaknak az ókori egyiptomi vallás, az indiaiaknak a hinduizmus vagy a japánoknak a sintó. A hinduizmus sem terjedt el, csak azért tartjuk világvallásnak, mivel rengeteg indiai él a Földön, akiknek a nagy része hindu, így nyilván ezzel együtt sok hindu is van. A zsidó vallás egy nagyon régen kialakult vallás, aminek az első előzményei, gyökerei a bronzkori Közel-Keleten vannak. Eredetileg is úgy jött létre, hogy először a héber népeknek, majd a megszerveződő izraelitáknak nyújtson egy (közös) hitrendszert. Az ókorban minden népnek megvolt a maga vallása, ami a kultúrájuk része volt, többek között ez is egy jellemző volt, ami miatt önálló népként tudtak magukra tekinteni a különböző népek. Ekkor még nem léteztek nemzetiségtől nem függő vallások, mint a kereszténység, az iszlám vagy a buddhizmus. Mindenki azt a vallást követte, amit a nemzetisége is, hiszen "Az atyáink és anyáink is ezen istenségekben hittek és ezen szertartásokat végezték!". Nem nagyon volt áttérés, hanem azt a vallást követte a legtöbb ember, amibe beleszületett. Annak a népnek a vallását, aminek a tagja volt. A zsidó vallás is alapvetően a zsidó nép és Isten kapcsolatára épít. A zsidó vallás még ennek a korszaknak a terméke. Etnikumtól nem függő vallások csak a hellenisztikus és római korban kezdtek el megjelenni, de azok sem voltak még teljesen olyanok, mint a mai nem-etnikai vallások. A zsidók abban voltak különlegesek, hogy ők nem hódoltak be a nem-etnikai vallásoknak, a térségben tipikusan a kereszténységnek és az iszlámnak - ellenben például a görögökkel, egyiptomiakkal stb. -, hanem megmaradtak az ősi, autentikus vallásuknál.


Emellett a korai izraeliták már a megjelenésüktől fogva próbálták elkerülni a keveredést másokkal, hogy fenn tudjanak maradni (nem véletlenül annyira konzervatív nemzet), először még kis törzsszövetségből álló népként. Aztán a nagyon szigorú monoteizmus megjelenése után ez még jobban fokozódott.


Éppen ezen okok miatt a zsidó vallás egyáltalán nem térítő vallás, nem tartja fontosnak, hogy másoknak is hirdesse a tant/az igét stb. az üdvözségük/megvilágosodásuk érdekében, ellenben mondjuk a keresztény, muszlim és buddhista vallásokkal. Sőt, nemcsak hogy nem térítő, hanem épp ellenkezőleg: próbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy minél kevesebben térjenek be. Ha te zsidó akarsz lenni, akkor nem az van, mint a kereszténységnél, hogy bemész egy plébániára, beszélsz a pappal, kitűzitek a dátumot, megkeresztelnek és pap/lelkész/pópa üdvözöl a közösségben. A másik két nem etnikai vallásnál is hasonló a dolog, csak persze nyilván nem kereszteléssel. A zsidóknál először elmész a rabbihoz, akinek ha jól tudom legalább háromszor meg kell próbálnia lebeszélnie a dologról. Ha te mindvégig kitartasz és a rabbi beadja a derekát, akkor kezdheted meg a betérési folyamatot, ami szintén nem könnyű. Meg kell tanulnod héberül, Tórát és amblock Tanakh-ot kell tanulnod, zsidó teológiát, etikát és filozófiát kell tanulnod, kevés történelemmel együtt stb. És csak a legvégén van a betérés, ami férfiaknál kicsit fájdalmasabb...


Alapvetően ezek a fő okok, de persze erre még rátesz egy lapáttal a rengeteg szabály és kötöttség, valamint az antiszemitizmus. De ezek mind kicsi okok. A nem etnikai vallások is sok kötöttséggel járnak, valamint zsidóellenességről kimondottan csak a zsidók államának elbukása óta beszélhetünk.

jún. 15. 23:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
10%

Alapvetően,a zsidók nem töltötték be az elhívásuk feladatát és az Isten által rájuk bízott ismereteket elzárták az emberiség elől. Végtelen nehézzé teték az Isten útja követését.


Többek között a 10 törvényből csináltak 213-at,melyekből néhány tucatot betartanak.

jún. 15. 23:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 tgt ***** válasza:
85%
A betérés létezik, de tényleg macerás. Először a rabbi elutasítja, majd megpróbálja lebeszélni a jelentkezőt. Ha ez nem sikerül, sokat kell tanulnia aztán vizsgázni, rendszerenes látogatni a zsinagógát és a törvényeket megtartani. Végül férfiaknak körül kell metélkezniük, a nőknek pedig bemerítkezni.
jún. 16. 08:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 Jégszív ***** válasza:
62%

A válasz pofonegyszerű:

A zsidók a történelmük alakulása folytán mindig is ZÁRT KÖZÖSSÉGEKBEN éltek.

jún. 16. 16:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 ...Laci ***** válasza:
18%

#4-hez hasonlóan én is azt mondom, hogy az akkori zsidók, bár Isten kiválasztott népe voltak, bűnt követtek el, amikor Jézust elutasították és a keresztre küldték.

A kiválasztott nép elvesztette gondviselési pozícióját és a küldetésük a keresztényekre szállt.

Ezért attól az időtől a keresztények lettek a középponti vallás, hogy fogadják a Messiást. Ebben az új történelmi szakaszban a zsidóság kollektívan inkább periférikus szerepet fog betölteni a többi vallással együtt.

Ezenkívül vezekelniük is kellet a korábbi hibájukért. Mindez persze a visszájára is fordulhat. Az elsőkből lehetnek utolsók, de aztán az utolsókból még elsők is.

jún. 16. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
100%

Betért zsidó vagyok.


A zsidóságba betérni sosem volt valami vonzó dolog. Száműzetések, pogromok, gettók, mészárlások, újabb üldözések évszázadokon át, újra és újra. Mire a zsidóság a 19. század végére - 20. század elejére éppen hogy megélte az emancipációs időszakot (és ezt sem mindenhol természetesen), már jött a holokauszt. Kérdem én, mikor lett volna olyan jó dolog betérni zsidónak? A római-zsidó háborúk alatt? A babilóniai fogság alatt? Az egyiptomi rabszolgaság alatt? A szír-görög szellemiségű uralom alatt? A spanyol inkvizíció alatt? Az orosz cári birodalom alatt, ahol antiszemita cárról antiszemita cárra szállt az uralom (igen, kivéve Sándort)?


A zsidóság megőrizte az évszázadokon át a saját, "törzsies" felfogását, és bár napjainkra nyitottabb a világra, ettől függetlenül határozottan NEM célja a térítés, nem célja, hogy minél többen zsidók legyenek.

jún. 18. 16:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
Csak kérdem kedves #8, téged mi motivált a betérésre? (Egy született zs.)
jún. 18. 17:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
100%

Zsidó származású vagyok, ám távolabbról mint a nagyszüleim. Nos, és 6-7 éve már megfogott egy érzés, hogy nekem itt a helyem. Ez az érzés egyszerűen nem akart elmúlni, csak erősödött. A giyur alatti tanulást, zsinagógalátogatást, és a még több tanulást sosem nyűgnek, tehernek, feladatnak fogtam fel, nem éreztem úgy, hogy nekem ez többletteher megtanulni - úgy éreztem, hogy mintha mindig is hozzám tartozott volna ez a tudás.


Most érzem úgy, hogy lelkileg és "szívileg" helyemen vagyok:)

jún. 18. 18:12
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!