Mithrász isten kultusza (link alább) nem csak rövid távon (Római Birodalom) lehetett volna uralkodó hit, de akár a mai napig (Európa és Amerika) legfőbb vallásává is válhatott volna, ha 313-ban nem legalizálják a keresztény vallást?

Nem. A Mithrász kultusz nem volt olyan szervezett, mint a keresztény vallás, ezért nem lehetett belőle államvallást csinálni.

A kereszténység sikerének egyik titka a szervezettség volt. Ha jól emlékszem Bart Ehrman (agnosztikus ateista szerző) írja ezt "A kereszténység diadala" című könyvében.

Mithrász ( [link] ) és a Názáreti Jézus születése ( [link] ) egyaránt a Schemhamphoras (Isten 72 szelleme - [link] ) kozmikus forrásait felépítő égitestek (Nap, Hold, Mars, Szaturnusz, Uránusz) együttállásakor történt.

A hagyományok értelmében Mithrász Isten fiaként ("quod Filius Dei") "bűntelenül" egy barlangban született egy szűztől, akit Isten anyjának neveztek; a jászola mellett pásztorok és Ormuzd szent állatai (egy szamár és egy ökör) tartózkodtak; három perzsa öltözékű mágus is jelen volt ott, akik az újszülöttnek aranyat, tömjént és mirhát vittek ajándékba:

[link]

A Magyar Katolikus Lexikon szerint

"A Háromkirályokat a legrégebbi keresztény ábrázolások Mithrász tisztelőiként állítják elénk" (forrás: [link] )

A Németországban élő mitológiakutató, Klaus L. Matefi szerint ( [link] ) Máté evangélista a Háromkirályok ötletével valójában a Mars, Szaturnusz és Uránusz planétákat személyesítette meg, mivelhogy a hívő tömegek számára nem tárhatta fel a kozmikus misztérium lényegét.

A bűntelenül született Mithrász és Jézus életének misztériuma között az a nagy különbség, hogy Mithrász jelképesen a bika megölésével ( [link] ) győzedelmeskedett a gonosz szellemi hatás fölött ( [link] ), ellenben Jézus az életével kellett fizessen ( [link] ) annak égisze alatt ( [link] ):

"éli, éli, lamá sabaktáni! azaz: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" (Máté 27,46)

Erről persze a keresztény egyházak hallani sem akarnak mivelhogy másfajta magyarázatot utaltak a történethez.