Mik a Buddhizmus alapkönyvei?

A hínajána (így a théraváda) buddhizmus alapja a Tipitaka, amiben szutták vannak. Más néven páli kánonként is szokták emlegetni. Ezek a legkorábban keletkezett írások. A mahájána buddhizmus elfogadja ezeket is szentiratokként, ugyanakkor a mahájánában a hangsúly a mahájána szútrákon van. A mahájána szútrák egyik legszélesebb körű gyűjteménye a kínai kánon. Ezek később keletkeztek, mint a szutták, ugyanakkor vannak ezek között is olyan tanítások, amelyek korábbi hagyományokra alapulnak, szóval ezeket sem csak úgy a semmiből kapták elő. És végül van a legkésőbbi szentiratréteg, a buddhista tantrák rétege, amelyek a vadzsrajána buddhizmus középpontjában vannak, ugyanakkor a vadzsrajána elismeri mind a hínajána, mind a mahájána szentiratokat kanonikusnak. Itt megkülönböztethetünk különböző rétegeket. A korai tantrák a tibeti buddhizmus külső tantrái, míg a japán, kínai és valamelyest az indonéz vadzsrajánában csak ezek vannak (ezek amúgy jóval-jóval nagyobb számúak és terjedelműek). A tibeti-mongol buddhizmusban van még egy legkésőbbi réteg, amelyeket belső vagy magas tantráknak nevezünk és erősen szimbolikusak/metaforikusak.