Jehova tanúi miért mondják, hogy Isten pogány szertartásokat parancsolt Izrael fiainak?

Mária nem illatáldozatot, hanem állat áldozatot mutatott be, mivel az első szülött, fiú gyermek. Mivel szegények voltak, „egy pár gerlét vagy két fiatal galambot” áldoztak fel.

Illat áldozatot kizárólag a papok végezhettek a törvény szerint, mivel az az imát jelenti, és a papság akkor Jézus főpapi személyét helyettesítette.

Ők voltak a közvetítők Isten, és az emberek között Jézusig.

Ezért, mivel Jézus az imánk közvetítője, nem kell füstölőszert használni, hanem elmondhatjuk személyesen az imát Istennek Jézus nevében.

Az első keresztények épen ezért sem alkalmaztak ilyesmit.

Mint ilyent, ezt is egy hamis vallásból vezették be a római császár támogatásával.

Írnám a JW-seknek, hogy létezik olyan, hogy liturgia. S a liturgia nyelve szimbólumokból áll; így hozza közénk a felfoghatatlant.

A tömjénezésnek más-más jelentése van, attól függően mikor csináljuk:

Legtöbbször az imádás, hódolat jele (pl.: bevonulásnál).

Lehet az Istennek ajánlás jele is (pl.: oltár, feszület, hívek, celebránsok incenzálása)

Ha az Eucharisztiát tömjénezzük (pl.: úrfelmutatásnál), akkor a Jelenések könyvében írt imádság tömjénjét szimbolizáljuk. Ezért megy a turifer és a naviculista az eucharisztikus körmenetben a Szentség előtt; nem pedig a menet elején, a crucifixarius és az acolitusok előtt.

Az Eucharisztia ünnepe soha nem volt része a keresztények életének.

Ez a tanítás fokozatosan bontakozott ki. A szó jelentését először a XIII. században határozták meg, és ekkor kezdték hivatalosan használni.

Az első keresztények nem használtak oltárokat, nem volt templomuk, magán otthonokban gyülekeztek, Bibliai témájú megbeszélésre.

A keresztények évente egyszer tartották meg Jézus halálának a megemlékezését. Nem misztifikálták el ezt az ünnepet.

Jézus egy konkrét napot, a pászka napját választotta ennek az ünnepnek a bevezetésére. Isten népe akkor már több mint 1500 éve minden évben ünnepet tartott ezen a napon, a naptáruk szerint niszán hó 14-én.

Jézus nem mondta, hogy egy évben többször kell ezt megtenni.

A katolikus egyház azt tanítja, hogy valahányszor misét tartanak, Jézus feláldoztatik, bár az egyház azt tartja, hogy Jézus valójában nem hal meg, és az áldozat vér nélküli.

(Héberek 10:12) 12 Ez az ember viszont egyetlen áldozatot ajánlott fel a bűnökért egyszer s mindenkorra, és leült Isten jobbjára,

Krisztus „nem . . . többször áldozza fel magát”.

Olyan értékes és oly tökéletes ez az áldozat, hogy soha többé nem kell megismételni.

Ezért Jézus haláláról megemlékezünk, de nincs szükség újra ismételgetni.

Kedves Gyermek.

Ezeket mi is tudjuk, és minden évben megemlékezünk Jézus haláláról.

Ez az egyetlen ünnep, amit megtartunk, a leges legfontosabb az életünkben ésaz imádatunkban.

Szia

Nem hiszem el, hogy egyetlen tanú is azt állítaná, hogy "Isten pogány szertartásokat parancsolt Izrael fiainak?"

Az ókori időkben a tömjén fontos szerepet töltött be a tiszta imádatban.

A tömjénfa (Boswellia) nemzetséghez tartozó különböző fáknak és cserjéknek a megszáradt mézgás gyantája. Égetéskor édes az illata. A hajlékban és a templomban égetett szent füstölőszer összetevője volt. A gabonaáldozattal együtt füstölőszert is felajánlottak, és a szenthelyen a jelenlét kenyerének mindkét oszlopára is tettek belőle.

2Mózes 30:34–36

"Jehova ezt mondta Mózesnek: „Vegyél egyforma mennyiséget a következő illatszerekből: illatos gyanta, ónix, illatos galbanum és tiszta tömjén. Készíts belőlük füstölőszert, fűszerkeveréket, és alaposan keverd ki. Legyen sós, tiszta és szent. Törj belőle valamennyit finom porrá, és tegyél belőle a találkozás sátrában lévő szövetségláda elé, ahol megjelenek neked. Egészen szent legyen ez nektek."

3Mózes 2:1

"Ha valaki gabonaáldozatot ajánl fel Jehovának, finomlisztet mutasson be. Öntsön rá olajat, és tegyen rá tömjént."

A tömjént mindaddig használták a tiszta imádat részeként, ameddig ált a jeruzsálemi templom, ahol az imádat részeként szertartásokat végezték, pl. állatáldozatokat is mutattak be.

Máté 2:11

"Mikor aztán bementek a házba, és meglátták a kisgyermeket az anyjával, Máriával, leborultak, és hódoltak a gyermeknek. Elővették a kincseiket, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát."

A Jelenések 8:3, 5-ben az égi füstölőedénynek visszaadott görög szó a li·ba·nó·toszʹ, és abból a héber szóból származik, amelynek a jelentése: ’tömjén’.