Van olyan ember, aki nem vágyik arra amit Isten kínál? Ha igen, miért?

Kedves Zitus!

Az itt írogatók zöme faragatlan,előítéletes fanatikus és megveti még Isten szavát is,ha azt egy JT fordította.

Itt Amerikában hiába beszélek a világ legcsodálatosabb magyar nyelvén! Az amerikaiak majdnem 100%-a nem ért magyarul. Muszáj volt megtanulnom angolul,hogy megértsenek.

Beszélj te is az ő nyelvükön és javaslom,hogy csak akkor használd a lenézett,ismeretlenül is megvetett "Új Világ" fordítást,ha az egyéb fordítások hiányosan,vagy torzul adják vissza a Lélek ihletését!

Az isteni kínálathoz való viszonyunkról:

Minden ember boldogságra vágyik,amit az idézett ígék alapján tudhatjuk,hogy ezt kínálja nekünk Isten,de...

Amint a "boldogul" kifejezésünk tökéletesen hamisan az anyagi gazdagodást,hatalomszerzést,sikerességet,nagy tudás megszerzését jelenti nyelvünkben, pont úgy hamis elképzelésünk van a boldogság elérésének útjáról.

Szerintem:

A boldogulásunk feltétele az isteni szeretet megélése,a hálaérzet állandósulása és az Isten jellemének,hatalmának,ígéreteinek megismerése.(Amint idéztél is abból.)

Vágyunk ugyan az idézett ígéretek beteljesülésére,de víz alatt keressük a lángot.

#11

"A mai világban ki tud békét garantálni/kínálni és azt, hogy megszabadít a csapásoktól, amellyel sajnos jelenleg tele van a világ?"

Pont arról van szó, hogy isten sem tud békét garántálni, mert az idézeted is bizonyítja, hogy ő okozta a csapásokat: "Minden úgy lesz, ahogy eldöntöttem".

Vagyis isten nem megszabadít a csapásoktól, hanem lesúlyt vele.

A kérdező által említett vérengző, bosszúszomjas J-betűvel kezdődő nevű Istenségének semmi köze a valódi Atyához, az Élet Urához. Már itt kezdődnek a gondok.

Az is írva van, hogy Isten mindenkinek a boldogságot kínálja fel. Ez valóban igaz, de nem hiába mondja Krisztus, hogy sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak. És ebben a döntésben is csakis az emberé a felelősség, hiszen mi magunk vagyunk azok, akik vagy Őbennük éle az Életet táplálják, vagy pedig a saját testi akartunk előtt hódolva kiírjuk magunkat az örökségből, amit az ember már a Teremtéskor is megkapott. Mivel az Atya szeretetével és örömével az Életet adta nekünk örökül. De a legtöbbek nem erre vágynak, hanem a testiségre, a perverziókra, a saját örömszerzésre, a megannyi kielégülésre, a félelmekre, a hazugságokra, a képmutatásra, a vallásra, a tudományra, az információra, az emberek követésére, az online médiára, a világhálóra, a világra. Ma ezek oltárán adózunk a legtöbbet, és csodálkozunk rajta, hogy nem halljuk meg Isten hangját. Hogy betegek vagyunk, telve vagyunk frusztrációkkal, gyermekkorban fel nem dolgozott traumákkal, hogy megkeményedett a szívünk, hogy nem tudunk megbocsájtani és még lehetne sorolni. De mindezen életellenes érzések, cselekedetek, gondolatok közül is kiemelkedik az, amikor az ember a saját lelkét csapja be, és inkább hisz az önmagának. Hiszi, hogy ő jó ember, hogy Istent hallja, hogy vezetik. Hiszi, hogy a vallása jó, hogy a felekezet értékadó, és vallja, hogy a Bibliát, mint bálványát. Hiszi, hogy ha idéz Istentől vagy a Bibliából, akkor ő igaz úton jár és felemeli magát, hogy ő több, mint a pogány embertársa, pedig pontosan ennek ellentettje az igaz. Mert aki nincsen beleragadva semmifajta rendszerbe, annak a lelke ilyen téren tisztább, és Isten is erőteljesebben tudja őt használni Krisztuson keresztül.

Istenből indul ki az Élet, és Benne is ér véget, nem hiába van megírva, hogy Ő az Alfa és az Omega, a Kezdet és a Vég. Még aki magát tagadónak tartja, az is őt keresi szüntelen, minden élőlény előtte adózik, hiszen mindenki, aki él, az vágyik a szeretetre. Nem hiába fogalmazzák úgy, hogy minden száj róla tesz bizonyságot, és minden térd előtte hajol meg. Mindenki keresi a szeretet, azaz Istent a maga módján, és pontosan ez a baj. Úgy, ahogyan maga akarja. De becsapják magukat a legtöbben, hogy ismerik Őt, hogy hisznek Benne, de valójában nem is képzelik, mekkora hazugságot éltetnek. Vágyják őt, hiszik, hogy hisznek Benne, de közben kétfelé sántikálnak és tékozolnak langyosan. Mert egy kis templom, meg egy kis testiség a párral, házastárssal, utána egy kis ima, majd egy kis világi vágy. Így a legtöbben ezt cselekszik szüntelen, úgy, hogy észre sem veszik. És hiszik, hogy ők Istent vágyják, hogy hisznek benne, mert van vallásuk, járnak templomba, van gyülekezeti tagságuk, stb. Nyíltan meg van írva, hogy nem lakik Isten emberkéz emelte templomokban! Nyíltan meg van írva, hogy átkozott az az ember, aki emberekben bízik! És azt is mondja az Atya, hogy az ő szerelmetes Fiát hallgassuk, csakis Őt kövessük! Ehelyett nézze meg mindenki, hogy hányszor van így napi szinten Krisztus a fára szegezve! Hányszor van megalázva. Ez a probléma az emberek zömével, hogy vágyják azt, amit Isten kínál, de azt főleg a képmutatásuk okán maguk is taszítják el.

Azt is elmondta az Úr Mózesnek, hogy annak ad, akinek akar. Ő dönti el, számára ki a kedves, ki fog üdvözülni, és bizony csak nagyon, nagyon kevesen. Mert hiába, hogy valaki vágya azt, amit Ő kínál, de egyrészt Ő nem a hazugságokban Él-Ő, másrészt akinek nincsen Róla Krisztuson keresztül személyes meggyőződése, aki nem cselekszik és töri meg az Igazságot! embertársaival, nem az igaznak vélt hazugságot, az nem lehet Őbenne. Krisztus azt mondja, hogy nem mindenki megy be a Mennyek országába, aki neki mondogatja, hogy Uram, Uram. Ugyan így nem az fog üdvözülni, aki vágyja Őt, főleg nem elméből és testi akaratból, mert Isten nem ott Él-Ő. Mindenki vágyja Őt, de a legtöbben mégsem! Mert hiszik, hogy ezt teszik, de közben pontosan megalázzák Istent a tetteikkel, a hazugságaikkal, hogy azt hiszik, ők jók és hogy az önmagukba vetett bizalom igaz. Így hiába, hogy valaki vágyik rá, ha a tetteivel pontosan ellöki őt magától, magyarán mégsem vágyik rá, csak hiszi! Ez a pokol.

A 12-es kommentelő azt írja, hogy sokan, akik ide írnak megvetik Istent. Nem szabad az embernek felemelni magát és becsapnia, hogy azzal, hogy hiszi, hogy Benne hisz, az igaz is, mert van vallása! Isten nem vallás, sosem volt. Azért, mert valaki idéz a Bibliából, mert ismeri az igeidőket, az abszolúte nem jelenti azt, hogy valódi közössége van az Egy Igaz Istennel, aki nem emberi rendszerekben Él, hanem azokon kívül. Nem szabad ítéltetni testből, mert más, amikor valaki Isten felhatalmazásából ítél meg! A legtöbben elítélnek testből, de csak kevesen vannak, akik meg lélekből. Akit Isten választ és elküld, az hatalmat kap, hogy megítéljen lélekből. Le van írva ez is.

Azt írja még, hogy meg kell tanulni angolul és úgy beszélni az ott élőkkel, anyanyelvükön, hogy értsenek. Igen, ezt hívják nyelveken szólásnak. De Pál apostol is mondja, hogy van, ami annál is nagyobb: aki prófétál! Mert aki nyelveken szól, az magának teszi, de aki prófétál, az az embertársai épülésre. Fontos az előbbi is, de a prófétálás egy univerzális nyelv, amit az is ért, aki teljesen más nyelvet beszél, mint akár mi. Mert ilyenkor a Lélek szólítja meg a kisdedi lelket. Sokan nyelveken szólnak, de kevesen prófétálnak.

Ott van még a végén a szerintem szócska. És pontosan ez a gond, hogy itt is fellelhető még a testi önzés, a szerintem. De a szerintem az nem az Atya akaratát sugallja, hanem az egyén akaratát. Aki az Igazságot szólja, annak nem lehet olyan, hogy szerintem. A szerintem szubjektív, az az önmagam. Az Atya Igazsága viszont mindenen felül állóan tárgyilagos, ha ez a profán szó ezt leírja. Pál apostol fogalmazza úgy, hogy aki lelki már, az nem az önmagának él és hal, hanem Istennek.

Ez a baj, hogy amennyi emberrel beszélek, mindig ott lapul még a kétfelé sántikálás. Olyan emberrel nem is nagyon beszéltem,, találkoztam, láttam, hallgattam még aki úgy hinne Istenben és Krisztusban, hogy sem vallása nincsen, sem templomba nem jár, nincsen benne gyülekezetben, és nem bálványozza a Bibliát, nem embereket követ, nincsen közösségi fiókja és még lehetne sorolni. Krisztusék akkoriban ezt cselekedték, ezt élték, hogy elengedtek mindent, ami akkoriban világi volt. Ezért mondja, hogy csak az lehet az ő tanítványa, aki érte mindent! elenged. Mindent! Persze az ember gyarló, magam is az vagyok, de a legtöbb vágyamat elengedtem érte. De vajon azt tudja az egyén, hogy ő benne még mekkora hamisság honol? És azt odaadta Érte? Hogyan lehet lomokkal telin Istent éltetni? Ez a langyosság, képmutatás és beképzeltség az ember talán leghatalmasabb gyarlósága.

Mindenkinek legyen meg a hite szerint.

A Szent Lélek legyen irgalmas hozzánk!

Üdv.

Isten megteszi amit akar, és az ember is a szabad akaratával megteszi amit akar.

Ebből a kettőből áll életünk.

Azért kívánatos Istent imádni, hogy kéréseink meghallgatásra kerüljenek, ami legjobb esetben párhuzamos Isten akaratával, hiszen az Isten imádat, azt jelenti, hogy rákapcsolódtunk Isten akaratára.

Egyengessétek Isten útját, ne próbáljátok akadályozni.

Hanem olyan szeretettel forduljatok hozzá, amiben megértetitek az Ő nagy jövőbeni akaratát és segítve azt megcselekeditek.

Mivel Isten jövőbeli akarata fog megvalósulni, néhány jövőbe látó, akik kapcsolódtak Istenhez, pontosan megjósolták mi fog történni.

Ez is bizonyítja, van Isten, van egy olyan szellemi tér, amit a fizikai jelen idejű dolgaink eltakarnak.

#15

"Azt sem értem, miért nyilvánít véleményt Isten ígéretével kapcsolatban pl. a #13-as, ha egyáltalán nem hisz Istenben?!"

Pl. mert mindenkit megszólítottál és nem a vallásosokat. Ezt írtad: "Van olyan ember", ez mindenkire vonatkozik.

"Viszont az jó, hogy itt van a vallás kategóriában, mert ez azt jelenti van benne hajlam az igaz Isten keresésére, és ez akkor is így van, ha ezt önmaga előtt is tagadja"

Lol, hát, nem vagy valami okos.

Azért vagyok itt, mert valami zseni belerakta a tag-ekbe a "választás"-t, ami politikai topikok miatt követek. Nem pedig mert van bár beszívott csávó, aki istennek haluzza magát.

"Nincs boldogság Isten nélkül"

De, kizárólag nélküle érhető el igazi boldogság. Ha neked pár drogos beszívott meséjében kell hinned vakon, hogy boldog legyél, akkor te egy hazugságban élsz és akármennyire boldog vagy a hazugságodban, az hazugság marad.

Hazugság által generált boldogság sosem lesz igaz boldogság.

Isten nem imádatra hívott el bennünket. Az imádat az még a test akarata, vágya. Istent nem imádni kell. Nem azért hallgat meg bárkit is Ő, mert imádva van, hanem azért, amit Krisztus elmondott. Csak az szeretheti az Atyát és őt is, aki cselekszi az Atya akaratát! Az emberek zöme imád meg pszichedelikus megtapasztalásokat él át az egyes gyülekezetekben. Isten senkit sem erre hív el. Szeretni sem lehet Őt, ahogyan az emberek hiszik emberi akarásból, emberi szeretetből, mert az ember szeretete önzésen és birtokláson alapul. Istent szeretni úgy lehet, ha valaki hallja a hangját és azt meg is cselekszi örömmel és ingyen. Ha vaklaki ezt nem cselekszi, hiába imád, semmi köze Hozzá!

Jövőbe látók nem léteznek (csak Isten látja azt, ami lesz), mint ahogyan szellemi tér sem. Krisztus elmondta, hogy lélek van és test. Nincsen szellem. A szellemi tér az valójában a Mennyország, a teljes isteni lelkiség állapota. Nem egy hely elsősorban, hanem állapot, tér és idő nélkül. Pontosan itt is ki lehet érezni a szavakból a felekezeti ráhatást. Az emberek zöme nem azt mondja, amit Tőlük hall, hanem azt, amit másoktól hall. Elképesztően kiérződik a vallási séma és dogma, de veszélyes, mit adunk át azoknak, akik még éheznek és szomjaznak lélekben.

Nem a fizika dolgai takarják el Istent, hanem az emberben lévő fenevad tombolása. Ez a sátán vagy antikrisztus, aki mindenkiben ott lapul. De könnyebb mutogatni és másra hárítani, mintsem ezzel szembesülni. Csakis az emberé a felelősség, és csakis az ő döntése az, ami vagy lelki vagy testi. Ilyen téren a döntése okán az emberen múlik, hogy vagy Istent választja, vagy a Mammont, és az emberek zöme az utóbbit.

Az utolsó kommentelőért imádkozok, hogy eljöjjön számára az a pillanat, ami akár a számomra is, hiszen magam is tagadó voltam, de hála nekik a tékozló fiú hazatérhetett. Aki testi, az főleg nem tudja mit is cselekszik, mond. Imádkozom érte, hogy rátalálj az Egy Igaz Istenre és Krisztusra, és akkor lesz bizonyságod személyesen, szabad leszel lélekben és lesz békességed. Akkor megéled majd, mi is az igaz lelki boldogság és öröm. De ne ítéljünk és ne bántsuk a másikat, verbálisan sem, mert minden tettünk, főleg ami ilyen az fel van jegyezve Istennél, és arról mindenki számot ad majd Előtte állva. Másrészt a szívnek bőségéből szól a száj, mondja a Mester. Mindenki jellemzi magát, milyen lélek honol benne szüntelen.

Mindenkinek legyen meg a hite szerint! A Szent Lélek óvja azokat, akiket akar!

Üdv.

#18

"hiszen magam is tagadó voltam"

Akkor ha lehet ne keverj engem oda, mert én nem vagyok az. Nem lehet azt tagadni, ami alapból nem létezik.

Ha mindenképp valami kategóriába akarsz rakni, akkor racionalista vagy realista lehetnék.

"Akkor megéled majd, mi is az igaz lelki boldogság és öröm"

Nem tudod megélni azt, ami nem létezik. Nincs olyan, hogy lélek, te magad is leírtad, amikor mondtad, hogy nincs szellem. Ezek szinonímák a magyar nyelvben, csak szólok.

"De ne ítéljünk és ne bántsuk a másikat, verbálisan sem, mert minden tettünk, főleg ami ilyen az fel van jegyezve Istennél"

Részben pont ezért a skizofrén hajlam miatt lehet tudni, hogy mindent, amit mondasz, az hazugság és ha tényleg boldog lennél, akkor ilyet sosem mondanál.

Egyrészt, nagyon előadtad, hogy mennyire jól kell viselkedni, mert a tetteinkről számot kell adni.

Másrészt, számtalan helyen utaltál arra, hogy erről az egyén nem tehet, mivel mindenkiben ott van a gonosz, meg arról is beszéltél, hogy aki testi, az nem tudja mit cselekszik stb.

Szóval egyszerre próbálod meg előadni, hogy valaki megbüntethető a tetteiért és hogy nem mivel nem az ő tettei. Ezt disszociatív személyiségzavarnak hívják, vagyis azt gondolod, hogy több személyiséged van.

"Mindenki jellemzi magát, milyen lélek honol benne szüntelen."

Egyetértek kb., pl. jól látszik, amikor valaki össze-visszabeszél különböző drogok miatt, lsd. te, és akik racionálisan, illetve mentálisan egészségesek, lsd. én.

Rengeteg karaktert lehetne írni erre a hozzászólásra is testben, de teljesen felesleges. Itt van Krisztus, az Örök Pásztor, akinek szava az Atya kegyelméből Él-Ő és öröktől való örökig Igazság, ami ellen perelni nem lehet és véd mindentől. Az Élet Szava, a Lélek legyen a bíra, ne a testi száj.

Azt mondja az Egyetlen Mester, Krisztus:

"Mert minden fa az ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg..."

"Mert a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik."

"A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája."

"Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek."

Salamon király azt mondja: "Mert boldogtalan, aki megveti a bölcsességet és a fegyelmet: hiú a reményük, hiábavaló a fáradozásuk, hasztalanok a tetteik."

Jakab apostol így fogalmazza. "Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni. Ezenképen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal hányja magát. Ímé csekély tűz mily nagy erdőt felgyújt! A nyelv is tűz, a gonoszságnak összessége. Mert minden természet, vadállatoké, madaraké, csúszómászóké és vízieké megszelídíthető és meg is szelidíttetett az emberi természet által: De a nyelvet az emberek közül senki sem szelidítheti meg; fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes."

A Rómabeliekhez írt levélben ez áll többek között: "Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz."

Legyen meg a hited szerint neked is!

A Szent Lélek vezessen, ha annak úgy szükséges lennie!

Üdv.