Ha nem létezik a reinkarnáció remélem semmi nincs a halál után. Rosszul gondolom?

Én 5 pontot javasolnék neked. Ha van kedved, járd végig ezt az utat.

1. TUDÁS

Olvasd el a 7-10. Fizika könyveket.(Opcionálisan: Kémia, Biológia, Földrajz is mehet)

2. HAZUGSÁG

Ha végeztél a könyvekkel és ránézel a social médiára vagy a mostani orosz- ukrán vagy izrael- palesztin információ háborúra megbizonyosodhatsz arról, hogy az emberek hazudnak a saját önös érdekükben, hogy jobb színben tűnhessenek fel, ráadásul egyikük sem gondolja gonosznak önmagát. (A környezet nevel)

3. INTELLIGENCIA

Most már tudod, hogy a történelmet a győztesek írják, akik bizony többnyire átlagos emberek. Ellenőrizheted mennyi az átlagos intelligencia hányados a világon és milyen könnyen lehet befolyásolni az ilyen embereket(ellenségkép, hibáztatás, áldozat szerep, valótlan veszélyek). (Vagy Netflixen dokumentumfilmeken sok emberi tulajdonsága derül fény. Pl.: 100 Ember).

4. MÚLT

A múltban bizony az oktatás hiánya és a megélhetés nehézsége miatt, még agyatlanabbak(elnézést) voltak az emberek. Ez bármilyen fájó, de a 99%-uk olvasni sem tudott az időszámításunk szerinti idők kezdetén.

5. VALLÁS

Minden hitrendszer, minden vallás származtatott vallás. Ennek könnyen utána tudsz nézni. Igen, a kereszténység is a Nap Istenből lett leszármaztatva.

De ha nem magyaráznák el a szüleid a villámlásra, hogy miért alakul ki és milyen élettani hatásai vannak, mit gondolnál róla? Elhinnéd-e bárkinek gyerekként azt, hogy csoda és valamelyik Isten(Thor) haragja, öröme, tánca? El! Ahogy a Mikulást is elhitted. (Jó esetben)

Azt hiszem elérkeztünk a tényhez, amit sokan próbálnak kerülni vagy nyugalmat lelni és szívük joga, de szerencsére! nincs semmilyen isten és nem létezik semmi a földi életen túl. Egyszerűen nem lenne értelme. Előbb eltudom képzelni, hogy minden újra és újra megtörténik ciklikusan, minthogy bármi vár téged a testeden kívül, a halálod után.

De miért is baj, ha nincs semmi? Attól nem szenvedsz, nem aggódsz, nem fáj. Nem tudsz róla. Akkor miért is félünk mi ettől a semmitől annyira ??

Ez a legfontosabb kérdés: miért félünk a semmitől, a nem létezéstől?

De nézzünk pàr kérdést az állítólagos túlvilágról nyitottabban.

- Mit csinálnál ott? Nem lenne unalmas? Mik a vágyaid olyankor? Ha nincsenek vágyaid, akkor boldog sem lehetsz? Akkor miért létezel ott?

- Milyen állapotban vagy? Fizikai ugye nem nagyon lehet. Mivel gondolkodsz, ha nincs agyad? Egyáltalán nevezhetjük e életnek a túlvilági létet? Ha nincsenek problémáid mi éltet ott?

- A Reinkarnacio meddig tart? Hány milliárd életet kell leélni a nirvanahoz? És mi az valójában?

Második legfontosabb kérdés: Miért hisszük ezeket el bárkinek feltétel nélkül olyan korból, ahol olvasni és írni sem tudtak?

Miért hiszünk el bármit ami ezer évekkel ezelőtt történt? Ma, amikor pontosan tudjuk mennyi hazugság terjed a social médiába és a hírportálokon, mégis mi miatt hiszünk el bármit, ami ennyire régen történt és amit senki nem tapasztalt meg valójában?

De itt a válasz mind a két fontos kérdésre:

Ez csak az Egónk.

Különlegesebbnek gondoljuk magunkat másoknál, állatoknál, embereknél… pedig valójában csak anyagok összessége vagyunk, amit alkohollal, drogokkal még befolyásolni is tudunk. Semmi többek. Pusztán a nagyképűségünk mondatja velünk, hogy többek vagyunk a halálnál, hogy túléljük a halált. Minden ember aki ebben hisz, méltatlan bármilyen szeretetre, ugyanis a szerénység sokkal jobb irányba formálná a világunkat, ezzel egy szebb, boldogabb, könnyebb jövőt hagyva leszármazottainkra. ( Igen, sokakat ez nem érdekel, mert az neki már mit számít? Pontosan ilyen a vallás is! Önző és nagyképű!)

Fogadjuk el, hogy nem vagyunk Istenek. A mi létünk az élettel véget ér, de lesznek még mások is(utódaink) és megtapasztalhatják ők is azt, amit mi rájuk hagyunk remélem önzetlenül és szerényen, hogy könnyítsünk életükön és büszkén hálásan emlékezzenek majd ránk, ne undorral, úgy, hogy akik tönkretették az ő jövőjüket a saját jelenük miatt.

#1.

"Isten mindenkit végtelenül szeret."

HOGY EZT MILYEN ÜGYESEN TITKOLJA! 😛 Ez megint olyan teológiai ungabunga, amiben csak "HINNI" lehet.

Szerintem is a kérdezőnek van igaza.

Vágyaim orgazmus közben is vannak, legfeljebb nem gondolok rájuk. De képzeld főzés és munka közben sem a vágyaimra gondolok. Sőt, bizonyos kor felett az orgazmusra sem gondol az ember. Ha demens, akkor egy idő után semmire sem sajnos.

Se neutron csillag belsejében, se több ezer fokon a föld alatt nincs élet a jelenlegi tudásunk szerint. Ezek egyébként sem lehetnek érvek a testen kívüli életre. Nem függnek össze.

Az írásod végével egyetértek, kivéve azt apró elhanyagolható dolgot, hogy maga az élet és a gondolataid is meg fognak szűnni. Pont úgy ahogy mélyalvásban történik. Minden éjszaka szembesülsz a semmivel, mitől olyan elképzelhetetlen, hogy egyszer egy éjszaka örökké fog tartani az az állapot?

Valaki azt mondta élni többször is lehet. Minden reggel amikor felkelsz egy új életedet és lehetőségeid vannak, viszont meghalni csak egyszer tudsz. Nagyon igaz.

Tudom, az egónk képtelen ezt feldolgozni, de álomra hajtani a fejed azzal a tudattal, hogy pár óráig semmi leszel sem fáj. A halál sem lesz ennél szörnyűbb.

De most is tudjuk, hogy nincs élet ezeken a helyeken. Semmi sem utal az ellenkezőjére. Kijelentheted azt is hogy van olyan pontja a földünknek, ahol nem hat rád a gravitáció, de attól még nem lesz igaz.

A tudat nélküli élet nem lehet teljes élet. Egy hangya élete sem értékes az átlag ember számára. A legtöbb vallás szerint a hangyának nincs túlvilági élete és nincs lelke, ösztönös. ( kivéve ugye a lélekvándorlás esetét)

Tehát ha nem tudok arról, hogy létezem akkor nem létezem. A tudat és az emlékek miatt vagy aki vagy. Mint léleknek, nincs tulajdonságod. Emiatt nem is szeretem ezt a kifejezést, ugyanis lélek nincs, tudat van.

Ha teljesen elveszítenéd az emlékeid, megszűnne a személyiséged is. Úgy értem onnantól más személyiséged lenne. Nem beszélnél magyarul sem, mert épp külföldön történne és az ottani nyelvet sajátítanád el, az ottani mentalitást. Pedig ha lenne lelked nem változnál sokat.

A tulajdonságaidat az emlékeid összessége adja. Bizonyos tulajdonságokra való hajlamot tudsz örökölni a szüleid által, de ez is csak sejt memória és nem minden esetben tud a felszínre törni.

Nincs lélek, tudat van. Ha nincs tudat, nincs releváns élet sem.

Értem. De nincs élet extrém helyeken. Semmilyen érv nincs a halál után léttel kapcsolatban.

Értem, hogy nem ebben a formában léteznénk, de te is elgondolkodhatnál, hogy ezt nem csak az egód mondatja veled?

Ha soha senki nem beszél neked a túlvilágról, fel sem merülne, hogy bármi is várna a halálod után. Ha nincs agyad nem létezel, ennyit gondolnál, mert soha semmi nem is bizonyította ennek az ellenkezőjét. Bármi más amit belelátsz, csak önmagunk nyugtatása, ilyen a vallás is.

De miért kéne, hogy legyen bármi? Miért baj, ha nincs semmi?