Eszerint Jézus nem Isten?

Szia

Többnyire a fordítások a "felelősek" azért, hogy nem egyértelmű az, hogy krisztus Isten fia.

pl. A Filippi 2:6-ban az 1609-es katolikus Douay fordítás (DY) ezt mondja Jézusról: „Aki isteni létformájában nem gondolta rablásnak, hogy Istennel egyenlő.” A Károli fordítás így adja vissza: „Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő.” Egyesek még mindig felhasználnak sok ilyen fordítást annak az alátámasztására, hogy Jézus Istennel egyenlő. De jegyezzük meg, más fordítások hogyan adják vissza ezt a verset:

1869: „aki bár Isten formájában volt, nem tekintette megragadni való dolognak azt, hogy ő Istennel legyen egyenlő”. The New Testament, G. R. Noyes műve.

1965: „Ő — aki igazán isteni természetű volt! — magabiztosan soha nem tette magát Istennel egyenlővé.” Das Neue Testament, átdolgozott kiadás. Fordította: Friedrich Pfafflin.

1968: „aki bár isteni formában volt, az Istennel való egyenlőséget nem tekintette olyan dolognak, amit mohón ki kellene sajátítania magának”. La Bibbia Concordata.

1976: „Ő mindig az isteni természet birtokosa volt, de nem gondolta, hogy erőszakkal kellene kísérletet tennie az Istennel való egyenlővé válásra.” Today’s English Version.

1984: „aki, bár Isten formájában létezett, nem gondolt arra, hogy erőszakkal megragadja azt, tudniillik, hogy Istennel legyen egyenlő”. Szent Iratok Új Világ fordítása.

1985: „Aki, amikor isteni formában volt, nem tekintette az Istennel való egyenlőséget olyasminek, amit meg kellene ragadnia.” The New Jerusalem Bible.

Ez a vers tehát nem beszélhet a Mindenható Isten valamely részéről. Inkább magáról Jézusról szól, aki tökéletesen megvilágította, mire gondolt itt Pál — vagyis az alázat és engedelmesség fontosságára az iránt, aki Feljebbvaló és aki Teremtő, vagyis Jehova Isten iránt.

Róma 9:5 - Krisztus mindenek felett áldandó Isten? (kai ex hon ho khristos to kata sarka, ho on epi panton, Theos eulogetos eis tous aionas; amen)

Katolikus fordítás: „test szerint közülük származik Krisztus, aki mindenek fölött való, mindörökké áldott Isten, Amen.”;

Károli: „és a kik közül való test szerint a Krisztus, a ki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen.”

Új protestáns: „és akik közül származik a Krisztus test szerint, aki Isten mindenek felett: áldott legyen mindörökké. Ámen”.

- Ezzel ellentétesen fordítja Dr. Masznyik Endre: „S akik közül való gyarló teste szerint a Krisztus is. Isten, a mindenség Ura legyen áldott mindörökké. Ámen.”;

Nemzetközi Gedeon Társaság, 1998: „és közülük való test szerint a Krisztus, Aki mindenek felett való, hála az örökké áldandó Istennek.” ;

Konkordáns f.: „és akik közül való Krisztus hústest szerint – legyen áldott érte a mindenek felett való Isten az eonokon át! Ámen.”;

Új Világ f. 2004: „és tőlük származott a Krisztus a test szerint. Isten, aki felette van mindeneknek, áldott legyen örökké!Ámen.”

The New English Bible, 1972: „és közülük származott, természetes leszármazás szerint a Messiás. Legyen Isten, aki legfőbb minden felett, áldott örökké!Ámen.”

Vajon melyik fordításnak van igaza? A Szentírás teljességének fényében nézve a második csoportnak van igaza.

Az eulogetos (áldott) szó az ÚSZ-ben csak a következő helyeken fordul elő: Márk 14:61; Luk 1:68; Róma 1:25; 9:5; 2Kor 1:3; 11:31; Efézus 1:3; 1Péter 1:3. Látható, hogy az, aki a szövegek szerint áldandó-áldott, az az Istenre (Jehovára) vonatkozik, és sohasem Krisztusra. Ez alól a Róma 9:5 miért lenne kivétel?

NYELVTANI SZERKEZET: Ezek a fordítások úgy tekintik a ho on szavakat, mint egy független mondat vagy mellékmondat kezdetét, amely Istenre vonatkozik, és áldást mond rá a tőle kapott gondoskodásokért. Itt és a Zsoltárok 68:18. LXX-ben az eulogetos „áldott” állítmány a Theos, „Isten” alany után áll.

Az „A grammar of the New Testament” hetedik kiadás, Andover, 1897.p.551, című művében G.B. Winer a következőt mondja: „amikor az alany alkotja a fő fogalmat, különösen amikor az ellentétes egy másik alannyal, az állítmányt utána lehet, ill. kell elhelyezni.” (Vö. Zsolt 68:18, LXX). Ezért a Róma 9:5-ben a ho on epi panton Theos eulogetos stb. szavak Istenre vonatkoznak, s a szavak sorrendje teljesen megfelelő, sőt nélkülözhetetlen is.”

A Róma 9:5-ben található nyelvi szerkezet részletes tárgyalása megtalálható a „The Aut-horship of the Fourth Gospel and Critical Essays, by Ezra Abbot, Boston, 1888, a 332-438 oldalakon. A 345- 346, és 432 oldalakon írja: „Itt azonban a ho on el van választva a ho khristos-tól a to kata sarka által, amelyet az olvasásnál szünetnek kell követnie, mely szünetet meghosszabbít az a különleges hangsúly, melyet a to szó ad a kata sarka szavaknak, továbbá az őt megelőző mondat önmagában nyelvtanilag teljes és logikailag semmi további kiegészítésre nem szorul, mivel csak a hústest tekintetében volt Krisztus a Zsidók közül való.

Másrészt, ahogy már ezt láttuk (a 334.oldalon), a közvetlenül előtte lévő áldások felsorolását, melyet Krisztus eljövetelének felbecsülhetetlen áldása koronázott meg, természetes módon követi az Istennek szóló dícséret és hálaadás, mint annak a Lénynek, aki mindenek felett uralkodik, mialatt szintén doxológiára (Istent dicsőítő kifejezésre) utal a mondat végén levő Ámen szó. Az összes nézőpontból, tehát a doxológiai szerkezet könnyűnek és természetesnek látszik… A sarka után levő szünet természetes voltát az a tény is jelzi, hogy pontot találunk ez után a szó után az összes régi MSS (kézirat)-ban, amelyek ebben az esetben tanúskodnak, név szerint az A,B,C.L… (kéziratokat) tudjuk megnevezni, és az A,B,C,L… nagybetűs (kéziratokon) kívül legalább 26 kisbetűs (kéziratot), amelyek pontot jeleznek a sarka után, ugyanazt, amelyet általában tartalmaznak az aionas vagy az Amen szavak után.” Ezért a Róma 9:5 dicséretet és hálát ad Istennek.]

(Egyébként a „mindenek felette” kifejezést Pál apostol egyértelműen és félreérthetetlenül Istenre használja az USZ egy másik versében, ami pontosan igazolja, hogy nem Krisztusról van szó! Hogy eddig még ezt nem fedezték fel a háromsághívők, ez is azt mutatja, hogy csak azután kutatgatnak a Bibliában, ami nekik szükséges a teóriájukhoz, de ami azt cáfolja, az nem érdekli őket.

- És ismét a lényeg: Az eulogetos (áldott) szó az ÚSZ-ben csak a következő helyeken fordul elő: Márk 14:61; Luk 1:68; Róma 1:25; 9:5; 2Kor 1:3; 11:31; Efézus 1:3; 1Péter 1:3. Látható, hogy az, aki a szövegek szerint áldandó-áldott, az az Istenre (Jehovára) vonatkozik, és sohasem Krisztusra. Ez alól a Róma 9:5 miért lenne kivétel?

A Róma 9:5 görög szövege nem mondja, hogy Krisztus mindörökké áldandó Isten, de ezt a teljes Szentírás igazolja, mint majd fogom idézni az ide vonatkozó bizonyítékokat.

Jézus a megtestesült Isten? Ez hamis tanítás!

Jehova Istenen kívül imádni bárkit vagy bármit az bálványimádás, és kizár az üdvösségből.

A „szellemben és igazságban” történő istenimádat adja meg a keretet és az alapot, ha ettől az alaptól eltérés van, az már üdvösségből kizáró cselekedet.

A legtöbb egyház arról híres, hogy az egyháztagok nem kritizálják meg azokat a tanításokat, amelyek eltérnek a Bibliától, és ezért van annyiféle egyház a kereszténységben, mert eltűrik a téves értelmezéseket. [Lásd ökumenizmus - [link]

Legnagyobb részt azt tanítják, Isten Jézusban TESTET öltött és lejött a földre. A TESTBEN földön élő Jézus meg azt tanította, hogy az Isten SZELLEMI lény. (János 4:24) Pont az ellenkezője. Általános iskolai szinten megérthető tanítás.

János 7:16-17 Felelt nékik Jézus és mondta: Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem. Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti erről tanításról, hogy ISTENTŐL van-e, vagy én MAGAMTÓL szólok?

Aki keresztény létére nem képes fölismerni Isten és Jézus között a különbséget, az elveszett ember!

AKKOR JÉZUS KRISZTUS NEM A BIBLIA ISTENE?

A Jézus korabeli zsidó vezetők vádolták meg Jézust azzal, hogy Istenné teszi magát (János 10:33), amit a kereszténység el is fogad. Csakhogy ez puszta rágalom volt azok részéről, akik Isten szent szellemével nem rendelkeztek. A kereszténység ugyanígy rágalmazza Krisztust azzal, hogy magát Istennek vallotta. Ez a legnagyobb és legveszélyesebb hazugság, amit Isten és Krisztus ellen el lehet követni, hogy azonosítsák őket. Jézus magát Isten fiának vallotta, ami nem ugyanaz! (János 10:36)

A kereszténységben az imádat alapja nem a JHVH Isten imádata, hanem egy filozófiai három-egy Istenség, amit okoskodó teológusok hoztak létre, hogy Istenről ők maguk mondják meg, hogy kicsoda, és nem engedik, hogy Isten maga mondja meg magáról a Bibliában, hogy kicsoda. (Ézsaiás 44:6,8)

A kereszténység szentháromsága szerint egy Isten van három személyben, amiben azonos mindhárom személy örökkévalóság óta. De ez nem bibliai tanítás! A Biblia Istent a Legfelségesebb Istennel azonosítja [görögül hüpszisztosz], és a hüpszisztosz jelző sehol nincs alkalmazva sem Jézus Krisztusra sem a szent szellemre.

Minden más jelzőt Isten és Jézus között tudnak manipulálni, látszólag közös nevezőre hozni, de ha valaki a Jézus szellemi egységét az Atyával (Én és az Atya egy vagyunk) nem tudja attól elválasztani, ahogy Jézus magát az Istentől elhatárolta, és semmiképpen nem azonosította önmagát vele, azt menthetetlen ember, mert a háromság-dogma megkötözte. (János 5:44; 17:3; 20:17)

Aki Jézust látta, az benne az Atya jellemét látta, de nem láthatta szó szerint az Atyát, mert az Atyát az angyalok mindenkor látják a mennyben, akkor is, amikor Jézus a földön volt. (Máté 18:10; János 14:9)

Jézus istenfélelemmel rendelkező közbenjáró Isten és az emberek között, nem saját Isten-volta és az emberek között. Ő Isten előtt jelent meg az érdekünkben. (1Timótheus 2:5; Zsidók 5:7; 9:24)

Ha Jézus lett volna a tanítványok Istene, akkor Jézus nem tanította volna, hogy az Atyához imádkozzanak (Máté 6:9), a kereszténység lelkészei és hivatásos papjai minden további nélkül imádkoznak Jézushoz, mint imameghallgató Istenhez. Ez kőkemény bálványimádás és kizár az üdvösségből! Olyan görög kifejezés nincs a Bibliában, ami a Jézushoz történő imádkozást bizonyítaná.

Jézust nem imádták az apostolok, mert a leborulás /proszküneó/ olyan hódolatot is jelent, amit pontosan Jézus használt emberek előtt történő leborulás kapcsán. Az pedig biztosan nem jelent imádatot. (Jelenések 3:9; Zsidók 1:6; Lukács 24:52)

ÖT OK, AMIÉRT KRISZTUS NEM LEHETETT A MINDENHATÓ ISTEN.

1. Krisztus meg tudott halni. Isten halhatatlan. Ha Krisztus valójában nem halt meg, akkor nincs megváltás! (1Timótheus 1:17; János 10:15)

2. Ha Krisztus, mint Isten testben meg tudott jelenni a földön, akkor az a tanítás, hogy Isten szellemi lény, hazugsággá válik. (János 1:14; 4:24)

3. Aki Isten elé járul, hinnie kell abban, hogy létezik, de Krisztusban nem kell hinni, hogy létezik, mert mindenki láthatta, aki találkozott vele. (Zsidók 11:6; János 16:10)

4. Jézus azt mondta, hogy Mózes róla írt, de Mózes róla nem azt írta, hogy Isten, hanem azt, hogy próféta. Akkor Jézus nem lehetett egyszerre próféta is, meg a próféták Istene, aki őt elküldte. (Apcsel 3:22-23; Jelenések 22:6)

5. Isten nem engedi meg, hogy rajta kívül bárkit vagy bármit imádjunk, de Jézus imádhatott volna teremtményt. Ha Jézus lett volna a mindenható Isten, akkor imádhatta volna a saját teremtményét, az Ördögöt? Ez istenkáromlás! (5Mózes 5:7-9; Máté 4:9-10)

„Ha Krisztus nem lett volna Isten, imádata bálványimádás lett volna.” - [link]

[link]

Az istenvitát be lehet fejezni, és nem is lett volna vita belőle, ha az ostoba filozófusok megértik, amit Isten mond Ézsaiásnál, hogy rajta kívül nincs Isten. [Nem csak bálványisten nincsen, hanem semmiféle más Isten nincsen, tehát Jézus sem lehet Isten abban az értelemben, ahogy JHVH az Isten: Zsolt 83:19 Hogy megtudják, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy felséges [hüpszisztosz Isten] az egész földön. Jézus mondja Istenről: Luk 6:35 Hanem szeressétek ellenségeiteket, és jól tegyetek, és adjatok kölcsönt, semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz, és ama magasságos [hüpszisztosz Istennek] fiai lesztek: mert ő jóltévő a háládatlanokkal és gonoszokkal.]

A Jézust Istennel azonosítók kiforgatják azt, amit Isten kijelentett magáról. Megtették, de ezzel bálványimádásra való felbújtás ellenük a vád.

Isten öröktől fogva mindörökké létezik, és nincs származása, ellenben Krisztusnak meg van, az Atyától származik, akinek az egyszülöttje, az Atya meg nem egyszülöttje senkinek! „Származása visszanyúlik a hajdankorba, a távoli múltba.”(Mikeás. 5:1, (MBT. ford.) Dr. Varga Zsigmond írja az Újszövetségi görög-magyar szótárának 638. oldalán: „egy sajátosan született lény, aki jellegénél fogva isteni,; egyetlen olyan isteni lény, aki nemzés-születés eredményeként létezik(eltérően az Atyától).”

Azért jól gondolja meg mindenki, aki erőlteti a filozófusok dogmáját, amit mint háromság-kényszerzubbonyt Istenre húznak, hogy ez a legalapvetőbb üdvösségi kérdés, mert aki ebben hamisan tanít Istenről, az a saját kárhozatát munkálja ki magának, mint bálványimádó! Nem lehet egyéni értelmezéseket egyértelmű bibliai kijelentésekkel felülírni. Ha egy Isten van, akkor Jézus nem lehet öröktől fogva lévő valóságos Isten, ha már az Atya az!

Ef 4:6 Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki MINDENEKNEK FELETTE van és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik

Róma 9:5 The New English Bible, 1972: „és közülük származott, természetes leszármazás szerint a Messiás. Legyen Isten, aki legfőbb MINDENEK FELETT, áldott örökké!Ámen.”

A Jézus istenségébe /theosz/ belefér az istenfélelem, de Istennek, a HO THEOSZ-nak nincsen istenfélelme, miért is lenne istenfélelme saját magával kapcsolatban.

Zsid 5:7 Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könyhullatás közben járult ahhoz, aki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő istenfélelméért,

Zsid 5:8 Ámbár Fiú, megtanulta azokból, amiket szenvedett, az engedelmességet;

Zsid 5:9 És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, akik neki engedelmeskednek,

"Nem lehet egyéni értelmezéseket egyértelmű bibliai kijelentésekkel felülírni. "

Helyesen mondva: Nem lehet egyéni értelmezésekkel egyértelmű bibliai kijelentéseket felülírni! - [Hibás fogalmazás korrigálva.]

Ez egy fordítási probléma. Jézus nem azt mondta, hogy Ő nem Isten. Ez természetes, hiszen ha szemfüles az ember, akkor látja, hogy az evangéliumokban Jézus sorozatosan bizonyítja, hogy Ő a testben megjelent Isten.

Jézus ebben az igerészben azt mondja, hogy minden emberben van jó és rossz egyaránt. Egyedül Isten (Atya, Fiú, Szentlélek) az a személy, akiben kizárólag CSAK jó természet van.

Jézus azért teszi fel a "miért mondasz engem jónak?" kérdést, mert az illető nem látta Jézusban az Istent, csak az embert. Úgy is hangozhatna a kérdés, hogy "Miért mondasz engem jónak, ha csak szimplán embernek látsz?".

Szia!

Én úgy fogom fel, hogy a kereszt után vált Istenné, akinek az idő és a tér is engedelmeskedik és minden szolgál neki. Aztán megteremtette a világot. Ő lett az Atya, aki mindvégig ott volt Jézus mellett. i.sz 0-33-ig ő volt a Fiú. 33 után pedig ő lett a Szentlélek, aki túl van a Fiú és az Atya formán. De így a 3 formája Jézusnak egyben olvasva mutatja meg az Istent igazán, egészen.

Én így tudom megemészteni a szentháromságot.

Jézus az, amit az ember képes felfogni az értelmével Istenből. Az Atya az, amit az ember nem képes meglátni az érzékeivel, de hiszi, hogy van. A Szentlélek pedig talán az, ami az emberhez kapcsolódik Istenből és folyamatosan súgja, hogy mi a jó. Isten így ott lehet mindenkinek, mindenkit meghallgathat, mindenki gondolatát ismerheti és segíthet, ha arra gondolunk, mit szólna Ő ehhez, amit most tenni készülünk.

Jézus része Istennek valami hasonló formán, mint egy átlag mai ember önéletrajzának az iskola.

Az Atya a pizza tésztája, Jézus (a Fiú) a feltétje, Szentlélek pedig az íze. Isten a pizza, ami sosem fogy el a pizzásdobozból, bármennyit is eszünk belőle. A Biblia a pizzásdoboz. Az pedig a te döntésed, hogy kecsapot is elfogadod-e hozzá vagy sem.

Jó Étvágyat!

"Én úgy fogom fel, hogy a kereszt után vált Istenné"

Ezt Jézusnak több kijelentése is cáfolja. Például amikor megbocsát bűnöket, és ugye tudjuk, hogy erre csak Istennek van hatalma. Ő mondja ki saját magáról, hogy van hatalma megbocsátani a bűnöket.

"Aztán megteremtette a világot."

A kereszt után?

"Ő lett az Atya, aki mindvégig ott volt Jézus mellett."

Ezt pedig cáfolja az, hogy Jézus imádkozott az Atyához. Amikor megkeresztelkedett, az Atya szólt a Mennyből: Ez az én szerelmes Fiam, akiben gyönyörködöm!

"33 után pedig ő lett a Szentlélek, aki túl van a Fiú és az Atya formán."

Ezt is cáfolja a megkeresztelkedése, ahol a Szentlélek galamb képében leszállt Jézusra.

"Jézus az, amit az ember képes felfogni az értelmével Istenből."

Jézus egy csomó mindent elmagyarázott, amit az emberek nem értettek Istenből.

"Jézus része Istennek valami hasonló formán, mint egy átlag mai ember önéletrajzának az iskola."

Jézus kijelenti, hogy ő egyenrangú az Atyával, aki látta Jézust, látta az Atyát is.