Szerintetek az "Úr napjában" az a lényeges, hogy szombaton vagy vasárnap van, vagy lehetne akár szerda is, ha valaki azt "szenteli meg"?

10es,

És adott is egy erre vonatkozó parancsolatot, hogy ezt meg kéne tartani? Vagy esetleg az apostolok?

Amúgy létezik egy, az Istentől megszabott ünnepnapja az Úr feltámadásának, azonban ez nem a hét egyik napja.

Igen munyamunya!

Úgy hívjuk,hogy Húsvét!

Viszont nem a Húsvét a szent,hanem Isten és egyszülött Fia.

"És adott is egy erre vonatkozó parancsolatot, hogy ezt meg kéne tartani? Vagy esetleg az apostolok?"

Mivel a Biblia alapján az apostolok rendszeresen megtartották az Úr napját (vasárnapot), sőt tették ezt kenyértöréssel, ezért csak azt tudom mondani, hogy igen.

12es,

Ez egy kissé elnagyolt és hiányos vélemény, nem a teljes igazság.

A Felkent feltámadására emlékeztető nap a kovásztalan kenyerek ünnepe alatt, a heti sabbatot követő első nap. A neve 'zsenge kéve' felmutatása az Örökkévaló előtt, ami meg is tötént az Úrral, amikor Isten feltámasztotta és megjelent a mennyben az ő Istene és Atyja előtt. Jahosua volt az első sok testvér közül, az első azaz zsenge kéve, a betakarítani való gabona legjava.

A húsvét pogány ünnepéhez a Felkentnek semmi köze.

13as,

Tehát egy titkos parancsról van szó, ami ugyan hatással volt az egész egyház működésére, de senki nem tudja, hol, mikor, kiknek hangzott el. Ez fikció.

Az "Úr napja" pedig - ismét - nem a heti nyugalomnap megnevezése, hanem az utolsó időké. A hét első napjàn ügyek intézésére (adomány gyűjtés), illetve tanításra gyűltek össze a szentek, sehol sem olvassuk, hogy ezek istentiszteleti alkalmak lettek volna.

Pál megtörte a kenyeret hálákat adva a többnapos viharban sodródó hajón a pogány matrózok számára, hogy egyenek. Nem istentiszteletet takar ez a kifejezés, szimplán együtt étkezést. Az Úrvacsorát, amikor arról van szó, annak is nevezi az Írás, nem másnak (ugyanis nem kizárólag kenyér vétele történik ekkor, bár a katolikusok szeretik ezt elfelejteni).

Sajnálom munyamunya, de most butaságot írtál:

"A húsvét pogány ünnepéhez a Felkentnek semmi köze."

Ezzel szemben a Biblia ezt írja:

"Közel volt a zsidók húsvétja, Jézus is felment Jeruzsálembe."(Jn 2:13)

16os,

Vajon milyen nyelven íródtak az evangéliumok? Akik a mi nyelvünkre fordították, vajon nem tartoztak eleve valamilyen felekezethez, ideológiához, hitvalláshoz, ami alapján belevitték már meglevő meggyőződésüket a szövegbe?

Segítek, az Írásban nincs olyan kifejezés, ami a húsvét szónak felelne meg. Ez egy későbbi magyar szokásból eredő kifejezés, amit csak ráhúztak a zsidótlanított páska ünnepére, hogy minél inkább elválasszák a hitehagyott felekezeteket az eredeti apostoli hittől.

Többet mondok, a "péntek" sincs benne sehol az evangéliumokban. De még csak a "zsidók" kifejezés sem. Az a helyzet, hogy komoly utánajárás nélkül sajni nem lehet bibliai igazságokról beszélgetni.

#15

Sehol se írtam, hogy parancsként hangzott el, ez csak a te mániád, hogy akként kell. Bár akkor mutass már nekem parancsot arra, hogy a húsvétot (vagy ha neked jobban tetszik, Krisztus feltámadását) pontosan mikor kell tartani :)

Szerintem bőven elég volt, hogy az apostolok és őskeresztények példájukkal mutatták az Úr napjának, mint vasárnap, megünneplését.

"Az "Úr napja" pedig - ismét - nem a heti nyugalomnap megnevezése, hanem az utolsó időké."

Ez viszont könnyen cáfolható, hiszen a Biblia is konkrét napként hivatkozik rá, lásd pl. Jelenések könyve elején. Persze beszélhetünk róla eszkatológiai értelemben is, de akkor is egy konkrét nap, amikor Krisztus visszatér. Mennyire hasonlít ez a Vasárnapra, mikor is Krisztus feltámadva szintén visszatért.

De ha nagyon szeretnél konkrét parancsot rá, az apostoli zsinaton adtak rá:

"Az Úr napján gyűljetek egybe, törjétek meg a kenyeret és adjatok hálát, előtte tegyetek bűnvallomást, hogy tiszta legyen áldozatotok."

Olvashatjuk a Didakhéban.

"Segítek, az Írásban nincs olyan kifejezés, ami a húsvét szónak felelne meg. Ez egy későbbi magyar szokásból eredő kifejezés, amit csak ráhúztak a zsidótlanított páska ünnepére, hogy minél inkább elválasszák a hitehagyott felekezeteket az eredeti apostoli hittől."

Segítek és leírom, hogy miért írsz bődületes ökörséget :)

Lásd milyen kedves vagyok.

Akikre te célzol "hitehagyott felekezetként", azok nem magyar felekezetek, hanem latin és görög. Most teljesen őszintén, szerinted latinul és görögül is "húsvét" az ünnep neve? :D

Nem, hanem Paschale latinul és Πάσχα görögül.

"Az a helyzet, hogy komoly utánajárás nélkül sajni nem lehet bibliai igazságokról beszélgetni."

Ez így van, s lásd, még annak se voltál képes, hogy a keresztények hogy nevezik húsvétot. Csak addig jutottál, hogy húsvét, s gondoltad, hogy a világon mindenhol egy magyar szót használnak rá.

18as,

Ja értem, nincs rá szükség, hogy Isten saját rendelése alapozza meg a hitünket, hanem mi kigondolunk valamit, és ha elég sokan elég sokáig csinálják, akkor az attól helyes és igaz lesz. Nos, ennek a hozzáállásnak semmi köze a bibliai hithez. Az Örökkévalót az Ő általa kijelentett renben lehet csak imádni, minden más idegen isten szolgálata.

A Felkent feltámadásának ünnepe, mint említettem, a zsenge kéve felmutatásának napja. Szerintem te is rá tudsz keresni egy online Bibliában.

A Jelenésekben nem a hét egyik napjárol beszél, hanem éppen arról, hogy a Szellem által betekintést nyert János az utolsó idők eseményeibe - amiről az egész könyv ténylegesen szól is. Ez a kifejezés az egész látomás bevezetése, helyesebb fordításban: ""Szellemben eljutottam az Úr napjára"" ahogy pl. Csia is így hozza. De még hogyha valahogyan sikerülne is ezt a nyugalomnapra érteni, ez akkor is még csak egyetlen ilyen említés lenne, ami nem alapoz meg semmilyen igazságot, hiszen ahhoz két vagy három tanúbizonyság szükséges.

A Didakhé 14. fejezete késői hozzáírások ereménye, tartalma már nem egyezik az eredeti apostoli gondolkodásmóddal.