Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Mit jelent a Bibliában a...

Munyamunya kérdése:

Mit jelent a Bibliában a "gyötrelem kenyere"?

Figyelt kérdés

Azt olvastam Órigenész Zsoltárhomíliák c. gyűjteményes írásában, hogy a 37. zsoltár "Meg vagyok gyötörve, és nagyon meg vagyok alázva" része arról szól, hogy ""Az Úr ünnepnapjain az előírás szerint a gyötrelem kenyerét esszük, és ugyanígy ünnepnapokon azt mondják az embernek, hogy alázza meg saját lelkét.""

A könyv fordítója az 5Móz.16:3-ra hivatkozik lábjegyzetben.


2023. szept. 12. 06:37
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
100%

5Móz 16:3 Ne egyél azzal semmi kovászost, [hanem] hét napon át egyél azzal kovásztalan lepényeket, nyomorúságnak kenyerét, (mert sietséggel jöttél ki Egyiptom földéről) hogy megemlékezzél arról a napról életednek minden idejében, amelyen kijöttél Egyiptom földéről.

5Móz 16:4 És ne lásson senki kovászt hét napon át sehol a te határodban; és a húsból, amelyet az első napon este megáldozol, semmi ne maradjon reggelig.



Azt gondolom azt jelenti, a gyötrelem kenyere hogy a kenyér kovász nélkül készült ezt a vallás gyakorlása miatt előírások szerint gyakorolták Origenesz és kortársai ahogy a Judaizmusban is teszik, a lélek gyötrése engem a böjtre emlékeztet ez valószínűleg a böjtre utalhat.

2023. szept. 12. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 A kérdező kommentje:

1es,

Köszönöm. Akkor ezt úgy értsük, hogy 180-250 táján a hitüket gyakorló ókeresztények tartották a mózesi ünnepeket? A konkrét fizikális előírásokkal (kovásztalan kenyér fogyasztása az előírt napokon, illetve böjt az engeszteléskor) együtt?

2023. szept. 12. 09:08
 3/11 anonim ***** válasza:
78%
A zsidó szokások nem voltak kötelezők az ókeresztény egyházban sem. A zsidó származású keresztények tarthatták, mint kulturális szokást, nem mint isteni elrendelést.
2023. szept. 12. 10:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 A kérdező kommentje:

2es,

Tehát a mózesi törvények nem isteni rendelések, csak "szokások"? És ezek szerint Origenész zsidó lehetett?

2023. szept. 12. 10:58
 5/11 anonim ***** válasza:
67%

Van valami konkrétum, amit a kérdéseddel közölni szeretnél? :)

Egyébként a keresztény Egyház is előírt különböző böjtöket ünnep előtt, sőt ünnep napján is szentségi böjtöt tartottak az Eucharisztia vétele előtt.

2023. szept. 12. 14:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 A kérdező kommentje:

5ös,

Van valami konkrétum, amit a kérdéseimre (a mózesi törvény csak szokás-e, Origenész zsidó volt-e) válaszolni tudsz? Vagy csak random tényeket (eucharisztia, különböző böjtök) közölsz olyasmikről, ami nem a kérdés témája?

2023. szept. 12. 15:03
 7/11 anonim ***** válasza:
67%

Nem tartották az ókeresztények a mózesi törvényt!


Tipikus példa az Apcsel 20:16. Pál "sietett, hogy ha lehetne neki Pünkösd napjára Jeruzsálemben legyen". Mózes törvénye szerint pünkösd napján kötelezően minden férfinak meg kellett jelennie az Úr színe előtt. Ha ezt megtartotta volna Pál, nem azt mondta volna, hogy "ha lehetne neki...". Tulajdonképpen szeretett volna ott lenni, de nem tartotta kötelező érvényűnek.


Ha ez nem elég meggyőző, az Apcsel 20:5-6 szerint Pálék a kovásztalan kenyerek ünnepét Filippiben töltötték. Szintén kötelezően az Úr színe előtt meg kellett volna jelenniük ezen az ünnepen Mózes törvénye szerint.

2023. szept. 12. 17:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
58%

#6

Megkaptad a választ, csak te mást szerettél volna kihozni a kérdésből.

2023. szept. 12. 19:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 A kérdező kommentje:

7es,

Minek egyáltalán megemlíteni "zsidó szokásokat" az Apcsel-ben, ha ez igazából csak Pál szíve vágya volt, de nem jelent semmit a pogányból lett keresztények számára (akiknek Lukács szánta írását)? A "ha lehetne neki" ugyanaz a gondolkodásmód, amit Jakab tanácsol a testvéreknek: ""ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni"". Ráadásul korábban Pál így beszél erről a szándékáról: ""Mindenesetre Jeruzsálemben kell nékem a következő ünnepet töltenem; de ismét megjövök hozzátok, ha Isten akarja."" Vagyis neki a konkrét elhatározása ez volt, csak az nem volt biztos, hogy a körülmények lehetővé teszik.

Amúgy szerintem nem lehetséges olyasmi, hogy amit az Örökkévaló egyszer kijelentett, parancsolt, arra egy hívő egyszerűen vállat vonjon, hogy 'hát igazából mindegy, vagy sikerül vagy nem'. Ilyen hozzáállást nem tapasztalunk az apostoloknál. Az Isten minden rendelésének oka és haszna van.

A keresztények számára Felkent halála és feltámadása megnyitott egy olyan utat az Istenhez, az Ő színe elé járuláshoz, ami azelőtt nem volt nyilvánvaló, főleg nem a pogányoknak. Ezt az Úr jelenléte biztosítja a tanítványok/szentek között, amikor azok egybegyűlnek, hiszen ő az ajtó és az út. Így a ""Háromszor esztendőnként minden férfiú jelenjen meg az Úrnak, Izráel Ura Istenének színe előtt"" parancs megcselekvése a testvérekkel való gyülekezés alkalmával történik meg. Pálék nem feledkeztek meg az Isten ünnepeiről, nem tartották mellékesnek vagy idejétmúlt szokásnak, hanem gyakorolták, ahol éppen érte őket az ünnepi időszak. Különben minek egyáltalán megemlíteni ezeket a napokat egy útleírásban? A hetek ünnepére valószínűleg azért igyekezett Pál Jeruzsálemben lenni, hogy a korábban bejárt gyülekezetek adományait, mint betakarítási felajánlást, az ennek megfelelő jelképes időben adja át a jeruzsálemi testvéreknek.

Az egész templomi rendszer már elmúlásra volt ítélve, Izrael/Júda 40 éves türelmi ideje hamarosan lejárt már ekkorra, a Messiás elvetésének következménye a templom és később a város pusztulása lett. Ezt készítette elő annak a gyakorlatnak a kialakulása az apostolok által, hogy az ünnepek megtartása többé nem kötődik fizikailag egy épülethez.

2023. szept. 13. 07:41
 10/11 KZitus ***** válasza:

Szia

Azt jelenti a "gyötrelem", vagy a "nyomorúság kenyere", amit a vers ír rőla.

Az 5Mózes 16:3 a kovásztalan kenyereket ’a nyomorúság kenyerének’ nevezi, és ezek a kenyerek minden évben arra emlékeztették a zsidókat, hogy gyorsan kellett elhagyniuk Egyiptom földjét (még arra sem volt idő, hogy megkeljen a tésztájuk (2Mó 12:34).

Azt nem teljesen érte, hogyan hoztad összefüggésbe a Mózestől való idézetet Órigenészszel, mivel ő egy harmadik századi teológus.

Talán érdekelhet: Órigenész i. sz. 185 körül született az egyiptomi Alexandriában. Alapos oktatást kapott a görög irodalomból, de az apja, Leonidasz kényszerítette, hogy ugyanolyan energiát szenteljen a Biblia tanulmányozásának. Amikor Órigenész tizenhét éves volt, a római császár kibocsátott egy rendeletet, amely bűncselekménynek minősítette, ha valaki megváltoztatta a vallását. Órigenész apját börtönbe vetették, mivel keresztény lett. Fiatalos buzgalomtól fűtve Órigenész elhatározta, hogy követi apját a börtönbe és a vértanúhalálba. Az anyja átlátta a helyzetet, ezért elrejtette Órigenész ruháit, hogy ne tudjon elmenni otthonról. Órigenész egy levélben így kérlelte apját: „Óvakodj attól, nehogy ránk való tekintettel megváltoztasd véleményedet!” Leonidasz szilárd maradt, így hát kivégezték, a családja pedig ínségre jutott. Órigenész azonban már előrehaladt a tanulmányaiban annyira, hogy görög irodalmat oktatva támogatni tudja anyját és hat öccsét.

2023. szept. 13. 16:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!