Tetováltatni az mennyire számít bűnnek?

Én a helyedben maximum valami ideiglenes testfestékkel (nem értek hozzá) rakatnám fel, véglegessel biztos, hogy nem.

A szívedbe, ha beírod, onnan nem törölheti ki senki, és onnan világít a legjobban, hidd el...

- csak egy adott embertipus tetováltatja magát, gyakori az alsóbb társadalmi régiokban

- a japánok utálják, a legtöbb ember elitéli, közönséges

és a sámánüzi:

p*** if you have tattoo, the tattoo's sign will own you

the tattoo sign which you felvarr, will rule you

...

vmi ilyesmi volt

(az is eszembe jutott hogy karmikus, elvont értelemben is érthette)

vallás vallástéma...

A tetoválásnak, a testre vitt végleges jeleknek különböző kultúrákban különböző jelentése és jelentősége van/volt. A módszer is más és más. A festék beszúrásán kívűl vannak vágástechnikák, beültetések...

A történelem során a világban a tetoválás egy alantas dolog volt, alantas kasztra/társadalmi osztályra utalt.

Például sok helyen és időben a bűnözőket és kurvákat jelölték meg, illetve maguk így jelölték a csoporthoz tartozást. Dél-Amerikában ez ma is nagyon gyakori. A Távol-Keleten is elutasított ezért még manapság is, pl. fürdőkbe, uszodákba nem léphet be vagy bolti eladónak vagy igényesebb helyre nem veszik fel, akinek tetkója van.

Voltak olyan hadseregek, zsoldoscsapatok vagy néptörzsek, ahol a csoporthoztartozást jelölte mindenféle negatívum nélkül, de olyat nem tudok, hogy magasabb kaszton belül, szellemi, társadalmi szinten ez elfogadott lett volna kivéve az amerikai indiánokat.

A hinduknál, szikheknél és a buddhizmus bizonyos ágaiban a homlok, kéz megjelölése szokás régóta, de az nem örök festékkel, hanem lemosható és újrajelölik.

Manapság a nyugati kultúrában olyannyira elfogadott, hogy már talán több embernek van, mint akinek nincs. Eleinte vagányság volt, menő a "kemény" férfiaknál, majd a fiataloknál. Britanniában például sokan a gyermekeik születésnapját is felíratják testükre, mintha ezáltal közelebb kerülnének családtagjaikhoz és kifejezik szeretetüket.

Elég silány kifejezés, de sokan már csak ilyen primitív érzelmi megnyilvánulásra képesek.

Mindemellett rengeteg az absztrakt ábra, torzított, egymásbaúszó képek, stílizált elemk, innen-onnan kiollózott motívumok. Nagyon sok "egyedi" ábra egy katalógusból választható, amin a rajzoló/tetováló módosít kicsit, attól lesz egyedi.

A legtöbb ember hirtelen ötletből választja a végleges alakzatot, nem is elemzi azt, nem keresi a szimbólumok, szavak eredeti jelentését.

A tetovlás pedig addiktív, vagyis aki egyszer, majd másodszor csináltatott ilyet, az többet is fog. Mikor sok van, akkor meg átrajzolják az előzőket, amik már kifakultak, esetleg más szimbólumokkal elfedik régebbi, már kissé szégyeltet.

Sokan úgy vannak vele, mint valami szobadísszel vagy ruhával. Ha már megvette, használja, megszokja, ha nem zavatja, már jól van az úgy...

Az ember történelme során sosem volt annyira igénytelen, alacsony színvonalú, annyira alacsonyrendű akár szellemiséget, morált vagy esztétikát, kultúrát tekintve, mint ma. Ez részben említve van sok vallás szent szövegeiben, pl. a Bibliában is.

Nem csak az ember távolodik folyamatosan Istentől, hanem minden, ami emberi. Így a művészetek is, amelyek torzulásaikkal, absztrakcióikkal, rend-ellenességeikkel mindinkább sátániak, amit a zsánerek, stílusok időrendjén is láthatunk. A modern művészetek és a "művészek" Sátán világát építik, őt éltetik. Az archaikus úgynevezett szakrális motívumok és geometria helyett eleinte álszakrális, mára pedig kifejezetten antiszakrális geometriát, számsorokat, ördögi jeleket alkalmaznak a különböző művészetekben az építészettől a zenéig.

Ha megnézel egy néhányszáz éves épületet vagy akár egy egyszerű szerszámot, elcsodálkozhatsz, egyszerűségében is milyen esztétikus, milyen élettel teli szépség árad a faragott virágból a szerszámnyélen és a díszített homlokzatból ami arányaiban, vonalvezetésével illeszkedik az utolsó ablakhoz is.

Ma ilyen nincs, és művész sincs, aki ezekre képes lenne.

Minden ami modern, az degenerált, természetellenes, anti-esztétikus, rideg...

Summa summárum, a mai kor tetoválásai is pontosan ezt a torz ízlést, ezt az ördögi esztétikumot képviselik, ahogy maga az eljárás is a köré épült (eleinte) szubkultúrával.

Előttem többen idézték az idevonatkozó biblikus részeket, amit másképp is lehetne érteni... Akkor, ha valaki másképp akarja.

Ha pedig bármiféle isteni, "szent" jelet szeretnél magadra vésetni tudni illik, nem ezektől a jelektől leszel szentebb, hanem a jócselekedetektől.

Olyan mint a kereszt a nyakban... Sok esetben inkább visszás, mint pozitív. Ha rosszat teszel, moegcsúfolod azt.