Miért írták oda a buddhista szutták és szútrák nagy részének elejére, hogy "Így hallottam: egy napon/egy alkalommal..."?

#1.

Ugyanúgy a hitben gyökerezik a teljesen hétköznapi gyakorlóknál. Ameddig nem ér el önmaga is eredményeket, addig tapasztalatai sem lesznek, max. hihet mások beszámolóinak és a szentírásoknak, ahogy az sok vallásban is van. A megvilágosodás önmagában nem egy tudományosan mérhető dolog, nem egy egzakt dolog. Nem olyan, mint az intelligenciahányados. Tapasztalni sem akárki tapasztalhat, nem mindenkinek jelenik meg akármelyik buddha vagy bódhiszattva.

A buddhisták nyilván igaznak vélik mindezeket. Kezdetben voltak a szutták és a Tipitaka, majd jöttek a szútrák és legvégül a vadzsrajánához kapcsolódó rituális szövegek.

#2.

És a szutták elején miért van?

Ki az, aki írja? Ki beszél? Kinek a nevében beszél? Honnan és kitől hallotta?

Mi a garancia rá, hogy nem történt szövegtorzulás, ha szájhagyomány útján terjedt először? Honnan tudjuk, hogy a Buddha valóbban azt tanította, amit neki tulajdonítanak?

Én amúgy szimpatizálok a buddhizmussal, nem provokálni akarok, csak feltettem ezeket a kérdéseket a harmadik bekezdésben. (Ezeket egy materialista, szkeptikus ember is feltehetné akár.)

#6.

Köszönöm a válaszod! :-)

A szutta nem a hínajána/théraváda, a szútra pedig a mahájána buddhizmus szentirata?

Ánandáról tényleg azt mondták, hogy neki volt a legjobb memóriája.

A többi jelesebb, fontosabb tanítványa a Buddhának a tízből (pl. Száriputta) nem adta tovább a tanításokat?

Melyik a legrégebbi rétege a szuttáknak? A nagyobbik részük az, ami a Buddhához megy vissza? Ezt mi alapján állapították meg? Az irodalomtudósok mit gondolnak?