Bigott, fundamenta vallási fanatikus lennék, mert minden vasárnap és nagyobb ünnepen misére járok és sokat olvasok a vallásról, filozófiáról, teológiáról?

Családomtól megkaptam a felsorolt dolgok miatt és hogy zavarja őket, hogy túl sokszor járok misére (a szabadidőmben), pedig csak vasárnaponként, meg a nagyobb ünnepeken... Régóta foglalkozom történelemmel, földrajzzal, matematikával, filozófiával stb., a teológia mostanában került igazán közel hozzám.

Nem, a családom nem valami új ateista, szélsőséges antiteista, Erdélyi Ágostonhoz hasonló emberekből áll. Mondhatni kultúrvallásosak. Szelektálnak a vallási tanok között. Ha megkérdezik, hogy vallásosak-e, akkor igennel felelnek, fontosnak tartják a kultúrában, de nem gyakorlók, hanyagolják az egészet.

Tényleg ez már ilyen komoly szélsőséges vakhit lenne? Szerintem jócskán csak túlzás együtt emlegetni egy sarkon ordibáló térítővel vagy egy robbantgató terroristával...

Amúgy nagyon toleráns vagyok más vallásokkal, vannak buddhista szerzetes és apáca, muszlim, sőt zsidó ismerőseim, barátaim, ha valamivel egyetértek és nem ellentétes a hitemmel, akár még be is építem a vallásgyakorlásomba. Ateista, nonteista ismerőseim is vannak. Sőt, antiteisták is voltak, bár az egyikből teista, hívő, a másikból lett az évek során.

Tényleg ennyire bigott lennék?