A Buddhizmus és Egyéb Vallások Ugye a Világról való Gondolkodás és Ezeket Nevezik Vallásoknak?

A buddhizmus vallás, ami viseli magán annak minden jegyét. Van neki hitrendszere, szent könyvek, vallásos szertartások, egyfajta közvetítők, szerzetesek, stb...

Az Pedig Elég Zavaró, Hogy Minden Szót Nagybetűvel Írsz...

Ettől Nem Lesz Nagyobb Nyomatéka, Hatása Annak, Amit Írsz, Csak Te Tűnsz Hülyébbnek.

A buddhizmus is vallás. Viszont fontos tisztázni, hogy a vallást és a filozófiát csak a modern, nyugati ember választja külön. Püthagorasznak, Szókratésznek, Platónnak, Cicerónak, majd később Jézusnak, Maimonidésznek, Szent Ágostonnak, Aquinoi Szent Tamásnak, Assisi Szent Ferencnek, az arab filozófusoknak eszében sem volt külön választani a kettőt, míg a keleti világban a mai napig eszükben sincs radikálisan elkülöníteni a kettőt. Nem feltétlenül kötelező egy vallásban istenségeket követni. A buddhizmus egy olyan vallás, ami nem követel istenhitet, de nem is veti el az istenségek létezését. Sőt, ebből fakadóan vannak teista irányzatai is. A buddhizmusnak alapítója van, a történeti Buddha, avagy Gautama Sziddhárta, vagy a Sákjamuni Buddha. A buddhizmus neki a természetfeletti tapasztalásaiból, konkrétan a megvilágosodásából származik. Követői, tanítványai voltak. A Buddha szerzetesrendet alapított, majd rövidesen női, apácai vonal is létrejött. A buddhizmusnak vannak tanításai a halál utáni léttel, a lélekkel, szellemmel kapcsolatban. Ezek mind-mind vallási témák, amelyek nem igazolhatóak anyagilag, nem pusztán gondolkodásmód, hanem ezek hit alapú tényezők. A buddhizmus ezenkívül általánosságban hisz a buddhákban, illetve a mahájána rendszer megjelenésétől kezdve a bódhiszattvákban és más felsőbb lényekben is. Manapság már a théraváda buddhizmus is integrált magába bizonyos bódhiszattvákat, például Avalokitésvarát. A buddhizmusnak vannak erkölcsi szabályai minden buddhista számára és a vallási rend tagjai számára konkrét szabálygyűjtemények vannak. A buddhizmuson belül egyházi hierarchia is létezik, nem pusztán a kolostorokon belül, hanem nagy általánosságban is. Például a dalai láma, a pancsen láma mind hatalmas vallási méltóságok a tibeti buddhizmuson belül, akiket a római pápával és a bíboros-érsekekkel lehetne párhuzamba állítani. Emellett előbbit Avalokitésvara, utóbbit az Amithába Buddha (aki a neve ellenére nem buddha, hanem bódhiszattva) reinkarnációjának tartják. A buddhizmusnak szentiratai vannak. A hínajána (théraváda) hagyományban (a keresztény terminológiában nagyjából a felekezettel egyenértékű) a Tipitaka, beleértve a számtalan szútrát, a mahájánában és az erre építkező irányzatokban (pl. zen) megjelennek a mahájána szútrák, majd a nagyrészt mahájánára építkező, de a théraváda és hínajána tanokat is magába építő vadzsrajánában megjelennek emellett a buddhista tantrák is. Ebben a hitben szintén vannak vallási szertartások, gyakorlatok, beleértve a meditációt, az imát, a szemlélődést, vallási szertartásokat, míg a vadzsrajána már kimondott szertartásrenddel rendelkezik és nagyon fontos lesz benne a rituálé. Szenthelyei vannak, köztük közösségi helyek (buddhista templomok, sztúpák, pagodák), sőt, még zarándokhelyei is (pl.: Lumbini, Kushinagar, Bodh-Gaja stb.), amelyeket hasonló módon látogatnak irányzattól függetlenül, a világ minden tájáról a zarándokok, mint Jeruzsálemet, a Sínai-hegyet, Betlehemet, Názáretet, Medinát, Mekkát vagy Vrindávant.

Szinte minden jellemző rá, ami a vallásokra jellemző. Ha a buddhizmus nem vallás, akkor a kereszténység sem az, mivel ennyi erővel leszűkíthetnénk a vallás definícióját önkényesen az antropomorf istenségeket imádó vallásokra és a kereszténység az eddig említett jellemzési szempontok alapján csak az egyezményes istenhitben tér el, ami ugyebár nem antropomorf vagy testtel rendelkező, hanem sokkal inkább egy végtelen és örökkévaló személy. Sőt, a taoizmus, meg a dzsainizmus sem vallás, mivel ezen jellemzési szempontokra adott válaszokban azok is nagyon hasonló eredményeket dobnának ki. De ott van a hinduizmus is, amiből a buddhizmus (is) származik. Van ezernyi formája, ugyanakkor létezik egyfajta főáram, ami a vaisnavaizmusban és a saivizmusban is kibontakozik. Ugyanakkor a hinduizmusnak még olyan heterodox irányzatai, tanai és szektái is vannak, amelyek kimondottan istentagadók (nem csak nem istenhívők) vagy teljesen elvetik a hagyományos erkölcsi tanokat vagy elutasítják a Védákat, ezáltal rettenetesen eltérnek a főáramtól. Ez nem azt jelenti, hogy filozófia ne lenne a buddhizmus, mivel ahogy említettem is, a keleti emberek a mai napig összekapcsolják a kettőt és furcsa is volt számukra a nyugati kultúra térnyerésével a kettő radikális elkülönítése, egyfajta vízválasztóval.

Megértem, hogy manapság sokan nem szeretik a "vallás" szót, mivel azt a dogmákkal, az egyéni gondolkodás teljes kigyomlálásával, a politikával való összekapcsolódással és megannyi más nem szimpatikus dologgal társítják. Ezek az emberek általában nem egy szervezett vallás követői, így nem is buddhisták, hanem keresők, "spirituálisak", "hívők, de nem vallásosak", nem vallásosak vagy valamilyen egyáltalán nem vagy csak lazán szervezett vallást követnek. Vannak tanítások, amelyek szimpatikusak számukra, emiatt szeretnék kivenni az általuk negatívnak érzett fogalmak alól. Ugyanakkor a tisztánlátás végett szeretném hangsúlyozni, hogy a szavakat eredeti jelentésükben használjuk, ne a mai társadalom vagy a történelem által hozzátársult mellékízek jelentéseként. Egyébként a fent említett nem túl pozitív hatások szinte minden szervezett vallásban megjelentek, beleértve a buddhizmust is. Tapasztalatom szerint, egyébként a "vallás" szót általában nem a buddhisták kifogásolják, hanem azok, akik maguk nem a buddhizmust követik.