Görgey Artúr liberális, vagy konzervatív gondolodásmódú volt?

# 1

Görgey nyíltan ellenezte a Habsburg-ház trónfosztását, tehát kifejezetten nem tekinthető liberálisnak.

3-as, egyetértek

Görgei azért ellenezte a trónfosztást, mert még nem látta elérkezettnek rá az időt. Egyébként viszont sok tekintetben radikálisabb volt mint Kossuth.

# 4

Miben volt radikálisabb, mint Kossuth?

Görgey a szabadságharc során végig a tisztikar konzervatív, monarchista frakcióját képviselte.

Politikai nézeteit tekintve liberális volt, érdekesség, hogy még a bécsi katonaiskolai korában Kossuth országgyűlési tudósításait olvasva tanult meg újra magyarul (legalábbis más lapok mellett ezt is járatta). Fiatal korában rajongott Kossuthért és annak is nyoma van, hogy osztotta a liberálisok felfogását.

A másik bizonyíték, hogy Görgei gyűlölte a katonai életet, az apja az akarata ellenére erőltette ezt rá gyerek korában, és amint tehette, annak idején le is szerelt, otthagyta a katonai pályát és polgári életet élt... De egyből jelentkezett a Honvédségbe, amikor a bécsi udvar fegyveresen megtámadta az áprilisi törvények szellemében megalkotott magyar alkotmányos államot... Ha nem lett volna liberális, akkor ezt nem tette volna meg.

Éppen ez az oka annak, hogy idővel politikai értelemben (is) összekülönbözött Kossuthtal, mert Görgei alapvetően az áprilisi törvények talaján állt, azaz Magyarországot alkotmányos monarchiának tekintette, katonaként pedig ezt tekintette feladatának megvédeni (a magyar szempontból) törvénytelenül uralkodó Ferenc József és a magyar politikai életbe törvénytelenül beavatkozó bécsi udvar ellen (ugyanis V. Ferdinánd volt a legitim magyar király a szemükben). Azaz, ha a bécsi udvar elfogadta volna a magyar álláspontot az áprilisi törvények szellemében, akkor Görgei hajlandó lett volna a védelmi harcot abbahagyni és kiegyezni az uralkodóval (feltéve, ha az a magyar törvények szerint is magyar uralkodó, de Ferenc József nem volt az). Kossuth azonban ennél tovább ment, ő 1849 tavasza után véglegesen szakítani akart a Habsburgokkal stb., amit egyébként nem csak Görgei, de sok más egyéb politikus sem nagyon bírt követni, és egyébként többen voltak, akik nem értettek vele egyet, mint akik igen... De ez az egész már nem a konzervatív-liberális vitáról szól, hanem közjogi-legitimizációs kérdés, tehát az, hogy valaki hogyan viszonyult a Habsburgokhoz EBBEN A KÉRDÉSBEN, nem releváns abban, hogy egyébként liberális vagy konzervatív álláspontot képviselt-e. Legalábbis szerintem.

Amúgy még annyit, hogy a 19. században a legtöbb ember monarchiában gondolkodott, a liberálisok is (sőt, ők főleg). Vagyis a liberalizmus leginkább az alkotmányos monarchiát tekintette a legjobb államformának, kb. az angol vagy a holland alkotmányos monarchia volt a minta. A nem monarchikus államforma elgondolása radikálisnak számított, a legtöbb politikusban kb. azt az érzetet keltette, hogy akik ilyenben gondolkodnak, kb. jakonbinusok, valamilyen felforgató vagy diktatórikus rendszert akarnak bevezetni.

Csak azért írtam ezt le, mert az előttem válaszolókat olvasva olyan benyomásom támadt, hogy sokan azt hiszik, hogy mintha a liberális-konzervatív szembenállás a 19. században azt jelentette volna, hogy legyen-e király vagy ne... De ez teljesen fals logika, szó nincsen erről, a 19. századi liberálisok elsöprő többsége Magyarországon is monarchikus államformában gondolkodott, a köztársaság elgondolása akkor még fura és radikális ötletnek hatott a legtöbb emberben. Igazából 1849 áprilisa után semmi baj nem volt Görgei liberális gondolkodásával, nem ez lett konzervatív, hanem Kossuth kezdett el radikális elveket vallani a hagyományos liberális elvekhez képest, igazából a 10 ével korábbi önmagához képest is...