Isten előírja, hogy áldozzák fel az elsőszülött fiakat?

#1.

A gond az, ha a Tórát a négy forrás elmélete szerint elemezzük, akkor az egész történet az E forrás szerint íródott (tehát az Elohim istennevet használja végig), KIVÉVE azt az egyetlen kis részt, ahol azt mondja, hogy ne nyújtsa ki a kezét a gyermek fölé.

"Ezek után az események után történt, hogy Elohim próbára tette Ábrahámot, és így szólt hozzá: „Ábrahám, Ábrahám!” „Itt vagyok” – felelte. Akkor ezt mondta neki: „Vedd egyetlen fiadat, akit szeretsz, Izsákot, menj Morija földjére, s ott mutasd be égőáldozatul azon a hegyen, amelyet majd megnevezek neked.” Másnap reggel Ábrahám korán fölkelt, fölnyergelte szamarát, magával vitte két szolgáját és a fiát, Izsákot. Miután fát hasogatott az égőáldozathoz, fölkerekedett, és elindult a hely felé, amelyet Elohim mondott neki. A harmadik napon Ábrahám fölemelte szemét, és messziről meglátta a hegyet. Ábrahám azt mondta a szolgáknak: „Maradjatok itt a szamárral. Én és a fiam elmegyünk imádkozni, és utána visszatérünk hozzátok.” Ábrahám tehát fogta az égőáldozathoz szükséges fát, s fia, Izsák vállára adta, ő pedig kezébe vette a tüzet és a kést. Így mentek egymás mellett. Akkor Izsák megszólította Ábrahámot: „Atyám!” Az válaszolt: „Igen, fiam!” Ez azt mondta: „Lám, itt a tűz és a fa, de hol a bárány az égőáldozathoz?” Ábrahám így felelt: „Isten majd gondoskodik bárányról az égőáldozathoz, fiam.” Így mentek tovább egymás mellett. Mikor megérkeztek arra a helyre, amelyet Isten mondott neki, Ábrahám megépítette az oltárt, rárakta a fát, megkötözte a fiát és az oltárra helyezte, a fa tetejére. Akkor Ábrahám kinyújtotta kezét, vette a kést, hogy feláldozza a fiát. De Jah angyala rászólt az égből és azt mondta: „Ábrahám, Ábrahám!” „Itt vagyok” – felelte. Az folytatta: „Ne nyújtsd ki kezedet a fiú felé és ne árts neki. Most már tudom, hogy féled Jahot és egyetlen fiadat sem tagadtad meg tőlem.” Amikor Ábrahám fölemelte szemét, látott egy kost, amely szarvánál fogva fennakadt a bozótban. Ábrahám odament, megfogta a kost, és feláldozta égőáldozatul a fia helyett. Ábrahám így nevezte a helyet: „Jah gondoskodik”, ezért mondják mind a mai napig: „A hegyen, ahol Jah gondoskodik.” Azután Elohim az égből másodszor is szólt Ábrahámhoz, és mondta: „Magamra esküszöm, hogy mivel ezt tetted és egyetlen fiadat sem tagadtad meg tőlem, gazdagon megáldalak. Utódaidat megsokasítom, mint az ég csillagait és mint a tengerpart fövényét, utódaid elfoglalják majd az ellenség kapuját. Utódaid által nyer áldást a föld minden népe, mivel hallgattál a szavamra.” Ábrahám visszatért szolgáihoz. Elindultak, és együtt mentek vissza Beersebába. Ábrahám Beersebában maradt."

Elohim és Elohim végig, kivéve azt az egy helyet.

Logikus lenne arra következtetni, hogy amikor az E és a J forrást összeszerkesztették, akkor ez a történet a szerkesztőnek nem volt túl szimpatikus, mivel az izraeliták/zsidók már elvetették az emberáldozatot, ezért egy későbbi kéz beleírt.

A Koránban található történet pedig már erre, az átírt történetre alapult és az iszlám már ezt tette bele a Koránba javítva (Izmaelre), hisz nyilván már több mint ezer éve a zsidók is ezt vallották és a keresztények is ezt vették át.

Emellett az is figyelemre méltó, hogy a bibliai héberben nem voltak írásjelek, tehát ezt is mondhatta Ábrahám: "Isten majd gondoskodik bárányról az égőáldozathoz fiam."

Azt meg különösen érdemes megemlíteni, hogy az E forrás ezek után soha többé nem beszél Jákobról.

Szintén egy érdekesség:

"Ezért olyan parancsokat adtam nekik, amelyek nem voltak jók, olyan szokásokat, amelyek nem tartanak életben. Beszennyeztem őket áldozati ajándékaikkal: tűzbe küldték elsőszülötteiket, hogy így megbüntessem őket és megtudják: én vagyok az Úr."

Ezékiel könyve, 20., 25-26.

Mintha Ezékiel próféta már azt mondaná, hogy Isten kérésére tűzbe küldték elsőszülötteiket.

A Számok könyvének 31. fejezete szintén érdekes egy kicsi...

"Az Izrael fiaira eső rész, amelyet Mózes elkülönített a harcosok részétől, tehát a közösség része 337 500 juhot, kecskét, 4436 000 marhát, 4530 500 szamarat és 16 000 embert tett ki. Az Izrael fiainak jutó részből Mózes kiemelte minden ötvenediket, az emberek közül éppúgy, mint az állatok közül, s átadta – ahogy az Úr Mózesnek parancsolta – a levitáknak, akik ellátták az Úr hajlékának szolgálatát."