Szeretnèm kislànyomat megkeresztelni.Èn is párom is katolikusok vagyunk de nem bérmálkoztunk se elsö áldoztunk. Lehetnek a kereszt szülök reformátusok ? Hogy megy ez ?

Na kezdődik a hülyeség (a kérdezőre értem, megint egy futóbolond...)

De természetesen nem lehet egy katolikus keresztelés esetén a keresztszülő református, ahogy egy református keresztelés esetén se lehet katolikus. Szerintem elég logikus.

Nálatok pedig végkép felesleges a keresztelés olyan szempontból, hogy nem vagytok hívő katolikusok, csak valami saját magatok által kitalált dolgokban hisztek. Képtelenek vagytok úgy nevelni a gyermeket, ahogy azt Isten elvárja a Szentírás alapján.

#14

Nem lehet, olvass utána.

Katolikus Egyházban a keresztség mindig hit alapján történik. Felnőtt esetében nyilván a keresztelendő hite alapján, gyermek esetében a szülők, és keresztszülők hitére alapozva. Keresztségkor ígéretet tesznek a szülők, és a keresztszülők, hogy a Katolikus Egyház hite szerint nevelik a gyermeket. Nyílván aki nem Katolikus, ezt nem tudja megígérni, vagy nem túl hihető az ígérete, így nem Katolikus nem lehet keresztszülő. Ez több annál, hogy "bemegyünk a templomba, 10 perces szertartás, aztán lehet enni-inni"

"az hogy megkeresztelem a gyermekem az nem vallásfüggő.." ez nem teljesen igaz. Történelmi keresztény egyházaknál nagyjából mindegy, de muzulmánok, zsidók nem keresztelnek, pláne nem Jézus kérése szerint "Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére" Mt 28,19.

Az a vallás (akár keresztény is), aki nem a Szentháromságos Isten nevére keresztel, annak a keresztsége nem érvényes.

Szia!

Most ahogy így elolvastam néhány választ, eléggé meglepődtem.

Én is katolikus lány vagyok, meg is vagyok keresztelve, a szüleim se bérmálkoztak meg első áldoztak. Úgy tudom, hogy a keresztszüleim reformátusok, vagyis a keresztanyám biztosan az volt, a keresztapám nem tudom. Lehet majd utána nézek...

De annyi biztos hogy a szüleim nem bérmálkoztak meg első áldoztak.

Dicsertessék!

Többféle megközelítés van.

1. Van az ember saját, szubjektív véleménye a kérdésben lévő állításokról, feltevésekről - a legtöbben itt ezt fejtették ki, pedig a kérdés nem araa irányult.

2. Aztán van az egyház hivatalos álláspontja.

3. Van a gyakorlati tapasztalat.

4. Az adott pap esetén lévő lehetőségek.

4. Ez utóbbi a legfontosabb, meg kellene konkrétan kérdezni az illető papot, papokat.

2. Az egyház hivatalos álláspontját rájkeresve, simán egy link alapján lehetne megismerni, igazolni. A kérdező helyett nem fogom megtenni.

3. Az én tapasztalatom ezzel kapcsolatban Angliában történt, katolikus papnál, ahol a szülők (össze sem házasodtak) egyik fele bérmálkozott, a másik nem. A keresztszülők mindketten bérmálkoztak, de nem gyakorolták a vallást. Nagyjából hitetlenek voltak.

A pap néhány kérdés után örömmel beleegyezett a keresztelésbe és szorgalmazta a résztvevőknek a misérejárást stb. Tehát örült, hogy bár pogányok, így közelebb kerülhetnek Istenhez. nem érdekelte, hogy ki fizet egyházadót és ki nem, hiszen a gyerekről volt szó.

1. A véleményem, ha érdekel valakit, bármely gyermek megkeresztelése pozitív cselekedet, hiszen ezzel esélyt adunk neki az Üdvösséghez. Hogy a szülei milyen életet éltek, ebből a szempontból mellékes. Persze jobb, ha mindenki vallásos a gyermek környezetében, de ez ma már nincs így sajnos.

Korrekt, mindennek megfelelő keresztszülőt is egyre nehezebb találni, ezért kell(ene) engedni a feltételekből az Egyháznak.

Ha én bűnös életet élek, de a gyerekemnek meg akarok adni minden lehetőséget a jóra, miért ne kereszteltethetném meg? A keresztség szentsége összetett dolog. Egyrészt eltörli az eredendő bűnt és az addig elkövetett bűnöket; része egy ördögűzés is. Vagyis a szellemi megtisztulás alapja, a Krisztushoz vezető út első lépése: beavatás.

Nos, (nagyon hamar) találtam egy linket a hivatalos álláspontról:

[link]