A katolikusok tisztelete az egyházi vezetők, szentek, és különösen Mária felé nem eretnekség?

Ha ateista vagy, akkor nem értheted a vallást.

Két különböző gondolati rendszerben vagytok.

1) Az egyházi vezetők személyei nem szentek, a feudalizmus alatt a tisztségükhöz ragadtak ezek a protokoll-megszólítások, ahogyan az arisztokratákhoz és az uralkodókhoz a főméltóságú és felséges megszólítások.

2) A népi vallásosságban valóban vannak túlzások Mária és a szentek tiszteletét illetően, de a liturgiában az ilyen közbenjárásoknak az a funkciója, hogy Isten ezáltal azt a penitenciát, amelyet ő a bűneink maradványai miatt ránk rótt, enyhítse vagy szüntesse meg. A szentek közbenjárása ilyen helyzetekben indokolt.

Szent és szent között kb annyi a különbség, mint az érvényes élet és az erényes élet között.

Ott kell kezdeni, hogy a katolikus teológia nem egy-egy ígére és mondatra épül, hanem Krisztus teljes tanítására. És ha egymás mellé rakjuk a darabokat, akkor jön ki az a Krisztusi tanítás, ami szerint a megholtak nem lesznek semmivé, az embernek van lelke, ez a lélek Isten elé kerül és ott él tovább Isten színe előtt, sőt, érzékeli a világ dolgait, eseményeit. Mivel pedig mindez együtt van, így közvetlenebb kapcsolatban vannak Istennel, mint bármely elő ember. Ezeket a lelkeket az egyház a részének tartja, ugyan úgy, mint az élő embereket, és azokat az elhunytakat, aki lelkei, bűneik miatt nem lehetnek egyelőre Isten közelében, de nem is játszották el a lehetőségét, hogy egyszer ők is oda kerüljenek.

Továbbá: két fajta szentet ismer az egyház. 1.) akik szenté lettek (lsd fent) de csak Isten tudja róluk, hogy szentek (megjegyzés: az ő ünnepünk a mindenszentek ünnepe, november 1.-én). 2.) akik szenté lettek, és az egyház, követve és megvizsgálva az életüket, megbizonyosodva arról, hogy valóban magasabb szintű kapcsolatban vannak Istennel, kijelenti róluk, hogy ők szentek. Őket nevezik oltárra emelt szenteknek.

Azt hiszem, hogy mindezzel, összességében sikerült megmagyrázni a "közbénjárás" kérdését. A templomszentelés: ha szerinted hülyeség, hogy építünk egy házat, és annak felügyeletére, patrónusul felkérünk valakit, akkor valóban hülyeség szenteknek szentelni templomot. Mivel, mint korábban említettem, az egyház a szenteket élőknek tekinti. A templomszentelést nem szabad úgy elképzelni, mint mondjuk az ókori Athéné templomokat, hogy ott csak Pallas Athénénak lehet áldozni, csak ott lehet vele kapcsolatba lépni. Az összes teplom a Mindenható Istennek, a Mennyei Atyának van szentelve, az ő tiszteletére épül meg minden templom, és minden templom az ő közösségének a helye. Csak külön is "fel szoktak kérni" egy-egy embert, hogy a szokottnál jobban figyeljen oda az adott templomra, kápolnára. Ez a szenteknek szentelés (nagyjából, nagyon laikus verzióban).

A nevezéktant a #3 eléggé jól leírta. Valóban lehetne rajta változtatni. De lenne bármi értelme? Valóban, mondta Jézus, hogy ne nevezzék, és neveztessék magukat az emberek "tanítónak" vagy "atyának". De Shakespeare-t idézve: a rózsa, bárhogy nevezzük is, ép oly illatos. Nem a megszólításon múlik, hogy valaki többnek hiszi-e magát másoktól, vagy inkább szolgálni és segíteni próbál másokon. Ezekre csodalatos példákat lehet találni szentek életének leírásaiban.

A Biblia tanítja nem csak a szülők, de az előjárók tiszteletét is, tehát a vallási előjárók tiszteletével nincs semmi gond. Mózest, Áront, a későbbi papokat is tisztelték a zsidók, sőt különböző megszólításaik is voltak. Tehát még ezzel sincs baj.

"Miért kellene bárkinek is a közbenjárását kérni?"

Azért kell, mert a Biblia szerint hathatós az igaz ember imádsága, ahogy az is, ha többen imádkoznak valamiért. Az apostolok is rendszeresen kérték a hívek imáit, számos esetet olvashatunk az apostoli levelekben.

"Miért kellene Istenen kívül másnak is templomot szentelni?"

Minden templomot elsődlegesen Istennek szentelnek, sőt Isten dicsőségére építik. Amire te gondolsz, az egy kicsit más és hagyománya az ősegyházig nyúlik vissza, amikor katakombákban tartották istentiszteleti alkalmaikat a keresztények. Érdekes téma, ha van kedved, olvass utána.

A katolikusok így vallják hogy Krisztus Pétert bízta meg, "rád építem az egyházamat".

Szó szerint fizikailag és lelkileg is. Szent Pétert ott temették el Rómában ahol kivégezték. Erre a helyre emeltek egy bazilikát. A Szent Péter székesegyházst.

A katolikusoknál hagyománnyá vált, hogy Szent Péter Róma első püspöke, Krisztus földi helytartója.Ezt a mindenkori Róma püspöke tölti be ő a pápa.

Mindez a logika teljesen azon alapul ami a péteri örökség, "Péter, rád építem egyházakat."

(Persze a reformátusok máshogy értelmezik ezt a kijelentést, ne menjünk bele, nekik szükséges volt itt máshogy értelmezni, nehogy a "pápisták"nak legyen igazuk.És elvtársak Krisztus helytartoságát.

#9

Nem, nincs benne ilyen.