Ha minidig elmondom magamnak "Isten szeret!", akkor előbb-utóbb elhiszem és boldogabb leszek az isteni ópiumtól?

Ezt ne csináld.

Ne akarj hinni. A hiedelem nem jó. Azért van, min eszköz, hogy eltaszítsd magadtól. Tudjál. Isten azt szeretné, hogy ismereted legyen, ne hiedelmed.

Akkor leszel boldogabb, ha elkezdessz nyitni isten felé. Fogadd be őt a szívedbe. Nem kell hozzá más csak mond ki. “Isten, befogadlak téged a szívembe”

Isten minden gyeremekét szereti, nem tesz kivételt.

Boldogabb akkor leszel, ha önmagadat is tudod szeretni.

Békélj meg önmagaddal, és halandóságoddal.

Akik pedig isten ócsárolják, sajnálom… biztosan megtört emberek lehetnek

Miért is megtört ember? Mert van realitás? Szerinted a paraszt amikor imátkozik meg teper azt semmi jó nincs az életében pedig hisz Istenben... A másik meg milliomos szerinted mennyire hisz Istenben?

Kikéne nyitni a szemeket

Szia

nem lesz hatása rád. A menet fordított.

Az 1János 4:8-ban, ezt olvassuk: „az Isten szeretet.” Valóban, „szeressük őt; mert ő (Isten) előbb szeretett minket” 1János 4:19. Egy keresztény elsősorban Jehova iránt, továbbá embertársai iránt ápol ilyen szeretetet. Márk 12:29–31.

Nem, ezt előbb el kell hinned, tehát hinned kell Istenben.

Istenben nem azért hiszünk, hogy "boldogok" legyünk, bár lehet ilyen mellékhatás.

Nem ópium.

@ "Istenben nem azért hiszünk, hogy "boldogok" legyünk,"

Érdekelne, hogy vajon te miért hiszel. Én mindenesetre azért hiszek Istenbe, mert szeretnék boldog lenni.

"Érdekelne, hogy vajon te miért hiszel."

Mert érzem a világban Isten jelenlétét. Mindig is éreztem. Számomra nem opció, hogy nincs Isten, nekem így áll össze a világ.

Ateisták is lehetnek boldogok szerintem (és nem minden istenhívő boldog a hitében).