A Bibliában a lélek és a szellem szavak között van jelentésbeli különbség? Vagy felcsérélhetők olyan értelemben, hogy egymás szinonimái? Rokon értelmű szavak?

Igen, felcserélhetők, sokszor az írók is tetszőlegesen felcserélik. Viszont a szellemet nem nagyon használnám, azt a horror történetek kísérteteire értjük. A Biblia is azt írja, hogy Isten lélek.

Ugye az eredeti görög szövegekben pneuma és pszüché szerepel, de ezek jelentése megegyezik.

Pár példa erre:

“Felette igen szomorú az én lelkem (pszüché) mind halálig!” Mt. 26,38.

“Nem hagyod az én lelkemet (pszüché) a sírban” Csel. 2,27.

“Azon órában örvendeze Jézus lelkében (pneuma)” Lk. 10,21.

“Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet (pneuma).” Lk. 23,46.

“Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét (pneuma).” Jn. 19,30.

Látod, pont ugyanazon dolgokra használják mind a két szót.

Ezek váltó fogalmak:

“Magasztalja az én lelkem (pszüché) az Urat.” Lk. 1,46.

“Örvendez az én lelkem (pneuma) az én megtartó Istenemben.” Lk. 1,47.

“Minden lélek (pszüché) engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak” Róm. 13,1.

“Ne higyjetek minden léleknek (pneuma), hanem próbáljátok meg a lelkeket (pneuma)” I. Ján. 4,1.

Néha úgy tűnik, mintha kicsit eltérő jelentése lenne, erre is mutatok példát:

“Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké (pszüché); az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé (pneuma).” I. Kor. 15,45.

Vagy egy szerintem jobb fordításban, amiből kihagyták a szellemes marhaságot:

"Ezt mondja az Írás is: »Ádám, az első ember élő lénnyé lett«, az utolsó Ádám pedig éltető Lélekké."

Ebből látszik, hogy amikor az írók így alkalmazzák, akkor inkább hangsúlyban különböznek a szavak. A pszüché inkább emberi dolgok esetén használják, ezért gyakran fordítják élőnek ilyenkor, vagy élőlénynek, a pneuma pedig inkább ugyanannak az éremnek a "isteni" oldala, ilyenkor (is) léleknek fordítják.

#5

Hoztam pár példát fentebb erre, elmagyaráznád, hogy miben jelent mást?

“Magasztalja az én lelkem (pszüché) az Urat.” Lk. 1,46.

“Örvendez az én lelkem (pneuma) az én megtartó Istenemben.” Lk. 1,47.

Szia

Érdemes utána nézni, mit mond Isten Szava, mi a lélek, és mi a szellem?

Először beszéljünk a lélekről. Biztosan emlékszel rá, hogy a Bibliát eredetileg főként héberül és görögül írták. Amikor a bibliaírók a lélekről írtak, a héber neʹfes vagy a görög pszü·khéʹ szót használták. Ez a két szó jóval több mint 800-szor fordul elő a Szentírásban. Ha megvizsgálod, hogyan használják a Bibliában a „lélek” szót, világossá válik, hogy alapjában véve 1. emberekre, 2. állatokra vagy 3. egy ember, illetve egy állat életére utal. Nézzünk néhány írásszöveget, mely ezt a három különböző jelentést mutatja be.

1. Emberek. „Noé napjaiban . . . kevés ember, azaz nyolc lélek vitetett át biztonságban a vízen” 1Péter 3:20. Itt a „lélek” szó egyértelműen emberekre utal, mégpedig Noéra, a feleségére, három fiukra és azok feleségeire.

Néhány további példa arra, hogy a Bibliában a „lélek” szót emberekre alkalmazzák: 1Mózes 46:18; Józsué 11:11; Cselekedetek 27:37 és Róma 13:1.

2. Állatok. A bibliai teremtési beszámolóban ezt olvassuk: „ezt mondta Isten: »Pezsdüljenek a vizek az élő lelkek sokaságától, és repdeső teremtmények repüljenek a föld felett az égbolt színén!« Majd ezt mondta Isten: »Hozzon elő a föld élő lelkeket a nemük szerint: háziállatokat, csúszó és mászó állatokat és a föld vadállatait a maguk neme szerint!« És ez így is lett” 1Mózes 1:20, 24.

Ugyancsak lelkeknek nevezik az állatokat az 1Mózes 9:10-ben, a 3Mózes 11:46-ban és a 4Mózes 31:28-ban.

3. Valakinek az élete. A „lélek” szó némelykor valakinek az életét jelenti. Jehova ezt mondta Mózesnek: „már mindenki meghalt, aki a lelkedre vadászott” 2Mózes 4:19. Mire vadásztak Mózes ellenségei? Ki akarták oltani az életét. Korábban, amikor Ráhel világra hozta a fiát, Benjámint, „már-már kiment belőle a lélek (mert haldoklott)” 1Mózes 35:16–19.

Figyeljük meg Jézus szavait is: „Én vagyok a jó pásztor; a jó pásztor a lelkét adja a juhokért” János 10:11. Jézus az emberiségért adta a lelkét, azaz életét. Ezekben a bibliai részletekben a „lélek” szó félreérthetetlenül valakinek az életére utal.

Most vizsgáljuk meg, hogyan használja a Biblia a „szellem” kifejezést. Némelyek szerint a „szellem” a „lélek” szinonimája. Ez azonban nem így van. A Bibliából világosan kiderül, hogy a „szellem” és a „lélek” két különböző dologra utal. Mi a különbség közöttük?

A bibliaírók a héber ruʹach vagy a görög pneuʹma szóval éltek, amikor a „szellemről” írtak. Magából a Szentírásból következtethetünk ezeknek a szavaknak a jelentésére. A Zsoltárok 104:29 például kijelenti Jehováról: „Ha elveszed szellemüket (ruʹach), kimúlnak, és porrá lesznek újra.”

Isten például ezt mondta Noé napjainak az Özönvizéről: „vízözönt hozok a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden testet, amelyben életerő (ruʹach) működik” 1Mózes 6:17; 7:15, 22. A „szellem” tehát arra a láthatatlan erőre (az élet szikrájára) utal, amely élővé tesz minden élőlényt.

Az ember haláláról a Prédikátor 12:7 leszögezi: „a por (mármint a test por)] visszatér a földbe, ahogy azelőtt volt, és a szellem visszatér az igaz Istenhez, aki adta azt.” Amikor a szellem, azaz életerő elhagyja a testet, a test meghal, és visszatér oda, ahonnan származik, vagyis a földbe. Az életerő szintén visszatér oda, ahonnan származik, tehát Istenhez: Jób 34:14, 15; Zsoltárok 36:9. Ezt nem úgy kell érteni, hogy az életerő valóban felmegy az égbe. Inkább arról van szó, hogy aki meghal, annak a jövőbeli életre vonatkozó reménysége Jehova Istentől függ. Úgy is mondhatnánk, hogy az élete Isten kezében van. Csakis Isten ereje által kaphatja vissza a szellemet, azaz életerőt, hogy újra élhessen.

G4151 τό πνεῦμα, -ατος (to pneuma, -atosz)

1) szellem: Isten (Jn 4:24a), (a Szent) Szellem, (az emberben levő) szellem,

2) szél, fuvallat (Jn 3:8a)

3) lélegzet, lehelet (2 Thess 2:8)

4) szellemi lény

5) kísértet (Luk 24:37, 24:39)

G5590 ἡ ψυχή, -ῆς (hé pszükhé, -ész)

1) lélek (értelem, érzelem és akarat összessége)

2) élet

3) lélegzet, lehelet

H5315 ‫נֶפֶשׁ‬ (nep̄eš)

1) lélek (vö. anima, pszükhé), lélegzet, lehelet

2) (az ember belsejének) élő része, élőlény

3) az egyén maga (pl. „...hogy jót tegyek a te lelkeddel”, vagyis „teveled”)

4) lélek, mint érzelmi központ (kedv, hangulat, érzés, éhség, szomjúság, általános kívánság, vágy)

5) lélek, mint mentális központ (tud, ismer, gondol, vélekedik)

6) lélek, mint az akarat székhelye (szándékol, választ, visszautasít)

7) jellem, karakter, szövegértelmezések függvényében: illat (Péld 27:9), düh, tombolás, őrjöngés, izzó harag (Jób 41:13)

H7307 ‫רוּחַ‬ (rúaḥ)

1) lehelet (ti. szájé, orré), lélegzet

2) szél, szellő, fuvallat, sóhaj, levegő, légnemű anyag (átvitt értelemben: hiábavalóság, üres, tartalmatlan, értéktelen dolog – Jób 7:7)

3) szellem (ti. emberé), Szellem (ti. Istené), szellem (ti. indulat, érzelem, képesség, pl. „rövid szellem”, azaz türelmetlenség vagy 2Móz 31:3)

4) lélegzetvétel

5) oldal, égtáj (Ezék 42:16)

9+

lélek= Az emberi személyiségnek az a része, amely testi és földi dolgokhoz való viszonyulásában-nem test, az ember halhatatlan része.

Máté 10-

28. És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.

szellem= Az ember Isten jellegű része. Az ember három teremtett részből áll: szellem, lélek és test.

Az ember szelleme az a részünk amelyben a Szent Szellem a Krisztus befogadásakor lakozást vesz. és ez által tesz képessé, hogy Istent, dolgait és munkáját megismerjük általa s felfogjuk amit mond.

A Biblia ezt megkülönbözteti a Szent Szellemtől, aki Isten Szelleme, Krisztus Szelleme.

Az ember szellemének 3 élet-működése (funkciója) van:

belátás, szellemi együttismerés Istennel,közösség