Miért nem lehet elfogadni azt, hogy nem tudjuk, hogy létezik-e Isten vagy nem?

A materialista fizika szerint nem lehet bizonyítani a létezését, de ez még nem bizonyíték arra, hogy nem létezhet. (Bár bár maga az Isten fogalma sem egyértelmű, hiszen akár egy kocka programozó is lehet, aki leprogramozta ezt a szimulációt, amiben élünk.) A vallások bizonyítékai is megbuktak, mert tele vannak önellentmondással, logikai tévedéssel, illetve a fizikának ellentmondó állítással, de ez még szintén nem bizonyíték arra, hogy Isten ne létezne. A materialista fizika is csak ebben a négydimenziós téridőben állít fel szabályokat és ha létezik Isten valószínűleg ezen kívül áll. Egy olyan helyen, melyet mi nem érzékelünk, így sem a létezését sem a nem létezését nem lehet egyértelműen bizonyítani. Egyedül vak hit van, de az nem bizonyíték. Szóval nem tudjuk. De mért akkora szégyen kimondani valamiről, hogy nem vagyunk elég információnak a birtokában ahhoz, hogy ezt megállapíthassuk? Miért kell játszani az okoskát, hogy én márpedig tudom, holott csak hiszi az illető, mivel nem lehet bizonyítani sem közvetett, sem közvetlen módon. Miért kell mindenáron okosabbnak képzelni magunkat másoknál? Miért ekkora gond az, hogy valamit nem tudunk?