Dániel könyve 7-dik fejezetét miért szokás kihagyni az úgynevezett perikópa rendszerből?

Ezt a kérdést talán a papoknak kellene feltenni.

Itt valaki azt írta, ha jól emlékszem, hogy a misén nem olvasnak fel nehezen értelmezhető szöveget.

Való igaz, hogy Dániel könyve az apokaliptikus irodalom része, amely műfajilag ismeretlen lehet számos hétköznapi hívő előtt, így erről inkább egy előadást kellene tartani, (amely az ismeretterjesztésről szól) nem pedig misén felolvasni felolvasni (amely inkább a lelkiségről szól).

Azonban túlzás lenne azt is mondani, hogy a katolikusok egyáltalán nem foglalkoznak Dániel könyvével.

Egy katolikus pap 2 előadást is tartott róla, illetve az apokaliptikáról, mint műfajról:

[link]

[link]

Illetve úgy emlékszem, hogy a 7. fejezet napi olvasmány is volt, valamelyik katolikus telefonos applikáción.

Az ok viszont, amiért ateistaként (és egykori adventistaként) ide írok az, hogy elmondjam: a katolikusok nem valószínű, hogy azért hagyják ki Dániel 7-et a miséről, amiért az adventisták esetleg hihetik, hogy a kis szar a katolikus egyház (vagy ahogyan ők hívják: "a pápaság")

Dániel könyve mai formájában az i.e. 2. században keletkezett, a katolikus kommentár szerint pedig a 7. fejezetben Babilon, a Méd Birodalom, a Perzsia és a görög-makedón világbirodalom felemelkedése, és bukása van bemutatva. A "kis szarv" pedig IV. Antiochus Epihanesz.

A református kommentár is ezt a magyarázatot fogadja el.

*hogy a kis szarv a katolikus egyház

*IV. Antiokhosz Epiphanész

(elnézést a helyesírási hibáért)

#1 voltam.