Az Istenben való hit elvesztése után, hogy lehet új életet kezdeni?

Éld az életed az átlagos vallás mentes erkölcs alapján.

"nem az állandó önostorozásra épít, ami ezernyi gátlást ültet el az emberben, és lassan képtelenné teszi az élet egészséges élvezetére."

Elgondolkodtam ezen és semmi nem jutott eszembe amiért ostoroznom kéne magam. Egyszerűen nem teszek olyat.

Természetesen egészséges szempontok alapján vizsgálódok.

Szerintem, ha adsz rendszeresen időt Istennek. Elcsendesedés, vársz Rá... közben elolvasod újra az Új Szövetséget. Énekelsz Neki imádó dalokat... lényegében teljes figyelmedet Rá összpontosítod. Ebben a jelenlétben formál át Krisztusivá.

Megtanultam Vele gondolkodni, amennyire csak lehet..

Jézus mit tenne? Az Isteni szeretet mit tenne? 1.Kor.13

Szóval ne magadat figyeld!

A kegyelem, az Isteni szeretet megtartó. Jézusra figyelj a szíveddel. Kérj Szent Szellemét, aki elvezet minden Igazságra.

Kérd Jézust, hogy mutasson olyan közösséget, ahol Ő ott van és erősödhetsz hitben.( A szíveden keresztül visz.)

Én pl. mindegyik templomba bementem, ami itt közelben található.

Végülis megtanultam Jézust követni.

Bárhol is vagyok velem van.

Ha Isten velünk, ki a csoda van ellenünk. 😅

Az Úr öröme a mi erősségünk.

Az Ő kedvessége, jósága az igazi hatalom, ami ellen nincs törvény.

Áldjon az Úr!

Igazad van, neurotizalhat a hit, vannak felekezetek, amelyek jobban, de mindenhol tulzasba lehet vinni es ez neha meg is betegit.

Nem sokat irtal magadrol, nehez valaszolni.

Dontsd el, hogy csak a vallas tanitasait utasitod el, vagy az Isten letezedet teljesen. Lehetsz istenhivo vallas nelkul is.

Latatlanban azt mondom, adj magadnak idot, idovel kialakul az uj vilagnezeted, es lehet, hogy felszabadultabb leszel. De sok mindentol fugg azert: ha fiatal vagy, es a csaladod vallasos, lesznek konfliktusok.

A kérdésed alapján azonban elfordultál már a vallástól. Akkor mi olyat teszel ami miatt rosszul kéne érezned magad? Miért kéne folyamatosan figyelned azt, hogy mit teszel?

Például, ne azért segíts másokon mert elvárják és ezért folyamatosan stresszesen figyelned kell, hogy hol tudsz segíteni. Segíts azért mert akarsz, mert jó érzéssel tölt el. Egy apró figyelmességgel a környezetedre már könnyen meglátod a lehetőséget és nem azért figyelsz mert kell hanem mert szeretnél. Máris nincs stressz.

Ha pedig hibázol de nem ártottál senkinek akkor pedig miért éreznéd rosszul magad? De ha véletlen valamit el is követsz amivel ártasz másnak akkor próbáld meg kijavítani és bocsánatot kérni. A bűntudattal csak magadat mérgezed, a másiknak nem lesz jobb tőle.

Tehát milyen helyzet az ahol rosszul kéne érezned magad?

Vallás nélkül nincsenek lehetetlen elvárások.

Tisztelt kérdező!

Egyszer egy holokauszt túlélő azt mondta, hogy "ha meg lehetne nyalni a szívemet, az bizony mérgező lenne". Ez az ember lehet hogy eredetileg izraelita vallású volt, lehet hogy nem, de amit átélt, az alapján ezt érezte.

Mások sokan éppen ellenkezőleg, nem kevésbé éltek át szörnyű dolgokat, de az ő hitük inkább megerősödött!

Miért lehetett ez? Talán mert mást kértek Istentől, akkor válságos helyzetbe kerültek? Pl akik megerősödtek azt kérték Tőle, hogy adjon nekik erőt elviselni és bármi is történjen velük, hűségben maradni. Nem lázadoztak azért, mert egy olyan tragikus helyzetbe kerültek, amelyet talán méltatlannak és igazságtalannak tartottak, mert tudták hogy ez a világ nem Isten hibájából ugyan, de ilyen, sőt egyre durvább lesz egészen addig a "napig"...

6#

Nem, nem... Persze az alap, hogy megtapasztald Jézus valóban él, feltámadt.

Jézus a bölcsességével vezet, szemeivel tanácsol.... bennünk él, a szívünk trónján ül.

Minden utadban megismered Őt, akkor Ő irányítja - már, ha átadtad Neki az irányítást - az életed.

Én, amióta Őt követem világ legboldogabb emberei közé számítom magam. Jézus maga a boldogság, az Isteni szeretet és békesség forrásom.

Áldjon az Úr!

8

Én, amióta elhagytam a vallásos utat és ateista lettem a világ legboldogabb emberei közé számítom magam.