Keresztények! Az önk. Bűn?

Nyugodtan ki lehet írni azt a szót, h ÖNKIELÉGÍTÉS, nem bűn leírni, és még a trágárságszűrőn is átmegy, mert nem trágár.

Amúgy sztem nem bűn, de erről már több kérdés föl lett itt téve, keress rá ;)

Erről nagyon eltérő véleményeket fogsz kapni még ugyanahhoz a valláshoz tartozó emberektől is, de azért leírom én is a véleményemet.

Én kereszténynek vallom magam, és úgy gondolom, hogy az önkielégítésnek fontos szerepe van a szexualitásban.

Isten nem véletlenül kéri tőlünk, hogy csak a házasság után kezdjünk nemi életet élni. Ez egy nagyon szép hagyomány, és sok kellemetlenségtől is megóv (ld. nem kívánt terhesség és hasonlók). Viszont ahhoz, hogy biztosak legyünk benne, hogy a párunk, akivel össze akarunk házasodni minden szempontból, így szexuálisan is illik hozzánk, ismernünk kell a szexuális igényeit, szokásait. Hogy hogyan? Hát rengeteg beszélgetéssel, hiszen szerelmeseknél nem tabutéma semmi, ami egymás megismerését segíti. Viszont ha nem ismerkedünk meg a saját testünkkel, nem tapasztaljuk meg, hogy szexuális téren mi a jó nekünk, akkor hogy osszuk meg ezeket a tapasztalatokat a párunkkal?

Másrészt az emberi testnek a szex ugyanolyan biológiai igénye, mint az evés, egészségtelen, ha ezek az igények kielégítetlenül maradnak, mi több elfojtjuk őket. Nem azt mondom, hogy minden lányra, akit meglátsz verni kell, nem szabad túlzásba vinni, ahogy semmi mást sem az életben, de nem kéne, hogy bűntudatod legyen amiatt, ha tudatosan ismerkedsz a saját testeddel.

Ez persze csak az én véleményem, lehet, hogy mások nem így látják, ők akkor éljenek úgy, ahogy nekik jó.

Hát ha már az önkielégítés szó leírásában is szégyent érzel, akkor talán picit előrébb kellene kezdeni a dolgot.

A "Ne kívánd"-ot sokkal többen megszegik, mint a ne paráználkodj parancsolatot.

S szerintem szélmalom harc a vágy ellen harcolni.

Az egész ott csúszik el, hogy nem nem szabad csinálni, hanem azt kell megtanulni, hogy hogyan kell jól élni a szexualitással.

A bűn szó eredeti jelentése "céltévesztés", mint amikor a nyílvessző nem a kör közepébe repült, hanem mellé.

Vagyis Isten terve nem az volt, hogy az ember fantáziálgatva Önmagának szerezzen örömet, hanem, hogy átélje egy intim kapcsolatban.

Ehhez társ jó, de nem alkalmi.

Régebben 13-14 évesen már összeházasodtak és nem voltak puha p*cs*k (bocsánat a szóhasználatért) a férfiak és 35 éves korukban is otthon éltek az családi kasszán.

Ill. nem volt annyi kísértő női ruha, mint most.

Szóval szerintem:

1. tedd helyre az Isten képedet

2. tedd helyre a szexualitásodat

Amíg ez nincs meg, addig ne arra koncentrálj, hogy szabad-e vagy nem, hanem arra, hogy milyen lenne az ideális!

Sok szerencsét hozzá!