Igaza van annak az ateistának, aki szerint "a templomok ma már nem csak a vallások helyszínei, hanem kulturális helyszínek, múzeumok is"?
A Quora nevű oldalon olvastam.
Szerintem nem.
Lehet, hogy van bennük rengeteg művészet, de a bennük található szimbólumok, képek, szobrok, festmények stb. mind az adott vallás liturgikus, illetve kultikus tárgyai. Azok a művészeti alkotások, mind az adott vallás tanainak, Istennek, vagy valamelyik istennek a dicsőségére, dicsőítésére szolgálnak, illetve készültek.
Én nem kétlem, hogy egy a vallásoktól nagyon távol lévő ember számára is esztétikailag csodásak lehetnek, de ettől függetlenül tagadhatatlan, hogy mire szolgál maga az épület, vagy akár épületegyüttes. Olyan, mintha a keresztény adventet/nagyböjtöt, a muszlim ramadánt, vagy mondjuk a buddhista böjtöket diétának, meg fogyókúrának neveznénk.
A Szovjetunió vallások szempontjából legszörnyűbb éveiben volt olyan, hogy a templomokat, zsinagógákat, mecseteket, buddhista sztúpákat/templomokat elvették a vallásoktól, és múzeumokká alakították őket, mintha csak valami történelmi múlt lenne. Kulturális szempontból is jelentősek a vallások (ha nem így lenne, nem beszélne vallási vonatkozásokról rengeteg helyen a néprajz, a művészettörténet, a történettudomány és az irodalomtudomány is), de ettől függetlenül egyáltalán nem helytálló ezen épületek vallási vonatkozásait eldobni, mivel ez rengeteg embernek a mai napig szent, és ezek számukra szakrális terek.
Mi a véleményetek?
válasza:"Isten nem rendelt el szobrokat és festményeket Salamon templomába."
De rendelt, a legszentebb helyen például 2 hatalmas aranyozott kerub szobor állt egymásnak szemben. Festmény valóban nem volt, mivel a zsidóknál nem volt festészet, helyette domborművek voltak a zsidó templomban és hatalmas szőttesek. Olvasd a Bibliát figyelmesen, meg fogsz lepődni, hogy mennyi mindennel félrevezettek a neoprotestánsok.
válasza:#11
A kerubokhoz senki sem imádkozott, senki nem tekintette őket valóságos személy képmásának. A frigyládán is voltak kerubok, ott sem merült fel ilyen. Azok a bizonyos domborművek pálmafák voltak, nem porcelán Szűz Máriák.
válasza: válasza:Hidd el, függetlenül attól, hogy egyes templomokban sok kép van és szobor (míg más templomokban alig), a katolikusok is mind csak Istent imádják. Talán még sokkal nagyobb szeretettel, mint itt az őket folyamatosan kritizáló, bálványimádással vádoló romlott lelkű farizeusok.
Már a 10parancs legelején ott van, hogy:
"I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!"
Amit minden katolikus már kisiskolás korában tanul és egészen haláláig tud is.
#10.
De. A frigyláda előtt hajlongtak, lefeküdtek, csókolgatni azért nem csókolgatták, mert meg volt szabva, hogy ki, mikor, hogyan érhet hozzá egyáltalán. A frigyládát a zarándokünnepeken: pészahkor, sávuótkor és szukkotkor kivitték a templomból, a papok vitték a vállukon (nyilván a hordozórudak segítségével) és szigorúan megszabott körmenetben vitték végig. Ha a pap belépett a szentek szentjébe, akkor sem viselkedhetett akárhogy. Nem az volt, mint most, hogy belépünk a templomba, és még egy fejbiccentés is nuku, hanem a papnak rituálisan meg kellett fürdenie és mosakodnia előtte, azon felül, hogy előtte több napig tisztának kellett maradnia minden tisztátalan anyagtól, dologtól, tettől. A papnak kizárólag leszögezett tekintettel szabadott a szentélybe lépnie, és utána is megvolt mindennek a protokolja (kvázi pontosabban kellett mindennek történnie, mint egy mai kivégzésen, kicsit morbid példával élve). Az ókori izraeliták számára a frigyláda "telefon volt Istenhez", hogy egy klasszikustól idézzek. Volt idő, amikor úgy gondolták, hogy Isten egyik földi talapzata, ami felett különösen nagy, láthatatlan erejével trónol.
#12.
A katolikus, ortodox, anglikán, evangélikus, metodista és református templomokban sem tekintik isteneknek az ábrázolásokat. A legtisztább biblikus eljárás a templomok díszítése, hisz az Újszöv. az Ószöv. beteljesedése és annak a folytatása. Az új szöv. az egész emberiséggel köttetett, így teljesen logikus Salamon templomának és a második templomnak a mintája alapján templomokat építeni. Nyilván a díszítés mikéntje már más kérdés a történelmi egyházakban is.
válasza: válasza:De, ezek továbbra is díszek, bármennyire szeretnéd ellenkezőjét hangoztatni. Ha pedig valaki megcsókol egy Jézus szobrot, nem azért teszi, mert azt hiszi, hogy a szobor egy istenség (ennyire hülyének azért ne nézd az embereket, mert magad járatod le gonoszságoddal), hanem annak szól, akit ábrázol. A gonosz erő pedig legfeljebb azok esetén merül fel, akik ennyire kárhoztatni akarják a hívő katolikusokat. Vajon miféle sátáni sugallat készteti ezeket a kárhoztató, bálványimádást károgó embereket erre?
"csak néma szobrok, semmi transzcendens erőt nem hordoznak"
De legalább ezt jól láttad.
válasza:#18
Én pl. a díszeket nem szoktam csókolgatni... De hát ahány ház, annyi szokás, ugye :D
Ha valaki megcsókol egy Jézus-szobrot, annak nem magyarázták el, hogy az Úr iránti tiszteletünket nem hollóházi porcelánjézusok csókolgatásával fejezzük ki. Semmi köze a bibliai hithez ennek az egésznek, sőt.
Kárhoztatni senkit nem akarok, csak számomra még mindig összeférhetetlen Isten Igéjével az, hogy emberekhez imádkozzunk, szobrokat csókolgassunk, telepakoljuk az istentiszteleti helyszínt mindenféle "kultikus" szobrokkal. Ez az őskereszténység összemosása a pogány vallásokkal.
#19.
A gyerekeid képét nem szoktad csókolgatni, vagy ha távol vannak nem mondod a képük előtt, hogy "szeretlek"? Ha szoktad, akkor miért? Nem a papír, meg a telefonkijelző a gyereked! Te a papírt szereted, és nem a gyerekeid!!44!NÉGY
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!