Miben térnek el kulturálisan, értékrendben a katolikusok és a reformátusok?
Inkább az a kérdés mi a közös bennünk és a katolikusok a még az ortodoxokban.
Azon kívül hogy emberek vagyunk semmi közös nincs bennünk.
Eltérnek :a szentségek imádatában, másképp zajlik az Istentisztelet/mise, a reformátusok nem imádkoznak SzűzMáriához, egyiknél paszka a másiknál sima kenyér és még pár apróság.
De ugyanúgy mind2-nél Jézus Isten fia, miatyánk pipa, templombajárás pipa:)) tízparancsolatok is pipa, meg a Szentháromság stb
Ha az a kerdes, hogy kulturalisan es ertekrendben, akkor nem sok kulonbseg van.
A vallasgyakorlas formaiban es a doktrinakban vannak elteresek, de ertekrendben?
Talan az, hogy egy reformatus eseteben sok minden a lelkiismeretere van bizva, mig a katolikusoknal a legtobb dolog pontosan le van szabalyozva, sokkal osszetettebb az imaelet es a lelkiseg. De felekezeten belul oriasi kulonsegek vannak az egyes emberek kozott, mindkettonel.
Kifejezetten a kulturális és értékrendbeli különbségekre vagyok kíváncsi, nem a szertartásbeliekre. Tehát pl. miben tér el mondjuk a két felekezet családhoz, pénzhez, életvitelhez való viszonya.
Arra gondolok főként, hogy ha összevetsz egy nagyon katolikus és egy nagyon református országot, pl. Spanyolországot és Svájcot, akkor ég és föld a különbség. De pl. már akkor is látszik ez, ha átmész Hollandiából Belgiumba.
"összevetsz egy nagyon katolikus és egy nagyon református országot, pl. Spanyolországot és Svájcot, akkor ég és föld a különbség"
Ezeknek a kulonbsegeknek azonban nem feltetlenul biztos, hogy a vallas az oka.
Ahogy az elozo irta, Argentina es Lengyelorszag mindketto katolikus, vagy Irorszagot is lehetne peldanak hozni., megis nagyon kulonboznek.
Magyarorszagon a keresztenyek 80%-a romai katolikus, es csak kb. 15 %-a reformatus.
Ha vannak kulonbsegek, ugy gondolom, azok tortenelmi okokra vezethetok vissza, es manapsag nem lenyegesek.
Olyasmire gondolok, hogy a reformatus, puritan orszagokban az emberek dolgosabbak, takarekosabbak voltak. Eliteltek a vilagi szorakozast, pl. szinhazat, nem vallasos konyvek olvasasat, a szepseget (akar templomokban, akar egy ember oltozkodeseben mondjuk). Az egyszeruseget szerettek, pl. az egyhazi enekeikben is. Nem szerettek, ha az emberek latvanyosan kifejezik az erzeseiket, inkabb bezarkozobbak voltak. Talan merevebbek, szigorubbak voltak a gyerekeikkel, de ebben nem vagyok annyira biztos.
Mindket vallasban nagyra ertekelik a nagycsaladot, ma is.
De amiket felsoroltam, azok ma mar nem latszanak annyira, foleg a magyar tarsadalmon belul nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!