Egy ennyire vallásellenes, antiteista zsidó család mit ünnepel pészahkor, sávuótkor, hanukakor stb.?

#2.

A húsvétot általában nem ünneplik, hanem elmennek valahova kirándulni, sütögetnek, ha jó az idő, vagy csak egyszerűen pihennek, örülnek a szabadnapnak.

A karácsonyt teljesen levilágiasítva ünneplik. Kb. semmi közös nincs egy ateista és egy keresztény család karácsonya között. Nincs Betlehem, nincs Mikulás, nincs Jézuska, nincsenek angyalkák, nincs betlehemi csillag, nincs adventi koszorú stb. Van helyette "összegyűlik a család", jön a Télapó, vannak manók, jó kaják, giccses pulcsik, szeretet ünnepe, tél ünnepe stb.

#1.

De nem zavarja őket, hogy ez a rabbikat zavarja?

#5.

És mit ünnepelnek húsvétkor? Az általam ismert antiteisták gyűlölik a kereszténységet, ezért nem tartanak ennyire egyértelműen vallási ünnepeket. Tavasszal a gyerekek kapnak csokinyuszit, és ennyi.

Ez egy nagyon ősi vallási ünnep, ami már azóta jelen van a zsidó vallásban, hogy az ősi héberek fogságban voltak más sémita népekkel együtt Egyiptomban, sőt, lehet, hogy már korábban is létezett hálaadó ünnepként, mivel a sémita nomádok szokása volt, hogy hálát adtak Istenüknek az évért, illetve az új bárányokért. Jézus feltámadása is ekkor történt.

Ez az év legszentebb napja, az ünnepek ünnepe. Továbbra is vallási ünnep, hiszen mindig is az volt. A karácsony ehhez képest semmi. A húsvét a legszentebb nap az egész Földön.

Az általam ismert ateisták inkább töltenék az utcán a karácsonyt, minthogy bármi vallási vonatkozású tárgyat bevigyenek a házba. Az adventi koszorú szokását Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész, teológus hozta létre. A Betlehem ránézésre is vallási eredetű, Assisi Szent Ferenctől származik. A Mikulás Szent Miklós püspök. Jézuska, meg angyalkák... A karácsonyfa középkori misztériumjátékoknál jelent meg először, amelyek a bűnbeesést adták elő dec. 24-én, Ádám, Éva napján. Ezt idézik a rajta lévő díszek is. Később evangélikus németek élesztették újra a szokást. Korábban létező szokás volt, teljesen vallástól független alternatívaként a termőág. Ezért teszi egy elég keményen vallásgyűlölő ismerősöm ezt a karácsonyi nappaliba.

#7.

A húsvét a pészahban gyökerezik. Ez egy ősi nomád sémi ünnep, a héberek ünnepelték. Mutass egyetlen pogány ünnepet, ami a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtöltén volt!

"II. Ünneptörténet. A ~ az „ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum), a ker-ek legnagyobb és legősibb ünnepe. Kezdetben a zsidókkal együtt Niszan hónap 14-15-én ünnepelték. A zsidók húsvétja →mozgó ünnep volt, azaz a holdévet követő →naptár miatt a hét bármely napjára eshetett. Ezt az őskeresztények is átvették, annak ellenére, hogy a polg. életben a napévet követő naptárt használták. A ~ ősi dátuma tehát Jézus halálának időpontjához igazodott. A Róm, Ef, Kol levelekben és az 1Kor 5,7-8: a ~ ünnepléséről van szó, de az ósz-i ~ elemei új értelmet nyertek: a kovásztalan kenyér a tisztaságnak és az igazságnak, a Vörös-tengeren való átkelés a keresztségnek, az Egyiptomból való kivonulás a bűnből és a halálból való szabadulásnak, a bárány föláldozása Krisztus halálának előképe és szimbóluma. - A 2. sz. vége felé Kisázsia egyházától eltérően, mely szigorúan ragaszkodott a 14.-i ünnephez (→quartodecimánusok) a legtöbb egyház (Alexandria, Jeruzsálem, Róma) a ~ot a Niszán 14. utáni vasárnapon ünnepelte, függetlenül a hónap dátumától. Ez vezetett a →húsvéti vitához. A 3. sz: mindinkább a ~ vasárnapi ünneplése került előtérbe, a niceai zsinat (325) előírta az egységes vasárnapi ~ünneplést: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. - Többször fölmerült a gondolat, hogy ~ mozgó ünnepét rögzíteni kellene. A II. vat. zsin. is foglalkozott a kérdéssel. Az Egyh. nem ellenzi ~ bizonyos vasárnaphoz rögzítését, föltéve, hogy ebbe valamennyi érdekelt, elsősorban az Ap. Szék közösségétől külön élő testvérek, beleegyeznek. Sajnálatos, hogy a kerségben mindmáig nincs a legnagyobb ünnepnek, a ~nak közös ünneplési dátuma; örvendetes viszont, hogy minden ker. egyh. közösség csakis a közös egységes ~i ünneplés mellett van. Ezen túl kívánatos volna a zsidó vallási közösséggel való tárgyalás és megegyezés is, ami által ~ ünnepe a lehető legnagyobb közelségben állhatna a zsidó pászka ünnepéhez. - A keleti kat. egyh-akról szóló határozat a ker. egység előmozdítására a pátriárkákra bízta, hogy saját ter-ükön valamennyi ker-nyel megegyezzenek ~ közös vasárnapon való ünneplésében. -"

[link]

A húsvét dátumát pontosan tudjuk, mert benne van a Bibliában. Tudjuk melyik nap támadt fel Jézus! Niszán hónap 14. harmadnapján. Ez a zsidó pészah ünnepe. Az utolsó vacsora is egy széderesti vacsora volt. A pészah eredete a sémi nomád kultúrában rejlik. Hatalmas szent erőt tulajdonítottak a vérnek. Az első tavaszi holdtöltekor vándoroltak át a téli legelőkről a nyári legelőkre az ősi héberek, és ekkor levágtak kisbárányokat kivéreztetve, majd a vérükkel szentelték meg az oltárt, a határkövet és a tábor különböző részeit. Ugyanezt az eljárást alkalmazták a kivonuláskor is: egy levágott bárány vérével szentelték meg a ház szemöldökfáját és ajtófélfáit, aminek hatására Isten haragos, gonosz, romboló angyala elkerülte a csapásaival a házaikat. Ezt nevezzük pészahnak héberül. Ez az ünnep a legrégebbi a zsidó ünnepek között és egyben a legnagyobb is.