Egy ennyire vallásellenes, antiteista zsidó család mit ünnepel pészahkor, sávuótkor, hanukakor stb.?
Hallottam egy ateista zsidó családról, akik nagyon erőteljesen elutasítják a zsidó vallást minden szempontból. Sőt, rendszeresen érvelnek az összes vallás ellen, de a zsidó vallásra kimondottan azt mondják, hogy zavarja őket. Többször mondott olyat a család egyik tagja, hogy a hanuka csodája sem, illetve a többi ünnephez köthető csodák sem történtek meg a való életben, és a Tanakh nem más, mint egy csomó gyönyörűen szép mese egybeszerkesztve és leírva.
Ennek ellenére többször mondták és látom is, hogy a család összegyűlik például a fenti, de több másik zsidó ünnepeken is, ünnepelnek, fehér terítő, pészahkor bárányt esznek, meg sütnek kovásztalan kenyeret stb. Kb. ezeken a napokon semmiben nem különbözik az ünneplésük a vallásos zsidókétól. Hanukakor olajmécseseket gyújtanak, a család összegyűlik, héberül énekelnek (úgy, hogy amúgy a nagyszülőkön kívül a többiek nem értik, amit mondanak) stb.
Szóval logikusan merül fel a kérdés: mégis mit ünnepelnek ekkor? Ha ennyire kizárják magukat a zsidó vallásból, akkor miért tartják annak szokásait, ha az szimpatikus? Olyat is írt az egyik, hogy Akháb királyvolt a legnormálisabb, legszabadelvűbb zsidó király, mert vallásszabadságot hirdetett, és a kánaánita vallást is gyakorolhatták az emberek. Éppen a liberalizmusa miatt aztán egy vallási fanatikus irányzat megpuccsolta őket.
#9.
Milyen forrás alapján? Semelyik másik nép nem tartott ekkor ünnepet. Az ósémi pásztor nomádok éves ciklusához kapcsolódik maga a dátum is. Eredetileg az ünnep áldozati ünnep volt. Ekkor áldozatot mutattak be Istennek. Maga a húsvét dátuma is a héber naptár mozgásaihoz van viszonyítva. A szokást egyébként az Egyiptomiak elvetették, mivel a bibliatudomány által meghatározott legrégebbi részei a Bibliának azt írják, hogy Mózes előtt is már kötelezőnek éreztek magukra egy ilyen áldozati rituálét a héberek, amit az egyiptomiak nagyon rossz szemmel néztek, mivel náluk szent állat volt a bárány.
A pogányok tavaszi ünnepei kivétel nélkül a nap-éjegyenlőségre estek.
válasza:Ne a vallási oldalakkal akard igazolni a tévedéseidet, mert érthetö módon azok már téves alapból indultak ki.
A tavaszünnep szokása a tavaszi napfordulóhoz kötödik, és sokkal régebbi, mint ahogy a zsidó vagy egyéb naptárrendszer kialakult. Hogy UTÓLAG a saját rendszerükbe beillesztették, annak semmi jelentösége.
válasza:#12.
De maga a húsvét nem a tavaszi nap-éjegyenlőségkor van.
A húsvét latin és görög neve is a héber pészah szóból származik.
Miért ne lenne hiteles? A Magyar Katolikus Lexikont tudósok, történészek, teológusok stb. írták. Csak van némi konyításuk a vallástörténethez, illetve az egyháztörténethez.
A húsvét a legrégebbi keresztény ünnep, amit először zsidókeresztények ünnepeltek a pészahhal egy időben legkésőbb a II. század elején. Még bőven azelőtt, hogy a rómaiak államvallássá tették volna.
#14.
A nomádoknak termékenységi isteneik sem voltak általában. Fő típusai az istenségeknek: háborúistenek, viharistenek, tűzistenek, tengeristenek, sivatagistenek, teremtőistenek, halálistenek. A panteonjaik nem voltak túl bőek, az izraelitáknak például egy saját Istenük volt, akiben benne voltak a felsorolt jegyek. Nem véletlen, hogy annyira heves ellentétük volt a kánaánita Baál és Astarte kultuszával, mivel mindkettő termékenységisten volt, ráadásul olyanok, amelyek kemények kötődtek a szexualitáshoz, ez pedig nyilván nem fért bele a héberek világképébe, ellentétben mondjuk a szintén kánaáni Illel, aki teremtőistenség volt, és néha még azonosították is a saját istenükkel.
Magának az ünnepnek alapból nem a termékenység volt a tartalma, hanem a pásztorév egyik állomása.
"Die alten Festkalender der Tora (Ex 23,14–17 EU; 34,18–23 EU) nennen nur das Matzenfest als eins von drei regelmäßigen, noch nicht genau datierten Wallfahrtsfesten. Die Notiz Num 33,3 EU erwähnt nur das Pessach vor dem Aufbruch aus Ägypten; auch Num 9,1–14 EU erwähnt das Matzenfest nicht. Erst Lev 23,4–8 EU nennt Pessach- und Matzenfest nebeneinander und legt die Rahmentage der Festwoche fest. Deshalb nimmt die alttestamentliche Forschung vielfach an, dass Tier- und Brotritus ursprünglich getrennt und verschiedener Herkunft waren.
Nach Knauf (2021)[6] liegt dem Rhythmus des Pessachfestes die Transhumanz der israelitischen Stämme zugrunde, denn während der Vegetationsperioden zogen einige Mitglieder der sesshaften Dorfgemeinschaft mit ihren Herden in entferntere Weidegebiete.
Leonhard Rost erklärte die Tierschlachtung zum Bestreichen der Türen (Ex 12,21–23 EU) als nomadischen Schutzritus, um Wüstendämonen aus der Behausung fernzuhalten.[7] Ähnliche, nur bei besonderen Anlässen geübte Familienriten sind bei nichtsesshaften Araberstämmen bekannt (ragah- und dabiha-Opfer). Die ungesäuerten Brote werden auf ein bäuerliches Fest der Wintergetreideernte zurückgeführt, bei dem altes, zur Säuerung verwendetes Saatgut von neuem Getreide getrennt und bis zur Säuerung des ersten neuen Mehls nur ungesäuertes Brot gegessen wurde. Die Verbindung zur Erstgeburtsweihe in Ex 13 EU wird als sekundär betrachtet.[8]
Beide Bräuche wurden vermutlich erst nach Staatsgründung und Bau des ersten Tempels miteinander verbunden und erhielten dabei eine neue Bedeutung: Das Backen und Essen ungesäuerten Brotes erklärt Ex 12,39 EU mit der Zeitnot vor dem Aufbruch. Das Blutstreichen dient dem Gedenken an die Rettung vor Gottes Gericht (V. 27 EU), der gemeinsame restlose Verzehr des Tieres der Stärkung zum Aufbruch (V. 10 EU). Der Alttestamentler Werner H. Schmidt erklärt dazu:
„Demnach war das Passa zunächst kein Opfer, auch kein Erstgeburtsopfer …; das Passa wollte weder Gemeinschaft mit der Gottheit stiften noch ihr Sühne leisten. […] Durch die – wohl nachträgliche – Verbindung beider Kultakte wurde das Passa in ein Wallfahrtsfest umgewandelt, das am Heiligtum begangen wurde.“[9]"
#9.
Kettőnk közül nem én beszélek a levegőbe, és kettőnk közül az én álláspontom a történészek által alátámasztott. Általános iskolában is tanítják, hogy honnan ered egészen pontosan az ünnep. Bibliai eredete van, és egyedül a pészahhoz lehet hozzárendelni. Mind eredeti szimbolikájában (bárány), mind dátumának kiszámításában. Ha nem így van, cáfold meg! (Bár tárgyi dolgokon nem nagyon lehet mit vitázni. Ez nem egy megválaszolatlan kérdés, hanem egy történeti tény.)
válasza:Nem unatkozik, ez a rögeszméje, idönként kiír egy ilyen kérdést, aztán meg egy csomó áltudományos érvet bemásol.
Jobb nem reagálni rá, akkor lassan abbahagyja, az meg idöbe telik, mire egy új kérdést kitalál
#19.
Kérlek idézz már valami komolyabb érvet!
https://www.youtube.com/watch?v=RYon27SVasU
Írj be kvázi akármit! A hülyének nem egyértelmű a dátum összefüggése. A két ünnep először teljesen azonos dátumra esett, később beiktatták a számításba a vasárnapra esés fontosságát is.
Miért fáj számodra, hogy zsidó eredetű? Amúgy a pünkösd szintén zsidó eredetű. Az a sávuót ünnepéből származik. Szintén bibliai alapon kerül arra a dátumra, mivel a Biblia szerint a pünkösd húsvét után az ötvenedik napra esik. Szerinted átírták a Bibliát, vagy a bibliakritikusok tévednek, vagy mit állítasz? Maga az őssémi ünnepkörrel való kapcsolat akkor vált egyértelművé, amikor a 20. század eleji bibliakritika hatására el kezdték vizsgálni az ősi héberek életmódját, a környező, nomád beduin arab törzsek életmódján keresztül. Náluk volt egy szintén elterjedt, létező rituálé, hogy az első tavaszi holdtöltekor bárányáldozatokat kutattak be, vérükkel pedig a határkövet, az áldozati oltárokat, a sátrakat stb. szentelték meg, amitől a gonosz szellemek megijedtek. Ez teljesen egyértelműen egy iszlám előtti szokás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!