Keresztények! Miért nevezzük Máriát a "Mennyek Királynőjének", ha a "Mennyek Királynője" egy az izraeliták által imádott bálvány volt?
Először is fontos megjegyezni, hogy ez a tisztség létezett a közel-keleti vallások többségében.
Kánaánban (a görögök megnevezésével Föníciában) Astartéra (kánaánita-föníciai főistennő, a termékenység, szexualitás, szépség, szerelem, vágy, háború istennője, Baál felesége), néha Anatra (kvázi szintén főistennő, Baál másik felesége, a termékenység, a háború és a vadászat istennője), vagy esetleg, bár ritkábban Aserára (a mezőgazdaság termékenységének, illetve az anyaságnak, anyai szeretetnek az istennője, Il az apaság istenének a felesége) mondták ezt, Mezopotámiában Istárt/Iannát (szerelem, szépség, szenvedély, háború istennője) illették ezzel a jelzővel, Egyiptomban pedig Hathorra (szépség, termékenység, szerelem, élvezetek, szenvedély istennője), esetleg Íziszre (termékenység, anyaság, varázslás, mágia, víz, szél, eső, tengeri hajózás istennője) mondták néha.
Általános jellemző, hogy ezen istennők kapcsolódtak valamilyen módon a szerelemhez, illetve termékenységhez.
Az izraeliták a bálványimádás korszakában erőszeretettel imádták ezeket az istennőket is, különösen a kánaánita, de a mezopotámiai és egyiptomi megfelelőiket is. Olyannyira, hogy néha szinkretizálták is őket, és csak egyszerűen a "Mennyek Királynőjének" szólították azt az istennőt, akit kinevezek Isten, vagy egy másik átvett bálvány feleségének. Különösen amúgy Astarte, Istár/Ianna, Anat (egyiptomi, amorita és kánaánita közegben élő zsidók néha Anatot, esetleg Íziszt tekintették Isten feleségének), Asera, illetve Ízisz/Hathor kultuszának jellemzői hatottak rá. Az izraeliták körében annyira népszerű volt ennek, illetve ezeknek a bálványnak a kultusza, hogy bálványát behurcolták a templomba, oltárt állítottak neki, és külön papnői és ünnepi voltak, amikor a papnők süteményeket áldoztak a tiszteletére, és fátylat szőttek neki. ( [link] )
Láss csodát: [link]
Miért nevezzük mégis így Szűz Máriát, Jézus anyját, és miért ábrázoljuk őt ilyen fátyollal?
#20.
Tudom jól, hogy mi a bálványimádás.
Akkor is, ha konkrétan nem arról van szó, rettenetesen hasonlít a kánaánita templomok felépítésére az elhelyezésük.
válasza:#2.
De hogy létezett versenyképes kánaánita vallás Jézus korában? Erre még mindig nem válaszoltál. Ahogy a mezopotámiai és az egyiptomi ősi vallásokkal kapcsolatban sem.
#22.
De, tudom mi az.
Viszont a keresztény templomok, amelyekben az oltár mögött egy istenszobor, vagy istenkép található pont úgy néznek ki, mint a kánaánita templomok külsőre.
Salamon temploma szíriai és kánaáni jegyekkel bírt, mivel föníciaiak is segítettek a megtervezésében. A kánaánita templomok is hasonlók voltak, persze voltak részek, amelyek hiányoztak belőlük, kevésbé voltak díszesek, azonban az alapfelépítés, szerkezet hasonlított. Ugyanakkor a kánaánita templomokban ott, ahol Salamon templomában a frigyláda állt egy istenség bálványa kapott helyet, közvetlenül előtte pedig az oltára állt.
válasza:#22
"Istenszobor vagy istenkép található"
A bálvány egy képmás, valamiről vagy valakiről készült ábrázolás, illetve egy valós vagy képzelt dolog jelképe, melyet áhítattal imádnak. A bálványimádás lényegében azt jelenti, hogy egy bálványt mindennél többre becsülnek, szeretnek, imádnak, tisztelnek. Az emberek általában egy valós vagy vélt felsőbb erőt imádnak, legyen az élő (pl. ember, állat v. bármilyen élőlény) vagy élettelen (egy erő v. egy természeti elem). A bálványimádást túlnyomórészt valamilyen ceremónia vagy rituálé kíséri.
A bálványokra használt héber kifejezésekből a megvetés érződik, és gyakran kiemelik, hogyan készültek a bálványok, és hogy mennyire hiábavalóak. Többek között így adják vissza ezeket a szavakat: „faragott képmás” (szó szerint: ’[valami, ami] faragott’); „öntött szobor, képmás, bálvány” (szó szerint: ’[valami, ami] öntött’); „borzalmas bálvány”, „hiábavaló bálvány” (szó szerint: ’hiábavalóság’) és „mocskos bálvány”. Általában a görög ei ʹdó·lon szót fordítják „bálvány”-nak.
válasza:#24
Tehát fogalmad sincs a bálványimádásról. Szerintem vedd a fáradtságot és nézz utána.
válasza:Szűz Mária nem Istenség egy hús vér ember volt, aki meghalt.
Isten kitúntette ezt az asszonyt, azzal hogy Isten Fiát megszültw ezért példaképpé vált.
Az angyali üdvözletben kétkedés nélkül elfogadta Isten akaratát, amit más nő lehetetlennek tartott volna.
Emiatt példakép, egyszerű anyai méltósága van.nem természetfeletti méltóság hanem olyan feladatu asszony, aki elvezet Krisztushoz.
A barokk kor művészete túlzással párosult, emiatt királynőként emlegették.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!