Keresztények! Miért nevezzük Máriát a "Mennyek Királynőjének", ha a "Mennyek Királynője" egy az izraeliták által imádott bálvány volt?
Először is fontos megjegyezni, hogy ez a tisztség létezett a közel-keleti vallások többségében.
Kánaánban (a görögök megnevezésével Föníciában) Astartéra (kánaánita-föníciai főistennő, a termékenység, szexualitás, szépség, szerelem, vágy, háború istennője, Baál felesége), néha Anatra (kvázi szintén főistennő, Baál másik felesége, a termékenység, a háború és a vadászat istennője), vagy esetleg, bár ritkábban Aserára (a mezőgazdaság termékenységének, illetve az anyaságnak, anyai szeretetnek az istennője, Il az apaság istenének a felesége) mondták ezt, Mezopotámiában Istárt/Iannát (szerelem, szépség, szenvedély, háború istennője) illették ezzel a jelzővel, Egyiptomban pedig Hathorra (szépség, termékenység, szerelem, élvezetek, szenvedély istennője), esetleg Íziszre (termékenység, anyaság, varázslás, mágia, víz, szél, eső, tengeri hajózás istennője) mondták néha.
Általános jellemző, hogy ezen istennők kapcsolódtak valamilyen módon a szerelemhez, illetve termékenységhez.
Az izraeliták a bálványimádás korszakában erőszeretettel imádták ezeket az istennőket is, különösen a kánaánita, de a mezopotámiai és egyiptomi megfelelőiket is. Olyannyira, hogy néha szinkretizálták is őket, és csak egyszerűen a "Mennyek Királynőjének" szólították azt az istennőt, akit kinevezek Isten, vagy egy másik átvett bálvány feleségének. Különösen amúgy Astarte, Istár/Ianna, Anat (egyiptomi, amorita és kánaánita közegben élő zsidók néha Anatot, esetleg Íziszt tekintették Isten feleségének), Asera, illetve Ízisz/Hathor kultuszának jellemzői hatottak rá. Az izraeliták körében annyira népszerű volt ennek, illetve ezeknek a bálványnak a kultusza, hogy bálványát behurcolták a templomba, oltárt állítottak neki, és külön papnői és ünnepi voltak, amikor a papnők süteményeket áldoztak a tiszteletére, és fátylat szőttek neki. ( [link] )
Láss csodát: [link]
Miért nevezzük mégis így Szűz Máriát, Jézus anyját, és miért ábrázoljuk őt ilyen fátyollal?
#2.
Kánaánita vallás egyáltalán Jézus korában, nemhogy még a későbbi időkben... Gratulálok. Föníciában is csak néhány falusi gyakorolta elszigetelt helyeken későbbi időkig.
Egyiptomi vallás a kereszténység terjedése alatt... Szintén gratulálok. A hellenizmus nagyrészt megszüntette az egyiptomi vallás bázisait, néhány falusi gyakorolta. Persze voltak misztériumvallások, amelyeknek abban voltak a gyökereik, de általában erősen szinkretizálva a görög vallással.
Mezopotámiában meg a perzsák, később a görögök, végül a rómaiak intézték el az intézményesült mezopotámiai vallás gyakorlását.
#4.
Attól még nem a "Mennyek Királynője", mint a bálványistenség.
Néha tényleg azt érzem, hogy szándékosan raktak istentelenségeket a kereszténységbe... Ezek a vallások már nem voltak mértékadó riválisok a korszakban, szóval más megoldást nem tudnék rá mondani.
Pedig vallásos, hívő, keresztény, római katolikus vagyok.
válasza:#12
A kereszténységben Mária nem bálványistenség, hanem Isten Fiának földi édesanyja. Már rámutattak, hogy a Jelenések könyvében is koronás királynőként szerepel, de a zsoltáros sorait is lehet rá vonatkoztatni:
"jobbodon a királynő áll, Ofir aranyával ékesítve."
Hogy hívő katolikus nem vagy, az pedig egészen biztos.
#14.
Miért? Mert el kell fogadnom mindent kivétel nélkül?
Isten ábrázolásával sem értek egyet, mivel ezt Isten megtiltotta az Mózesnek átadott törvényekben. Bármit lehet ábrázolni, csak Istent nem.
Gyakran érthetetlen számomra, hogy miért van egyes templomokban az oltár mögött istenábrázolás, akár Szentháromságként, akár egy személyben. Ez szintén a kánaánita templomokra volt jellemző. Ott az adott istenség bálványa állt, ahol a zsidó templomban, Salamon templomában a frigyláda kapott helyet.
válasza:Miért nevezzük Máriát a "Mennyek Királynőjének?
Az „ég királynője” megnevezés a Bibliában nem Máriára utal, hanem arra a hamis istennőre, akit a hitehagyott izraeliták imádtak (Jeremiás 44:15–19). Ez vélhetően a babilóniaiak egyik istennője, Istár (Astarta) volt.
#16.
Pontosabban egy szinkretista istennő. Istár (sémita nyelveken)/Ianna (sumerül) hasonló státuszú istennő volt a helyi vallásokban, mint a kánaánita-föníciai vallásban Astarte. Astarte kánaánita istennő volt (a föníciaiak is kánaániták), ráadásul kánaánita főistennő volt, Baál egyik társasszonyaként tartották, Anat mellett számon az ő vallásukban. Egyébként ezt a jelzőt Anatra is használták.
válasza:#15
Ez ügyben perlekedj Dániel prófétával, aki szintén ábrázolta Istent látomásában. Sőt Isten maga jelent meg nekünk testben, amit az eddigiek alapján nyilván nem fogadsz el.
"Mert el kell fogadnom mindent kivétel nélkül?"
Attól függ, hogy mit nem fogadsz el. Ha hitbéli alaptanítást, akkor ezzel magad zárod ki az Egyházból.
#18.
Nem alaptanítás. Istent soha nem ábrázolták szoborba öntött mással, se festménnyel, ezért én kidobnám az összes ilyen bálványt a templomból. A zsidók mindig nagyon komolyan vették ezt a törvényt. Amikor a templom mellett rituális prostituáltak házai voltak, Istent férfinak nevezték, feleséget vizionáltak neki, bálványokat hurcoltak a templomba, isteneket vettek át, akkor sem ábrázolták Istent semmilyen képben, szoborban stb. Róla nem szólhat kép, csak az élő igék! Egy régészeti lelet sincs, amiről el lehetne mondani, hogy Isten képmása lenne. Tel Arad temploma egy bálványimádó templom volt, mivel a szentek szentjében két sztélé és füstölőtartóoszlop található. Bizonyára csak az egyik Isten tiszteletére. Viszont itt sem csináltak róla ábrázolást.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!