Nagyon mély gondolat! Ez durván, megváltoztat! Jó és rossz döntés, helyes és helytelen út! Szerintetek valóban minden döntésünket/cselekedetünket 100%-ig mi irányítjuk? Valami nem stimmel a többit lent...

Üdv mindenkinek!

Sokszor van olyan helyzet az életemben, (mint mindenkinek), hogy választanom kell akaratom ellenére két út, két lehetőség közül, mert a külső körülmények akaratom ellenére úgy, hozzák, sajnos akár mennyire szeretnénk a külső körülményeinket nem tudjuk irányítani. De az egyik rossz út és helytelen cselekedet, de könnyebb és az élethelyzetem 90%-os arányba megoldódna ha azt választanám és szinte rákényszerít az élet, hogy azt kell választanom, mert ha más utat választok, ezesetben a jót, abba elveszítem, a gyermekem, vagy az állásom így nem fogom tudni eltartani magunkat, és a helyes út nehezebb, és szinte mindent elveszíthetek ha azt választom! Egész életemben megpróbáltam a helyes utat választani, de nagyon nehéz volt és katasztrófába torkolott az életünk, anyagi nehézségek, és stb... Elvesztettünk rengeteg mindent és a helyes út nem volt jó opció, mert nem jó útra vitt! Tudom, hogy Isten azt mondja, hogy a helyes út mindig nehezebb és rögösebb és ha azt választjuk, a mennybe kerülünk, viszont ezesetben felmerül a kérdés, hogy az ember bűnösen született, ott az ördögi "befolyás" és az élet körülmények a helytelen útra 90%-os arányban befolyásol, arra vezet mert muszáj, rákényszerít akkor és marad a jó út, ami ellen minden szól és 10%, hogy jó fog elsülni, akkor felvetődik a kérdés, hogy korrekt ez így? Szóval minden döntésünk cselekedetünk, minden a mi ráhatásunk? 100%-ig befolyás nélkül kizárólag a mi szabad döntésünk, hogy a jó utat válasszuk, és számon kérhető ez?

Mondok egy példát, régebben kicsúszott a főnököm száján, hogy a csapat egy részét nem tudja kifizetni ebben a hónapban, de ledolgoztunk már 15 napot, de ne szóljak nekik, majd ő rendezi később őket, de mivel barátaim, ne szóljak, mert ha szólni merek engem sem fizet ki!

Tudtam, hogy nekik családjuk van, és gyermekeik, úgyhogy szólnom kell, mert gyorsan el kell menniük máshova dolgozni, mert 1 hónapig nem lesz pénzük és mit fognak enni?

Másrészről, nekem is gyermekeim vannak, és nem állunk úgy anyagilag, hogy ezt megtehessem, így ha szólok akkor azonnal mindenki elmegy és számon kéri a főnököt. Így én leszek a ludas. És biztos, hogy nem fizet ki.

Két út, egy helyes szólni mert ezzel 2-3 családot megmentesz, elhallgatni nagyon helytelen! Helytelen nem szólni, de helyes ha szólok.

Én szóltam! A helyes utat választottam.

Majd megtörtént a baj!

A főnök, kiakadt és azonnal kirúgott. Így 3 hónapig nem találtam új állást, és kiraktak a házból, anyámékhoz költöztünk, a gyermekeimet nehéz körülmények közé helyeztem, és teljes anyagi csőd, tartozások, számlák stb... 6 hónap kellett mire felálltam, és el tudtunk költözni.

Ebben is 90% arra befolyásolt, hogy a rossz utat válasszam.

Ez milyen szabad döntés? Ez kényszer döntés!

Tehát a végleges kérdésem!

Valóban az ember 100%-ig, ráhatások nélkül SZABAD döntés alapján, hoz meg döntéseket a jó és rossz út között, és mi irányítjuk minden egyes apró cselekedetünk? Vagy sokszor észre sem vesszük de döntöttünk, vagy ez így Isten részéről korrekt? Hogy ránk hárítja teljesen a felelősséget, hogy rosszat cselekedtél, de valóban büntethető egy édesapa aki félti a családját? Szerintem az lenne a korrekt ha mindig 50-50% lenne a döntési választásunk! Így rengeteg tiszta, bűntelen ember létezne és a gonoszság nagy mértékben eltünne!

Mi a véleményetek?