Káromlásnak számít azt kiabálni, hogy a k. életbe, ha egyszerűen elegem van mindenből, és még jól fel is húz valami? Bűn?
Nem említek semmi kimondottan szent dolgot benne, sem Istent, sem szent/szentírási embert, sem szentséget, sem szent dolgot, sem úgy amblock bármi vallással kapcsolatos dolgot. Ok, az élet Isten ajándéka, szent, de nyilván senki nem Istent, vagy akár magát az életet, meg a szüleit, akik életet adtak neki akarja ezzel szidalmazni, hanem az életének nehézségeit. Ennek az élet szónak úgy általánosságban, hacsak nem teológus, filozófus stb. az ember, akkor nincs túl sok köze a valláshoz.
Bűn? Káromlás ez is?
Én is szidom az egész életet mint a szart, megígértem az Úrnak, hogy másnap olvasni fogom a bibliát. Másnap reggel ennyi jutott eszembe: János 2:15
Nem nagyon ismerem a bibliát, azt sem tudtam van-e benne ilyen, mondom utánanézek erre ezt találom:
"Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete."
János 2:16
"Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van."
Szóval szerintem nyugodtan szidd.
Jézus mondta:
"Én vagyok az út, az igazság, és az ÉLET".
A lelkület inkább az, ami problémás, akármilyen szépen vagy diszkréten is fogalmazol.
Isten ott van melletted minden pillanatban, és segíteni akar neked. Ha Hozzá fordulnál, Ő békét adna a szívedbe a körülményeid ellenére is. A te választásod, hogy elfogadod a feléd nyújtott kezét, vagy pedig a haragot választod.
Az Ő szeretete szabaddá teheti a lelkedet.
#2
Mondja ezt valaki, akinek "Lucifer 666" a felhasználóneve.
#5.
Ez nem számít káromkodásnak, mivel nem kapcsolatos semmilyen szent dologgal. Ez csúnya, mocskod beszéd.
Ugyanakkor a kimondott szónak minden esetben hatalmas súlya van, erre tanít számtalanszor a Tanakh és többször az Újszöv. is. A Tanakhban Isten szavakkal és akarattal teremt, majd Ézsau eladja ösztöneire hallgatva, a szavainak súlyába bele sem gondolva az elsőszülöttségét Jákobnak, majd Izsák őt áldja meg, ezáltal Ő részesült az áldásban. Az Újszövetségben Péter háromszor tagadja meg Jézust, szinten úgy, hogy csak akkor veszi észre, hogy a szavainak mekkora súlya volt, amikor már a kakas szólt. De más vallások szent iratai is erre figyelmeztetnek, már vagy 4000 éve: "A kimondott szónak mindig súlya van, előbb gondolkodjunk, aztán beszéljünk!".
#8 és ha csak magamban mondom ki, akkor mi van, nem számít?
Amúgy most saját magadnak válaszoltad meg a kérdésedet? :D
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!