Mit csinálnak a zsidók?

A zsidóságban minden nap a napnyugtával kezdődik, így a szombat, a sábát is péntek este kezdődik. A hanukai gyertyákat este kell meggyújtani, és pénteken előbb kell a hanukai gyertyákat meggyújtani és utána a sábátit, pontosan azért, mert a sábáti gyertyák meggyújtásával veszi magára az ember a sábát szentségét és így a munkavégzés vétségét is. Szombaton meg a sábát kimenetelekor napnyugtával egyrészt van egy átmeneti szertartás, a hávdálá, amely szó szerint elválasztást jelent, a szent nap elválasztását a hétköznapoktól, itt máris szokás gyertyát gyújtani, csavart gyertyát, pont meggyújtásával jelképezve azt, hogy most már szabad gyertyát gyújtani, aztán eme szertartás után gyújtják meg a hanukai gyertyákat is.

A sábát amúgy is örömünnep, tehát purim nem üti, ráadásul a purimi kötelezettségek között van Eszter könyvének meghallgatása is a zsinagógában, tehát pláne duplán nyerő azért, hogy szombaton is amúgy is zsinagógába megy a vallásos ember meghallgatni a hetiszakaszt, a Tórából olvasást és a Próféták könyvéből vagy az Írások közül.

A tánc nem munka, nem hogy tiltott szombaton, de kifejezetten támogatott, elektromosság használata nem elfogadott, a hangszeres zenéről viszont megoszlanak a vélemények. Énekelni kifejezetten jó szombaton, hiszen örömünnep, mint említettem.

"Illetve hanukakor is biztosan van egy szombat, amikor gyertyát kell gyújtani, amit tilos. Ilyenkor napnyugta előtt gyújtják meg?"

Pontosan, úgy, hogy a hanukai gyertya tudjon égni az előírt időig, mivel a szombati gyertyagyújtás után már nem lesz szabad.

Énekelni és táncolni is táncolhatsz szombaton.A szombatfogadásokon úgy is általában gyakran együtt énekli a közösség pl. a lecha dodit.

Nem írtam, hogy nem éghet sábeszkor, hanem azt, hogy azt a szombat bejövetele előtt kell meggyújtani, mert a szombat bejövetele után (a szombati gyertyagyújtás után) már nem lehet meggyújtani.

2 zsidó, 3 vélemény.