Mit evett Jézus a Biblia vagy más hiteles forrásmű szerint?

A legelső választ szívedre ne vedd, az csak egy kis agytorna: honnan is van az idézet? Nálad nem jött be. (Monty Piton: Gyalog Galopp)

Amit sejtetni enged a kérdés: én sem tudok felidézni olyan bibliai idézetet, ami egészen konkrétan alátámasztaná, hogy Jézus bármikor is bármit evett, vagy ivott volna. A 14:32 sem bizonyíték rá, ott is csak utalások vannak, hogy "majd akkor", de hogy előtte konkrétan mikor volt olyan, hogy ivott bort...?

Vagy a kenyér-kérdés: megtörte és tanítványainak adta...és nem pedig beleharapott. Szóval én nem találtam evés-ivást. Valószínűleg Jézus életében nem ez volt a legfontosabb :)

Hát igen, a hal és a kenyér evése nem derül ki Jézus esetében akkor sem, mikor az egész éjszakai sikertelen halászatot bőséges fogássá változtatta, csak mert megmondta, hogy hol vessék ki a hálójukat a tanítványai.

Miután a partra jöttek a halászok faszénparazsat kenyeret és halat láttak, amit már Jézus előkészített, de kérte őket, hogy hozzanak a friss zsákmányból.

Ezt és a kenyeret szétosztotta közöttük. Arról itt nincs konkrét írás, hogy Ő is evett volna, csak feltételezhető, hogy nem nézte végig, ahogy ettek a többiek.

(János 21 4-14)

Sziasztok!

Köszönöm a bizalmat. ;-)

Nos valóban ritka az, hogy az evangéliumokban arról olvasunk, hogy Jézus evett és ivott.

Az egyik ilyen konkrét esemény a feltámadása után az emmausi tanítványokkal:

"Mikor pedig még nem hitték az öröm miatt, és csodálkoztak, mondta nekik: Van-é itt valami ennivalótok?

Ők pedig adtak néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet, melyeket elvett, és előttök evett." (Lukács evangéliuma 24:41-43).

Mondjuk a lépesmézet nem tudom honnan vette Károli, mert az eredeti szövegben "nyárson sütött hal darab" szerepel...;-)))

Az ivás témakörében igen elfogult vagyok és erősen vitatom az előttem szóló tanú testvérem álláspontját, miszerint Jézus bort ivott volna! Meggyőződésem ugyanis, hogy a "szőlőtő termése" nem alkoloholtartalmú italt jelöl, hanem közönséges szőlőlét! Sőt határozottan állítom, hogy a kánai mennyegzőn sem bort, hanem szőlőlét készített Jézus, ugyanis a szó, ami ott szerepel nem az, hogy lerészegednek, hanem az, hogy megittasodnak, ami óriási különbség. Aki ismeri a korabeli zsidó szokásokat, és ételeket és italokat, az tudja, hogy a mennyegző egy szent alkalom volt, és a szent alkalmakkor a zsidók sohasem fogyasztottak részegítő, alkoholtartalmú italokat. Sajnos nincs most időm ezt kifejteni és részletesen bebizonyítani, mert készülnöm kell holnapra, de később szívesen megteszem, sokat fogalalkozat a témával, így pontos adatokat tudok majd szolgáltatni!

Még annyit röviden, hogy ha Jézus evett is húst biztosan nem fogyasztott tisztátalant, csakis tiszta állatokat, és azokat is vér nélkül kimosva, alkalmazkodva az akkori - és máig fennmaradt - zsidó szokásokhoz...

Üdv. Péter

Sziasztok!

Nos azt ígértem, ha végzek a dolgommal visszajövök, és leírom a bor témájában mire jutottam. Ez az utolsó hozzászólás méginkább megerősítette bennem azt, hogy ezt megtegyem... ;-)

Talán azzal kezdeném, hogy a Biblia a "bor" szóra számtalan kifejezést használ. Csak az ószövetségben 9 féle különböző szót találunk, a yayin a leggyakoribb ez egy gyüjtőfogalom, ami általában mindenféle italt jelöl, a tirosh például egyértelműen alkoholmentes, a shekar, pedig egyértelműen alkoholos. A yain, vagy yayin esetében mindenféle gyümölcsből készült bárminemű ital lehet: a sűrűre főzőtt lekvárszerű hosszú ideig eltartható, és higitással ihatóvá tehető innivalótól, egészen a részegítő yain tharelemig a "rettegés boráig" minden idetartozik. 140 esetben találkozunk ezzel a kifejezéssel, például a Melkishedek féle istentiszteleti célra készült, nyilvánvalóan alkoholmentes ital is köztük van. Gondolkoztam rajta mihez lehetne ezt hasonlítani, és faipari mérnök lévén talán a "szerszám" kifejezés a legtalálóbb, ami lehet éles kés is, de lehet reszelő is, vagy kalapács....stb.

A Tirosh és yain szerepel egy mondatban: Mikeás 6:15

"Mustot nyomsz, de nem iszol bort". De bornak fordítják pl. az I.Móz 27:26-28-ban, ahol "gabonának és bornak bőségéről" van szó...stb.

Az Újszövetségben 4 féle kifejezést szokás bornak fordítani. Érdekes, hogy a yain és tirosh szó helyett egyaránt oinost használnak, így aztán végképp a szövegkörnyezet dönti el, mikor alkoholos, és mikor alkoholtartalmú az ital. Tudni kell, hogy palesztinában, közelebbről Liabnon és Jeruzsálem környékén készítették a legjobb "borokat". Érdekes, hogy a szőlő levét kisajtolás után azonnal felfőzték, és sziruppá sűrítették. Ha a "bort" édes, alkoholmentes állapotban akarták prezerválni, akkor azt szurokkal bekent új tömlőkbe tették el (lásd Jézus példázatát a Lk. 5:37-39-ben) -természetesen légmentesen elzárva az erjedéstől. A szurokkal bevont tömlőt aztán vagy hideg vízbe tették, vagy nedves homokba temették sl mintegy 6-8 heti időre. Az "oinelaion" a gyógybór, amit sebek mosására alkalmaztak (lásd. pl. Lk. 10:34, stb), olaj, gyümölcsnedv és gyökerek kifőzéséből készült, az olaj azért kellet bele, hogy megóvja a must levegővel való érintkezését, vagyis az erjedést. Talán a legfontosabb történet a kánai mennyegző. Nos kezdeném a számokkal. Egy métréta kb. 40 liternek felel meg, ezt felszorozva 600 liter folyadékról beszélünk! Kizártnak tekinthetjük, hogy az a Jézus, aki "megmutatta az ő dicsőségét" olyan szeszes italt állított volna elő itt, ami az emberek lerészegedését segítette volna elő, gondoljunk csak a "ne vígy minket kisértésbe" című jól ismert imádságára.

Talán nem kell mondanom, hogy a házasság szent alkalom volt, és a szent alkalmakon nem használhattak részegítő italat (lásd. III.Móz. 10:8-10). Szeretném még azt is hangsúlyozni, hogy az alkohol egy olyan anyag, ami rothadás, erjedés által képződik. A jó bor kifejezés ízletes, tápláló és ártalmatlan italra utal, és az eredeti gögög szöveg szerint így olvassuk: "te a jó bort mostanáig tartogattad..."

Végül az úrvacsora szereztetési igéjében nem szerepel a bor szó! Itt a "genématos tés ampelion" kifejezést olvasssuk, ami a gyümölcs levét jelenti a maga természetes, frissen kisajtolt állapotában, ez egy szemernyi alkoholt sem tartalmaz, míg pl. a bor egy tökéletesen átváltozott produktum. Amit mi bornak nevezünk, azt baktériumok állítják elő olymódon, hogy a kisajtolt gyümölcsöt feloldják, annak cukor és tápanyagtartalmát felfalják, és létrehozzák az alkoholt, ami ahhoz hasonlítható, mint amikor a szenet elégetjük, és hamu marad utána.

Még egy utolsó gondolat. Az írásmagyarázatban történő elhajlás ebben az esetben is a középkori teológia tanításának következménye és maradványa. Tudjuk, hogy az egyházba már a IV. századtól sok visszaélés csúszott be, ami közül jónéhnyat a reformáció kiküszöbölt és korrigált. Nyilvánvaló az Ószövetségi iratok alapján, hogy ceremoniális áldozatok "anyaga" soha nem lehetett ténylegesen szesztartalmú bor (Lásd. a már idézett III.Móz. 10:8-10). Én úgy gondolom, hogy az Istennek való odaszentelés, és a szeszesital-fogyasztás nem egyezetethető össze egymással. Jézus csak nemes, értékes ajándékot adott az embernek, nem pedig olyan italt, ami egyértelműen kártételt okoz, és kísértést jelent sokaknak.

Ajánlom figyelmetekbe még a Pld. 23:29-35, 31:4-5, III.Móz 10:1-3, 8-11, IV.Móz. 6:1-4, Bír. 13:3-7 szakaszokat, illetve a Rm. 14:21, Ef. 5:18, I.Kor. 6:10, I.Tim. 3:3,8...stb igéket.

Üdv. Péter

Kedves Péter!

Végigolvastam az Igéket, amiből nekem az jött le, hogy különleges helyzetekben nem szabad bort és részegítő italt inni, pl ha fogadást teszek Istennek, ha "király" vagyok, az alkohol befolyása miatti rossz döntésekkel "el ne fordítsam a nyomorultak igazságát", amikor Isten megáldotta a meddőt, a neki szentelt fiú miatt nem ihatott bort az anya, ha püspök akarok lenni, akkor se igyak.:) Ja és ha gyülekezetbe mész, akkor se.(IIIMóz 10:9)

Arra, hogy a bort baktériumok állítják elő, a válaszom a sajt: A sajttejet általában rövid idejű hőkezeléssel pasztőrözik, amelynek során a patogén mikroorganizmusok elpusztulnak, majd oltóenzimmel és speciális baktériumtenyészettel beoltják,vagy az élesztővel készült kelt tészta (az élesztő egysejtű gomba, mely kedvező életfeltételek között rendkívül gyorsan szaporodik. Fő táplálékuk az egyszerű cukor (szőlőcukor), melyet erjesztőenzim segítségével szénsavvá és alkoholra bontanak le) Nem is olyan rossz dolog az alkohol...:)

A Róma levélben a jó nem enni húst és nem inni bort azt a kérdést veti fel bennem, hogy Péter, te vegetáriánus vagy?

Illetve, jó, ha nem részegedik le az ember. A szabad akarat azonban szerintem itt is megmarad.

Jézus reakciói néha nem azok, amit elvárna a hívő. Pl. a házasságtörő nőt megvédte, a farizeusokat (akik betartották a törvényeket) elítélte.

Üdv-