Ki az aki zsidó és zsidó szokások szerint él? Bővebben lent.

Fősulin, etikett és protokoll szemináriumon tartottam a zsidókról "kiselőadást".

Valójában szombaton semmit, azaz semmit nem csinálhatnak (szakmai példa: a szállodában még a villanyt sem kapcsolhatja le és fel). Náluk az az Úr napja, ami nálunk a vasárnap lenne.

Húst nem ehetnek tejtermékkel (1 órának el kell telni a 2 étel fogyasztása között). Sertést egyáltalán nem ehetnek, mert tisztátalan állat.

Azon a deszkán/tálban, amin pl húst vágtak, zöldséget már nem vághatnak. Mindenre megvan a különböző edény. Húsvét előtt, nem tudom már mi az ő ünnepük neve, minden olyat kidobnak ami ki van bontva. (Pl. fél kg liszt, tészták, minden).

Hirtelen ennyi jutott eszembe, de ha gondolod megkeresem az anyagom.

"Mert nem az a zsidó, a ki külsőképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsőképen van:

Hanem az a zsidó, a ki belsőképen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; a melynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van." Rómabeliekhez írt levél 2. rész 28,29

hát ez nagyobb téma, mint hogy itt gyorstalpalóban le lehessen az egészet részleteiben írni.

A Tórában 613 parancsolat van, szóval ennyit kell elméletileg betartani, ezeknek aztán vannak a modern életkörülményekre vonatkozó értelmezései is (például a szombati villanygyújtás tilalma, ami értelemszerűen nem volt még benne az eredeti parancsolatokban), és vannak még a szokások, hagyományok miatt tartott szabályok is (például a fejfedő viselése, kalap vagy a kipa; ez nem tórai előírás) - ráadásul ezek különböző zsidó csoportokon belül is változhatnak valamilyen szinten. Tehát elég széles téma.

A szombat valóban a szent nap, a pihenés és a tanulás napja - régebben, amikor még hétköznap főleg dolgoztak, és nem volt idő máskor rá, akkor szombatonként tanulmányozták a Tórát és a különböző tanításokat. Ma már ez a része kevésbé jelentős, mert már a gyerekek iskolába járnak, ahol megtanulják a dolgokat, meg amúgy sem kell egész nap a földet művelni, illetve este is van világítás, ami mellett lehet olvasni, de régebben lényegében ekkor tudták átadni a tudást, pl. ezért volt az, hogy míg a középkori Európában a lakosság általában analfabéta volt, addig a zsidók általában tudtak írni-olvasni, számolni, ami sokszor jól jött.

Szombaton tehát tilos dolgozni (az ételt is előtte kell megcsinálni), tilos pénzzel foglalkozni (például vásárolni se lehet), tilos például tüzet gyújtani is (de ha már a szombat beállta előtt meggyújtották a tüzet, akkor nem kell eloltani, csak a gyújtása számít munkának), ebből vezették le aztán az elektromos eszközök be illetve kikapcsolásának szabályát is - tehát a villanyt se lehet ilyenkor le- vagy felkapcsolni, ezért még pénteken felkapcsolják a villanyokat, ahol majd kelleni fog (pl. wc), és úgy hagyják. Hasonlóan ebből a szabályból vezetik le a járművek használatának tilalmát is. Maga a szombat igaziból péntek estétől szombat estéig tart (a zsidó vallásban a napok az előző nap napnyugatájától napnyugtáig tartanak, így minden ünnep is ennek megfelelően "jön be" illetve "távozik"). Ilyenkor összegyűlik a család, gyertyát gyújtanak, áldást mondanak, és jellemzően jó nagy kajálást tartanak, Izraelben pl. simán 5-6 fogásos vacsorával, mindezt az egész családra, szóval az egy elég jó hangulatú dolog szokott lenni.

Másik dolog, ami a kérdésben említve volt, az étkezési szabályok. Ez a kóserság, ami magyarul megengedettet jelent. Ebből is van egy csomó szabály, a legismertebbek, hogy tilos tejeset és húsosat együtt enni, illetve bizonyos állatokat, például disznót fogyasztani. Emelett szintén fontos, de kevésbé ismert, hogy tilos bármilyen formában vért fogyasztani, ezért eleve az állatot úgy vágják le, hogy kivérezzen, és utána is a húst még "kóserolják", tehát sóba rakják még egy jó ideig, hogy minden vér kimenjen belőle. A kereskedelembe kerülő termékek kóser elkészítését erre képzett szakmeberek felügyelik, eőket hívják mesgiah-nak. Ha minden rendben, akkor a termékre egy pecsétet raknak, hogy később a boltban a vevő ebből tudja, hogy amit vesz, az igazoltan kóser - az egyik fajta (talán a balatonvilágosi) Traubin példuál ott van, az egy ellenőrök által igazoltan kóser, és ha megnézed a palackon a papírt, akkor megtalálhatod valahol a kis kerek pecsétet héber betűkkel, amik ezt igazolják.

Az igazán vallásosok külön tárolják és külön dolgozzák fel a tejes illetve húsos ételeket, tehát van külön tejes hűtő és húsos hűtő, tejes edények, illetve húsos edények.

Korábbi válaszban volt a Húsvét előtti ünnep, amikor kisöprik a lakást. Az a Pészách, az egyiptomból való kivonulás ünnepe. Ilyenkor tilos kovászos dolgokat enni, mert így emlékeznek rá, hogy a kivonuló zsidók annyira siettek, mielőtt a fáraó megint meggondolja magát, hogy nem volt idejük megkeleszteni (?, nem vagyok otthon a kenyérkészítési lépésekben, szóval amihez a kovász kell) a kenyeret. Ezért ilyenkor kovásztalan kenyeret esznek, maceszt, vagy másképpen pászkát. Az ünnep előtt pedig kisöprik a lakást, hogy minden kovászosat kisöpörjenek. A Pészách első napja a Széder, ekkor szokott összejönni a család, ilyenkor egy előre megírt forgatókönyv szerint a legkisebb gyerek megkérdezi, hogy most mit is ünnepelünk, miért is ünnepeljük, amit elmagyaráznak neki, majd énekelgetnek, némi áldás, megint éneklés, szóval van egy iylen gyerekeknek szánt jól emészthető magyarázó jellege is a dolognak. Ilyenkor van a Széder tálnak nevezett dolog, amin különböző ételek vannak, amik a kivonulással kapcsolatos dolgokat jelképeznek, és megfelelő sorrendben, áldások elmondása mellett esznek belőlük. Itt van részletesebben felsorolva: [link]

A Széder azért is érdekes, mert az Utolsó vacsoráról is tudtommal azt tartják, hogy Széder este volt.

További fontos ünnepek a Rosh Hasana (az új év), a Jom Kippur (engesztelés napja, ez talán a legfontosabb zsidó ünnep, az egyetlen, aminél böjt van), Szukot (a sátoros ünnep, ilyenkor sátrat állítanak fel, és abban ünnepelnek, mert a pusztában vándorlók is sátrakban laktak), illetve a Hanukkah (a fény ünnepe, amikor a Szentély felszabadítását és az újraszentelésnél történt csodát ünneplik). A Jom Kipurt leszámítva mind vidám ünnep, sok énekléssel, kajával, Hannukahkor pl. a gyerekek a trenderlinek nevezett pörgettyűvel szoktak játszani.

Bocsi, ha kicsit off, bár szerintem nem annyira. :)

Arra gondoltál már, hogy mit csinálnak karácsonykor azok, akik nem ünnepelnek?

Brandon Harris Walker - Cinese Food On Christmas

http://www.youtube.com/watch?v=w1uZ_W7atDE&feature=player_em..

Nagyon mókás dal, ugyanakkor elgondolkodtató is. :)

Vagy arra, hogyan éli meg egy gyerek, ha a szülei vallása eltérő?

I'm Keeping Kosher for Christmas

http://www.youtube.com/watch?v=0p9TE8dRPX0

Persze a dolog ennél sokkal komolyabb, csak ez a dal humorosan adja elő.

A videókon láthatod pl. az előző válaszoló által említett pörgettyűt is, amit angol nyelvterületen dreidel-nek hívnak.

Shalom. :)