Ha a muszlimok és keresztények is megtartják a prófétájuk születésnepját, a zsidók miért nem?

A karácsony sem Jézus szülinapja.

Mózest és a tetteit páska ünnepén tartják

Rosszul tudod. A karácsony a hanukára lett ráépítve, hiszen a korai keresztények egyben zsidó származásùak voltak

Semmi köze a pogány napforduló rítusokhoz

#1.

#5.

Ezt mire alapozzátok?

Csak mert ellentmondotok egymásnak. XD Tudtommal nem ismerjük Jézus születési dátumát. Vannak olyan számítások, amelyek szerint Jézus valójában télen született, meg olyanok is, amelyek szerint máskor. A kereszténység már rettenetesen korai szakaszában ünnepelte Jézus születését vízkereszt napján, jan. 06-án, a Jordánban történt keresztséggel, a bölcsek látogatásával és a kánai mennyegzőn tett első csodával egy napon. Nagyon sokáig ez egyetemes és általános gyakorlat volt, és a kereszténység ekkor tartotta a születés ünnepét. A gyors terjedés következtében érezték úgy a keresztények, hogy egy külön ünnepet is megérdemelne a születés, mivel szinte az egész világon megünnepelték az emberek a saját születésnapjukat, vagy legalább megemlékeztek róla. Érdekes, hogy amúgy a nyári dátumot soha nem javasolta senki. Volt egy rakat dátumjavaslat: jan. 06., jan. 07., márc. 25., ápr. 06., ápr. 07., máj. 20., máj. 25., nov. 25. és dec. 25., de nyári nem volt közte. Egyébként már ekkor voltak keresztény közösségek, amelyek dec. 25-én ünnepeltek, például Szt. Hippolütosz egyházatya, vagy Africanus, sőt Tertullianus is utal erre a dátumra azzal, hogy Jézus fogantatását több művében márc. 25-re tette. Végül abban, hogy Constantinus császár ezt jelölte ki egyetemes dátumnak valóbban szerepet játszhatott a Sol Invictus nevű ünnep, ami a Mithrász-kultusz, a kereszténység legnagyobb vetélytársának volt az ünnepe, ugyanakkor a zsidó hanuka is hathatott rá (kiszlév 25.). Más ünnep nem volt ezen a dátumon, ezért eléggé erőteljes csúsztatás például a szaturnáliából levezetni, ami éppen ekkor ért véget. Olyannyira csúsztatás, hogy a Sol Invictus ünnepet azért tette ide Aurelianus császár, mert ekkor sem a perzsák, sem a rómaiak nem ünnepeltek. Sőt, sokáig nehézséget okozott a kereszténységben, hogy a névleg megtért emberek (nyilván a kereszténység először elfogadott, majd államvallás lett, így voltak akik teljesen üresen keresztelkedtek meg) először dec. 16-21. között a szaturnáliát ünneplik, ami egy kicsapongó, hedonista fesztivállá nőtte ki magát, majd a karácsonyt is megünneplik dec. 25-én. Amúgy a keresztény advent, ami hivatalosan böjti időszak (az ortodoxiában egészen biztosan a mai napig, de lehet, hogy a többi felekezetben is, de az biztos, hogy sokáig az volt) ennek volt egy radikális ellenpólusa: hedonizmus helyett önmegtartóztatás, kicsapongó fesztiválok helyett csendes elmélyültség, böjt, egyszerűség.

#2.

A karácsony Jézus születésének az ünnepe. Miért kellene pontosan tudni a dátumot? A Gergely-naptár szerint a húsvét dátumát sem tudjuk, a zsidó naptár szerint tudjuk (niszán hó 16. vagy 15.) csak, ami luniszoláris naptár, ezért másként működik. Minden évben egyébként a zsidó pészahot (ami a naptár jellegéből adódóan az első tavaszi hónap első holtöltéje) követő vasárnap, mivel Jézus vasárnap támadt fel, az a nyugalomnap, azt ünnepeljük hétről hétre, fura lenne, ha Jézus feltámadását mondjuk pénteken ünnepelnénk. De azt nem tudjuk, hogy abban az évben pészah 8 napja pontosan mikorra esett. A pünkösd dátuma is mozog, mivel azt is a héber naptár szerint tudjuk csak, illetve pontosítva annak a mozgásai szerint tudjuk csak, hisz a pünkösd a húsvéthoz igazodik, míg a sávuót a pészahhoz. Rossz hírem van: a modernizáció előtt szerte a világon eltérő naptárakat használtak (a Japánban például a Meidzsi-restaurációig holnaptárat, Kínában nem tudom pontosan meddig, de ott is szinte a modern időkig), ez alapján van egy rakat dátum, amit nem lehet elhelyezni a jól megszokott Gergely-naptárunkban, szóval ennyi erővel azok is mind rossz dátumok, pontatlanok.

Hogy a kérdésre is válaszoljak: pészah alkalmával ünneplik a kivonulással együtt Mózest is, mint a legnagyobb prófétát, és az egész életét, akit Isten küldött, hogy megszabadítsa és vezessen, mind lelkileg, mind a való életben a népét. Hogy külön miért nem: rengeteg próféta van a zsidó vallásban, akiket egyébként a keresztény és az iszlám vallás is követ, szentnek tart. Viszont nem térnek rájuk ki ennyire részletesen. Ennyi erővel ott van Ábrahám, aki szintén hatalmas próféta volt, vagy a négy nagy próféta, akik szintén, vagy épp kis próféták közül Élijahu, vagy Illés, aki a zsidóság hitének a védelmezője, a névadási szertartásokon az ortodoxiában bizonyos, hogy kitesznek egy külön, üres széket az asztalhoz Illésnek, aki szellemileg jelenik meg. Nekik mind külön kijárna akkor ünnep, viszont erre nem alakult ki szokás. Másrészt a zsidó kultúrában a születés napjáról inkább csak megemlékeztek, magát az embert inkább halála után, a halálának évfordulóin ünnepelték. Viszont erre sem alakult ki hagyomány. (Meg hát valljuk be: Mózes büntetése az volt, hogy nem léphetett be az ígéret földjére, idő előtt halt meg.)