Izraelben mennyire érvényesül a zsidó vallás?

Megfordítom a sorrendet:

"Mennyire van vallásszabadság?"

A vallásszabadság teljes. Sokféle vallás mûködik a zsidó, iszlám és kereszténységen kívül is. Pl Bahái: [link]

"Izraelben mennyire érvényesül a zsidó vallás? Úgy értem, hogy a törvényekben/jogokban?"

A teljes vallásszabadság mellett meglehetõsen:

1. A heti pihenõnap vasárnap helyett Szombat. A vasárnap ott a hét elsõ napja, a napok nevei a nyugattól eltérõen "elsõ nap", "második nap", stb ( héberül jom rishon, jom shéni, stb.

2. Szombaton nem csak a boltok vannak (többnyire) zárva, hanem tömegközlekedés (busz, vonat és az egyetlen villamos) sincs. A Szombat "nbejövetele" (pénteki napnyugta elõtt 18 perc) elõtt egy - másfél órával a tömegközlekedés leáll (hogy a dolgozók hazamehessenek átöltözni mielõtt a zsinagógába mennek) és a Szombat kimenetele után kg ugyanennyivel indul újra. Természetesen semmi sem kötelezõ, akinek autója van +es nem vallásos, használhatja és vannak jisbuszok, amikkel lehet utazni, ha szükséges.

3. A tórai ünnepek (Pesach, Savuot, Rosh Hasaná, Jom Kippur, sátrak ünnepe állami ünnepek. (Ahogy nyugaton a keresztény ünnepek.)

4. Hovédségnél (IDF) kóser kaja: reggel tejes, délben és este húsos és persze kóser, az étkészlet megkülönböztetõ jelöléssel ellátva: az evõeszközök egyik készletének nyelén egy furat (nem emlékszem, hogy a tejes v. a húsos) így nem lehet véletlenül összekeverni.

5. Minden katonai bázison van zsinagóga, természetesen a használata fakultatív, van aki minde nap imádkozik, van aki csak a pénteki szombatfogadón és Szombaton és persze vannak nem vallásosak, akik sosem.

Egy érdekesség: valamelyik évben készítettek reprezentatív felmérést Jom Kippur után. Az jött ki, hogy a lakosság kb 75%-a böjtölt (ez 25 órás teljes bõjt, se enni, se inni), de csak kb 50% vallási okból, a többiek egyszerûen azért, hogy ezzel is kifejezzék a zsidósághoz tartozásukat.

Egyébként (állítólag) a lakosság kb 40%-a gyakorló vallásos.