általában melyik imát szokták mondani este és reggel az emberek?

A hit, az én hitem abból van, amit megtapasztalok. Az, hogy egyengetik az utam, az, hogy viselhető terheket kapok, hogy kiváló emberek vesznek körül, hogy én is adhatok valamit az embereknek és konkrét csodákat is megélek. Ez táplálja a hitemet. Én nem akarok Istennek "tetszeni", elég, ha elfogadja, ahogyan élek, hiszen ezért teremtett. Hogyan térjek meg? Hogyan térjek meg jobban? Attól, hogy bedugnak a víz alá a medencébe, nem fogom Istent jobban szeretni, mert már az előtt is Őt választottam és ezen semmi nem módosít. Ha nem lennék megtérve, nem hinnék benne és neki.

És akik nincsenek megtérve és még csak nem is hisznek benne, őket ugyanúgy szereti Isten, hiszen az Ő teremtményei ők is (lásd tékozló fiú) és Isten nem személyválogató.

Kedves barátom! Mi soha nem fogunk egyetérteni Isten és a hit dolgaiban, mert te egy másik Istent imádsz. Tök felesleges ide citálni, amit a gyülekezetedben tanítottak neked, túlságosan Isten- és emberellenes.

Kár egymást győzködni, ezért én többször nem is teszem. Legyen neked a hited szerint.

Pax vobiscum!

én ezt szoktam imátkazni este:

Előbb hogysem lefeküdjem,kezeimet összeteszem, hozzád emelem szívemet,Istenem áldván tégedet,hogy velem annyi jót tettél, veszélyektől megmentettél.

Mivel ellened vétettem,bocsáss meg, kérlek, énnekem,

mert nyugton csak így alhatom,vigyázz reám őrangyalom.

Ó Mária édes Anyám! kérlek,legyen gondod reám.

Ó Üdvözítő Jézusom! szent sebeidben zárkózom,

melyekből véred folyt értem,lemosván az én sok vétkem.

Légy velem édes Jézusom,úgy békével nyugodhatom.

Ámen.

vagy másik:bár ez ének

Csendes alkony száll a földre, munka és gond elpihen.

Édes Jézus hozzád jöttem pihenni szent Szíveden.

Örök lámpa őrzi csendben szereteted szent lakát,

angyalkarok zengik halkan: Édes Jézus, jó éjszakát!

Édes Jézus, áldj meg minket, védj meg isteni Barát, engemet és enyéimet, s adj nekünk jó éjszakát!

Édes Jézus, későre jár, búcsúzom is Tőled már,

de még egyszer köszöntelek, s kívánok jó éjszakát!

Sziasztok!

Kétségtelen, hogy a szívből jövő, saját szavainkkal elmondott imádság az igazi. Ahogyan az ember a szüleivel beszél, ugyanazzal a természetességgel szólíthatja meg a mennyei atyát is.

Mindazonáltal nagyon helytelennek tartom, hogy az imádságot kisajátítsuk a megtért embereknek, Isten szemében minden ember egyforma, egyformán a gyermeke, aki bármilyen gondjával, vagy akár örömével bátran fordulhat hozzá! A Biblia ezt tanítja. Kizárni ebből bárkit ugyanolyan önzés és bűn, mint bármi más rossz. Véleményem szerint nincs elveszett ima, és ha valaki nem tud másként - a saját szavaival - imádkozni, még mindig jobb, ha egy betanult szöveggel teszi, mintha sehogyan sem tenné. Persze - ahogyan egy szülőnek is - Istennek is nagyobb öröm, ha saját gondolatainkat osztjuk meg vele.

Üdv. Péter