Mit jelent eredetiben a "keresztény" megnevezés? Miért pont ezt használják magukra a mai felekezetek?
Az első századi gyülekezetek nem nevezték meg magukat semmilyen megkülönböztető jelzővel. Az apostoli levelekben rendszeresen "szentek", "választottak", "szeretettek" (mindig többesszámban) olvasható, illetve az X.Y. házánál levő gyülekezet/kihívottak/népgyűlés (ecclesia), vagy Isten gyülekezete, amely X városban van.
A kívülállók voltak azok, akik kezdettől ráaggattak egyéb neveket a hívőkre. Az Apcsel.11.26, 26.28-ban található "krisztianos" egy görög kifejezés, amivel az Antiochia pogány városában élők, illetve Agrippa (szintén pogány ember) jelölte meg a szenteket. Jelentése egyébként a héber/arámi "massihai" lefordítása, ami mindössze annyit tesz 'messiásiak' vagy 'messiást/felkentet követő'. Az Írásokból és a történelemből is tudható, hogy ezen időszakban (és a következő századokban) gyakran bukkantak fel magukat a megváltónak valló személyek, akiknek mindig akadtak követőik is. Ezért ez a név csupán annyit takar, hogy ezt az újabb szektát is besorolták a pogányok a sok hasonló zsidó fellángolás közé. Azonban sosem olvassuk, hogy az egyház ezt saját magára használta volna.
Az Apcsel 24:5-ben pedig a "nazoraion haireseos" azaz 'názáreti szekta/názáretit követők' meghatározást találjuk, amit a jeruzsálemi ellenséges zsidóság használt erre a csoportra, mivel ők az Úr származási helyével azonosították be a hívőket. Ezt a kifejezést csak itt olvassuk, és a vádak elleni tiltakozásában sem használja Pál, csak beismeri, hogy ő abban jár, amit ezek a zsidók 'szektának' (hairesis) mondanak. Arról egyébként, hogy mások használták a 'názáretiek' nevet az egyház tagjaira, több korai tanúság is van. Tertullianus, Jeromos, Euzebius is beazonosítja ezt a megnevezést (a 2. század végétől az 5. elejéig bezárólag), érdekes módon mégsem terjedt el az egyházon belül.
válasza:"Pont erről beszélek, hogy nincs értelme semmilyen uniformizált elnevezést keresni/használni a kívülállók felé. Ők nevezzenek minket, ahogy tetszik, mi az Istentől nem kaptunk erre vonatkozó utasítást, nincs névjegyünk, amit magunkra tűzzünk (ilyet csak a római helytartó csinált, amikor az Úr feje fölé táblát készített)."
Na jó, de azért az meg elég fura, ha konkrétan nem lehet minket megkülönböztetni a tömegtől, mert nincs semmilyen nevünk. Mindent és mindenkit hívnak valahogy mások. Akkor legyünk A Névtelenek? Még mindig nem igazán értem mi a problémád a keresztény szóval. Teljesen rendben van. Se nem sértő, se nem pontatlan. Teljesen jó.
"Nekem ebből az derül ki, hogy teljesen mindegy volt, mit mondtak magukra ők vagy mások (Út, krisztusi, názáretis, bármi), az nem vált egyeduralkodóvá, sem egységesen használt titulussá."
Most már kezdem elveszteni a fonalat. Voltaképpen akkor mi a baj? Hogy miért hívnak minket ugyanúgy az emberek minden nyelven? Próbálom megragadni ennek a beszélgetésnek a lényegét, de lehet fáradt vagyok, mindenesetre nem igazán értem.
Amúgy Titus jól írja. Voltaképpen pl. a katolikusok, hivatalosan az "Ecclesia Catholica"-nak nevezik magukat vagyis "Egyetemes Gyülekezet"-nek. (Még csak nem is Római Katolikus Egyház a nevük hivatalosan, hanem Katolikus Egyház.) És a legkülönfélébb néven futnak a keresztény gyülekezetek. Van egy modern anabaptista csoport, akik pl. nazarénusoknak nevezik magukat. Gondolom nekik is az volt az elgondolás, hogy ez egy elég régi elnevezés. (Sokan az hiszik egy régi csoportról van szó, meg ókeleti egyháznak hiszik őket, amikor egy 19. századi gyüliről van szó. Voltaképpen olyasmik, mint a mennoniták. Egy mennonita alapította őket.) De egyébként nem régebbi a kereszténynél a nezarénus sem, szóval megint oda lyukadok ki, hogy nem igazán értem a problémát.
21es,
Pedig jól érted, és jókat is válaszolsz. Ezt nagyon köszönöm. Nem azért kérdeztem valóban - ahogy Titus is megjegyezte fentebb - mert ne értenék vagy tudnék valamit. Egyszerűen, az ide írogatók nagy részéhez hasonlóan, szeretek a hit dolgairól beszélgetni, és nem nagyon van magyar nyelven erre máshol lehetőség. Ez a felület pedig kérdéseket vár el tőlünk vitaindítónak, ehhez igazodtam.
A tömegtől való megkülönböztetésünk alapja szerintem nem egy elnevezés. Hanem az életmódunk, szemléletünk, magatartásunk kell legyen teljesen elválasztott - szent, ugyebár - a többi emberétől, hogy így Istené legyen a dicsőség, amikor csodálkoznak rajtunk, hogy már nem rohanunk "velük együtt a kicsapongás áradatában".
És persze, ahogy már írtam, bárakárhogy is hívhatnak engem a világiak, az nekem semmit nem okoz. Azonban én saját magamra, a testvéreimre nem fogom a kívülállók címkéjét használni. Miért vennék át olyasmit, ami csak emberi kigondolás, nincs igei alapja, és valójában kizárólag arra való, hogy államilag kezelhető rekeszekbe szorítsanak mindenkit. Persze a felekezetek szeretik az állam támogatását, így érthető, hogy beállnak a hatalom elvárásai alá.
válasza: válasza:"Nem azért kérdeztem valóban - ahogy Titus is megjegyezte fentebb - mert ne értenék vagy tudnék valamit. Egyszerűen, az ide írogatók nagy részéhez hasonlóan, szeretek a hit dolgairól beszélgetni, és nem nagyon van magyar nyelven erre máshol lehetőség. "
Áh, értem.
Mint látod beszélgethetünk erről. Szerintem a keresztény egy jó szó, nincs vele baj. Mostanra már voltaképpen egy gyűjtőfogalom. Az emberek szeretnek kategorizálni. Valahogy nevezniük kell a hasonló nézeteket valló embereket.
"Miért vennék át olyasmit, ami csak emberi kigondolás, nincs igei alapja, és valójában kizárólag arra való, hogy államilag kezelhető rekeszekbe szorítsanak mindenkit." Ezt kissé túlzásnak érzem. Eleve Lukács evangéliuma az ige alapja.
Ráadásul olvasd el pl. a Didakhét kb. 125-150 körüli. Igaz, nem a Szentírás, de az egyik legkorábbi fennmaradt ókeresztény írás. Ez áll benne: "XII. 4. Ha nincs mestersége, gondoskodjatok róla belátásotok szerint, hogy ne éljen köztetek keresztény tétlenül. 5. Ha azonban nem akarna így cselekedni, Krisztus-kufár. Az ilyenektől óvakodjatok!"
Ha az első, második században magukra értették a keresztények ezt az elnevezést, akkor miért kellene elvetni? Ha Pál nem kifogásolta, sem a többi apostol, sem azok a II. századi mártírok, akik meghaltak a hitükért, én miért legyek okosabb náluk és nevezzek át mindent? Nekem ez a bajom ezzel. Se nem sértő, se nem pontatlan, ráadásul egy ősi megnevezése a hívőknek, ami még a Bibliában is szerepel. Szerintem te túlreagálod ezt a kérdést, mert azt gondolod, hogy valami pogány dologról vagy valamiképpen állami befolyásról van szó. De ezzel az a baj, hogy még csak nem is a római császár nevezte el őket keresztényeknek, hanem Antióchiában a nép, akinek az igét hirdették. Antióchia első püspöke pedig maga Péter volt. A kereszténység egy fontos központjává vált. Évszázadokig jelentős volt a hatása és a befolyása annak a városnak, már csak az apostoli jogfolytonossága miatt is. Ha ők nem kifogásolták, mi miért tegyük?
Az hogy nagy Messiás váradalom volt abban az időben, azt bizonyítja, hogy várták a Messiást. Maga Jézus is megmondta, hogy még utána is hamis krisztusok=messiások és hamis próféták fognak támadni. De ettől függetlenül, mi tényleg a Messiást, a valódi Messiást követjük. Tehát nincs baj ezzel az elnevezéssel. Mindent tud amit tudnia kell. Ősi, pontos, kifejező, biblikus.
Végülis szegény buddhistákat is buddhistáknak hívjuk, mivel Buddha követői. Ezt nem ellenzik, mert voltaképpen igaz. Holott Buddha nem úgy alapított vallást, hogy az ő követőit nevezzék buddhistáknak. Sokszor az alapító után kapják a nevüket a különböző csoportok. pl. A fentemlített mennoniták is Menno Simons után kapták az elnevezésüket. Az, hogy minket Jézus Krisztus alapján azonosítanak be az emberek, inkább nagy kiváltság, mint bármi amit elkéne vetni.
válasza:24es,
'Ha Pál nem kifogásolta, sem a többi apostol, sem azok a II. századi mártírok, akik meghaltak a hitükért, én miért legyek okosabb náluk és nevezzek át mindent?'
Nem átnevezésről beszélek, hanem a címkézésnek magának a szükségtelenségéről. A hívők maguk között nem kell, hogy egyetlen központosított elnevezést használjanak saját magukra, ennek sem haszna, sem praktikus, gyakorlati értelme nincsen.
És ismét, az Írásokban kizárólag arról olvasunk, hogy a kívülállók hogyan nevezték a szenteket, olyat sehol, hogy azok ezt elismernék. És mivel, ahogy írod, nem jön szóba az sem, hogy tiltakoztak volna bármilyen név ellen, ebből nekem az derül ki, hogy ez a téma egyáltalán fel sem merült, nem volt olyan súlyú, gyakoriságú kérdés, hogy magyarázatot, tanítást kellett volna fűzni hozzá. Vagyis az apostolok nem foglalkoztak a kívülállók vélekedéseivel, hiszen azokat az Isten ítéli meg, nekünk ez nem dolgunk.
A Didakhe első 6 fejezete tekinthető a legősibbnek, ezek bizonyosan 1. századiak, de az általad idézett rész későbbi keletkezésű, az ebben szereplő szóhasználat számomra nem perdöntő.
'Antióchia első püspöke pedig maga Péter volt.' Így van, és ő sosem írt saját magáról vagy a testvérekről "keresztényként".
válasza:2. Hsz!
Nem tudom biztosan,hogy milyen céllal fogalmazta meg a fejtegetését a "kérdező",de engem is foglalkoztat a "keresztény" kategória s különösen a "keresztény egyházak" hamis, bűnösen torzító szóhasználata.
Olyan felekezetek,melyeknek következetesen Jézus tanításainak megcsúfolása,a Megváltó meggyalázása minden templomukban minde nap a tevékenysége,hogyan lehet "krisztusi"?
Hogyan lehet"krisztusi" az az ember,aki azt sem tudja ki volt Krisztus,hisz szenteltvízzel való lefröcskölésük óta nem jártak templomba és minden szavukban, tetteikben istentagadók?
27es,
Bár nem hozzám címezted, mégis reagálnék, mert egy hasznos szempontot vetettél fel.
Valóban, az apostoli hagyomány hiányán túl az is a "keresztény" megnevezés használata ellen szól, hogy ki mindenki aggatja ezt a szót már magára, olyanok, akiknek nyilvánvalóan semmi közük a Felkent tanításához és tanítványaihoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!